9. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit Képzési program 1. A képzésért felelős kar Debreceni Egyetem Műszaki Kar 2. A szakért felelős oktató Dr. Czédli Herta főiskolai docens, DE MK Építőmérnöki Tanszék 3. DE Műszaki Kar | Építészmérnöki Tanszék. Képzési cél Olyan környezetgazdálkodási szakmérnökök képzése, akik korábban megszerzett felsőfokú szakképzettségük és szakismereteik birtokában a környezetvédelem szakterületén képesek az építési, üzemeltetési, szakértői, tervezési, beruházási, közigazgatási és vállalkozói munkakörökben a legújabb szakmai-, tudományos és fejlesztési eredmények követésére és alkalmazására, specialisták: a víz-, levegő-, zaj-, rezgésvédelem és hulladékgazdálkodás területén. A végzettek olyan természettudományos, gazdasági és humán, valamint szakmai alapképzéssel rendelkeznek, mely képessé teszi őket az önművelésre, hogy az által mindenben eleget tudjanak tenni korunk megnövekedett szakmai igényeinek. A környezetgazdálkodási szakon a levegőtisztaság-védelem, a zaj- és rezgésvédelem, a talaj- és vízvédelem, a hulladékgazdálkodás, a környezetvédelmi technológiák, a környezetvédelmi rendszertechnika és a környezetgazdálkodás gazdasági szabályozásának ismeretanyaga, és alkalmazása sajátítható el.
A Kollégiumi Kulturális Bizottság, felel a kollégium lakói számára szervezett kulturális programokért. A KKB és a HÖK nagyon jó kapcsolatot ápol, ezért egymást segítve bonyolítja le a rendezvényeket, amely során egy igen jó közösség alakult ki. De mk tantervi háló za. A KKB minden évben több alkalommal rendez Átjárós Partyt, valamint egy évente Disznó vágást, amely nem csak a kollégisták számára nyújt szórakozási lehetőséget. Mentor csoport: Az MK HÖK által 2006-ban megalakított diák szervezet (nem összekeverendő a 2009-ben útjára indított HÖOK Mentorprogrammal) a hallgatókkal való közvetlenebb kapcsolattartást szolgálja. Koordinálása a Hallgatói Önkormányzat feladata. A Mentor Csoportot azok a felsőbb éves hallgatók (továbbiakban mentorok) alkotják, akik már sikerrel vették az első tanév akadályait és jól ismerik a Kar szervezeti felépítését, saját tanszéküket és szakukat. A mentorok vállalják, hogy az elsőévesek egyetemi integrációjában közreműködnek, tapasztalataikat megosztják a gólyákkal és szükség esetén részt vesznek a tanulmányaikat érintő problémák megoldásában.
Hogy pontosan mi is a céljuk? 👀 👀,, Szeretnénk Titeket motiválni, megmozgatni, illetve érdekes információmorzsákat megosztani Veletek! 3️⃣ Az adatlap kötelező melléklete a hallgató eddigi mentor-tevékenységének írásos összefoglalója. Amennyiben a hallgató az adatlapot vagy az írásos beszámolót aláírásával nem látja el, abban az esetben pályázata érdemben nem vizsgálható! ‼️ 👀 Határidő: 2021. 07. 14 ⬇️ Mégtöbb infót és a pályázati űrlapot is a linkre kattintve megtaláljátok! ⬇️ See More 👀 MEGJELENT! Környezetgazdálkodási továbbképzési szakirányú szak | DE Műszaki Kar. - UniSport 18. száma 👀 Milyen cikkeket olvashattok benne? 🤫 Egy kis ízelítő a tartalomból:... 🔸 Számos enyhítéssel, de odafigyeléssel indult újra a sportélet, az UniSport legújabb számából megtudhatod mire figyelj a higiénia megőrzése érdekében! 🔸 Alternatív gyógyterápiákról, újrahasznosított bringákról, a kelet-európai és ausztráliai egyetemeken zajló online sportéletről, a FISU Healthy Campus programjáról, a BEAC nyári jógázási lehetőségeiről és a DEAC futball csapatának NBII-be kerüléséről is olvashattok.
Hány kreditet kell összesen szereznem? A közös képzésben 71, a középiskolai képzésben 48, az általános iskolai képzésben 20 kredit szerepel az alábbi táblázatban, az utolsó két oszlopot nem számítva, ebből 2 kredit jár a Szakterületi záróvizsga sikeres teljesítéséért. Ugyanennyi kötelező szakmai kredit van a másik szakon is. A két szakon összesen 8 szabad kreditet kell szerezni a közös képzésben, további 8 kreditet a középiskolai képzésben, illetve 4 kreditet az általános iskolai képzésben. A szakmódszertan mindkét képzésben szakonként 8 kredit, ezek a tárgyak a táblázat utolsó előtti oszlopában olvashatók. A további krediteket a Pedagógia és Pszichológia Kar tárgyai (28), a tanítási gyakorlatok (4+50), illetve a szakdolgozat (8) adják. GY.I.K. – DE IK | DEBRECENI EGYETEM. Ez tehát összesen 360 kredit a 12 féléves, és 300 kredit a 10 féléves képzésben. A szabad kreditek terhére felvehetők például a BSc-képzés egyes tantárgyai, és az ott ajánlott informatikai tárgyak is.
A tárgy kódja A tárgy neve 1. szemeszter 2. szemeszter 3. szemeszter 4. szemeszter 5. De mk tantervi háló 3. szemeszter 6. szemeszter 7. szemeszter 8. szemeszter 9. szemeszter 10. szemeszter TR-x01 Matematika, térképészeti számítások 3+3 2+2 2+2 0+2 TR-x03 Fizika 2+1 2+1 TR-x04 Kémia 2+2 2+2 TR-x05 Geológia 2+1 2+1 TR-106 Ökológia 2+0 TR-x07 Geofizika 2+0 2+0 TR-x08 Csillagászat 2+0 2+2 TR-209 Meteorológia 2+0 TR-x10 Általános természetföldrajz 2+2 2+0 TR-x11 Általános gazdaságföldrajz 2+2 2+0 TR-x12 Magyarország földrajza 2+2 2+2 TR-x13 Regionális földrajz 2+0 2+0 2+0
Fontos számunkra, hogy minél többen kitöltsétek, ezzel is igazolva azt, hogy az online oktatással kapcsolatos előnyök, kiadott ppt-k és bá... Kedves Hallgatótársaink! Szeretnénk felmérni, hogy a távoktatásban mi az, ami előnyötökre vállt és mi az, amiben még fejlődni szükséges. Sziasztok! De mk tantervi háló 1. Kérünk titeket, hogy a kérdőív kitöltésével segítsetek nekünk, hogy mi is segíteni tudjunk nektek! 🥰 ▪️ Mi is ez pontosan?... Kossuth gimnázium budapest Daralt disznó hús receptek
Tisztelt Felhasználó! A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ
A törvény megfogalmazása alapján azt tapasztaljuk, hogy a teljes áram megegyezik az egyes párhuzamosan kapcsolt ellenállásokon áthaladó áramok összegével. A végső stresszt a második Kirchhoff-törvény határozza meg. Minden ellenállásnál megegyezik, és megegyezik az összes ellenállással. Ezt a funkciót a lakások aljzatainak és világításának csatlakoztatására használják. Számítási példa Első példaként megadjuk az ellenállás számítását, amikor ugyanazok az ellenállások párhuzamosan vannak csatlakoztatva. A rajtuk átfolyó áram erőssége azonos lesz. Ellenállások párhuzamos kapcsolása - YouTube. Az ellenállás kiszámításának egy példája így néz ki: Ez a példa egyértelműen azt mutatja, hogy a teljes ellenállás kétszer alacsonyabb, mint mindegyik. Ez annak a ténynek felel meg, hogy a teljes áramerősség kétszer nagyobb, mint az egyiké. Tökéletesen korrelál a vezetőképesség megduplázódásával is. Második példa Vegyünk egy példát három ellenállás párhuzamos összekapcsolására. A számításhoz a szokásos képletet használjuk: A nagyszámú párhuzamosan kapcsolt ellenállással rendelkező áramköröket hasonló módon számítják ki.
Az elemekhez párhuzamos csatlakozás is használható. Ebben az esetben a feszültség ugyanaz marad, de kapacitásuk megduplázódik. Eredmény Az ellenállások párhuzamos csatlakoztatásakor a feszültség ugyanaz lesz, és az áram megegyezik az egyes ellenállásokon átáramló összeggel. A vezetőképesség megegyezik mindegyik összegével. Ebből egy szokatlan képletet kapunk az ellenállások teljes ellenállására. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása - fizika középiskolásoknak - YouTube. Az ellenállások párhuzamos kapcsolatának kiszámításakor figyelembe kell venni, hogy a végső ellenállás mindig kisebb lesz, mint a legkisebb. Ez az ellenállások vezetőképességének összegzésével is magyarázható. Ez utóbbi új elemek hozzáadásával növekszik, és csökken a vezetőképesség.
A kitűzött feladat lényegében annak az igazolása, hogy fémes vezetőjű átviteltechnikai modell esetén a legnagyobb – nyelő által elfogyasztott – teljesítmény az optimális illesztésű üzemmódban adódik. Ennek igazolásához a távközlésben alkalmazott normál-generátort vettük alapul […] Posztolva itt: Elektrotechnika Feszültséggenerátorok üzemei bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Párhuzamos kapcsolás: A fenti kapcsolásban két párhuzamosan kötött ellenállást tettünk a generátorra. A soros kötéssel szembeni különbség azonnal feltűnik. Itt nem egymás után kapcsoltuk az ellenállásokat, hanem egymás mellé, a lábaik összekapcsolásával. Most ugyebár felmerül a kérdés, hogy ilyenkor hogyan oszlik el a feszültség a két ellenálláson, hiszen mindkét ellenállásnak a c és d pont között esik a feszültsége. Ha visszaemlékezünk a feszültség definíciójára, akkor az juthat eszünkbe, hogy a feszültség mindig két pont között mérhető. Tehát ha a két ellenállásnak csak két mérőpontja van, ahol feszültséget mérhetünk, ez azt jelenti, hogy ugyanakkora feszültség esik mindkét ellenálláson. Ellenállások (fogyasztók) párhuzamos kapcsolása | Mike Gábor. Azonban az áramnak már két útja is van, ahol haladhat, így az áramerősség eloszlik a két ellenálláson. A két mérőpont ( c és d) között 10V esik, hiszen közvetlenül a generátorral vannak összekötve. Most persze jön az újabb kérdés, hogy ha ugyanaz a feszültség, akkor mekkora az áram? Használjuk most is az Ohm törvényt ahhoz, hogy megtudjuk az ellenállásokon átfolyó áramot.
Soros kapcsolás: A fenti áramkörben az áram két ellenálláson át folyik. De a generátornak ez csak egy "nagy" terhelésként jelentkezik (hiszen az egyik vezeték végen kimegy az áram, a másikon meg bejön a generátorba. Hogy a kettő között mi történik, arról nem tud a generátor, csak "érzi"). Éppen ezért az ellenállások értéke itt összeadódik, vagyis ha a két ellenállást egy 30 Ohmos ellenállással helyettesítenénk, ugyanazt kapnánk. Az előző számból már kiderült, hogy az ellenállás csökkenti a feszültséget. Vagyis ha c és d pont között megmérjük a feszültséget, garantáltan nem kapjuk meg a generátor 10V-os feszültségét. De akkor mennyit kapunk? Nos, a feszültség megoszlik a két ellenállás között. Az áram végig nem változik, minthogy csak egy vezetéken megy keresztül és így nincs lehetősége eloszlania. Tehát jöhet az Ohm törvény, miszerint U1=I*R1. Az ellenállás ismert, az áram végig ugyanannyi, de még nem tudjuk, hogy mennyi. Úgyhogy egy újabb Ohm törvénnyel ki kell azt számítani. Ehhez kell egy ismert feszültség és a hozzátartozó ellenállás.
R1 esetében ez I1=U/R1=10/10= 1A. R2-nél pedig I2=U/R2=10/20= 0. 5A. Az áram - ha c pont pozitívabb, mint d pont -, a d pontban kettéoszlik az ellenállások arányában, majd c pontban újra egyesül. Ezt úgy képzeljük el, mint egy folyót, ami egy sziget körül kettéoszlik, aztán megint egyesül. Ez azt jelenti, hogy a c és d pont által közrezárt szakaszokon kívül eső részeken a két áram összege folyik (I=I1+I2=1+0. 5= 1. 5A) De mi van, ha egy ellenállással kell helyettesítenünk a két ellenállást? Mekkora értéket képviselnek így, párhuzamosan? A megoldás, hogy ki kell számolnunk az ellenállások eredőjét. De most nem egyszerűen össze kell adni őket, mint a soros kapcsolásnál, hanem az ellenállások reciprokát kell venni. Vagyis: 1 = 1 + 1_ Re R1 R2 Ha több ellenállást kapcsoltunk volna párhuzamosan, akkor a képlet tovább folytatódna a többi ellenállás reciprokának hozzáadásával. Akkor most számoljuk ki a fenti képlettel, hogy mekkora ellenállással helyettesíthető R1 és R2 összesen: 1 = 1 + 1 = 0.