Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO előrejelzése alapján Ukrajna, Oroszország és India tovább növeli az olajos magvak termelését. A két, egykori szovjet ország a világ legnagyobb napraforgó termelői. Argentína idei, a szeptember végéig tartó 2018/2019-es szezonban betakarított terméséről csak később lesznek hírek, mert ott most van nyár, viszont Ukrajna még úgy is a világ legnagyobb termelője, hogy a tavalyi első 11 hónapban a nyers napraforgóolaj termelése 9, 5 százalékkal 4, 274 millió tonnára csökkent.
A magasolajsavas napraforgóból készült olaj magasabb hőstabilitással bír, tovább eltartható, az ilyen típusú olajjal készített ételek egészségesebbek például a pálmaolajhoz képest", hangsúlyozta Vajda Beáta, a vállalat marketingvezetője. - Bízunk benne, hogy kiegyenlítettebbek lesznek a termésátlagok az ország teljes területén, hiszen ha kedvezőek lesznek az időjárási körülmények, akkor újabb rekordokat is eredményezhet. A tavalyi évben beállítottunk egy több ismétléses kísérletet, melyben azt vizsgáltuk, hogy a technológia egyes elemei mennyivel járulhatnak hozzá a sikeres napraforgó termesztéshez. Kísérleteink alapján, amennyiben a gazdák a teljes Syngenta technológiát alkalmazzák, a kezeletlenhez képest akár 80% terméstöbbletet is elérhetnek. STADAT – 3.6.15. A fontosabb növénytermesztési termékek felvásárlási átlagára. Már most is vannak olyan hibridjeink, amelyek 5 tonnát megközelítő termésmennyiséget produkáltak hektáronként nagyüzemi körülmények között – mondta Ácsné Szekeres Dóra. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO előrejelzése szerint tovább növeli az olajos magvak termelését Ukrajna, Oroszország és India.
Az elmúlt évek igen eredményesek voltak Magyarországon a napraforgó termesztése szempontjából: míg 2014-ben 1, 56 millió tonnát takarítottak be, két évvel később már 1, 89 millió tonnás termésmennyiséget értek el a gazdálkodók és az elért hozam azóta is efelé tendál. A magyar termés az elmúlt évben 1, 81 millió tonnát tett ki. "A tavalyi év tavaszi időjárása erőteljesen megkérdőjelezte a napraforgó és egyéb tavaszi kultúrák sikerességét, hiszen a talajok telítve voltak vízzel, így sok helyen csúsztak a vetések. Napraforgó felvásárlási art contemporain. Az állományok heterogének és gyomosabbak voltak, mint más átlagos években. A nehéz tavasz után azonban a napraforgó számára nagyon kedvezően alakult az időjárás, az állományok szépek és egészségesek voltak. A növényvédelem során a gombafertőzésekre kellett figyelmet fordítani. A termésátlagok nagyon változatos képet mutattak az országban, de akár a régiókon belül is. Összességében az országos átlag, ha nem is sokkal, de meghaladta a 3 tonnát hektáronként, ez pedig jó eredménynek tekinthető", ismertette Ácsné Szekeres Dóra, a Syngenta olajos növények szakértője.
Az előbbi két ország a világ legnagyobb napraforgó termelői. Argentína idei, a szeptember végéig tartó 2018/2019-es szezonban elért terméséről csak később lesznek hírek, hiszen ott most van nyár, viszont Ukrajna még úgy is a világ legnagyobb termelője, hogy a tavalyi első 11 hónapban 9, 5 százalékkal 4, 274 millió tonnára csökkent a nyers napraforgóolaj termelése.
Jól jött a gazdáknak az elmúlt napok száraz időjárása, az ugyanis megkönnyíti a napraforgó betakarítást. Az olajos növény aratása éppen egy hete kezdődött meg a megyében. A termés jónak ígérkezik. A hektáronként 2, 5 tonnás átlaggal számolnak a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalban. Gombár Mihály hivatalvezető szerint azonban az egyes táblák között nagy eltérés lehet. Ahol vontatottabban, elnyújtottabban kelt ki a vetés, ott most kisebb a termés. Ezeken a táblákon a gyomosodás is gondot okoz. Így ott szükség volt a szárszárításra is, mely tovább növeli a gazdák költségeit. Pedig a termelők idén igen szerény bevételre számíthatnak a napraforgóból. A szerződéses árak jelenleg ötvenezer forint körül vannak tonnánként. Alakul a napraforgó felvásárlási ára. Ennél Gombár Mihály szerint tíz éve is többet kaptak a termelők. A kukorica mit hoz majd a gazdálkodók konyhájára, ma még nem tudni. Az árak kialakulatlanok. Igaz még a betakarítás is csupán ott kezdődött el, ahol az állattartó telepek miatt szükség van a termésre.
Egyik napról a másikra ledózerolta az állami beruházócég a még álló Fertő tavi mólókat és cölöpházakat, amelyek tulajdonosai az utolsó pillanatig küzdöttek az épületek megmaradásáért - számol be a Telex. Ismeretes, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. a Fertő tó partján, a Fertő-Hanság Nemzeti Park és Fertő-táj UNESCO Világörökségi terület magterületén, 60 hektáron tervez egy olyan turisztikai gigaberuházást, ahol 13, 6 hektárt építene be épületekkel és utakkal. Ez ellen már számos alkalommal tiltakoztak: a helyi civil szervezetektől kezdve a környezetvédőkig. A Greenpeace korábban pert is indított az ügyben. A Fertő-tavi beruházásról is pofátlanul hazudik a baloldal - PestiSrácok. A cölöpházak tulajdonosai azonban jogi úton sem tudtak érdemben tenni a nagyberuházás ellen, mert a társaság meg sem várta, hogy a bíróság elbírálja azt a kérelmet, amely a házak megmaradását garantálta volna a kilátásba helyezett per végigfutásáig. Ahelyett, hogy az érintettek kártérítést kaptak volna, még a cölöpházaik önköltségen történő eltávolítására is kötelezik őket.
Sajtóértesülések szerint folytatja Mészáros Lőrinc cége a Fertő tavi beruházást, hiába tiltakozik ellene a Greenpeace, az UNESCO és a Párbeszéd is. A cölöpházak ledózerolása miatt semmiféle kártérítést nem kaptak a tulajdonosok. A Párbeszéd ezért azonnali jóvátételt követel. A gyakorlat szerint ha valakinek a háza, telke egy állami nagyberuházás útjában áll, akkor a beruházó általában megegyezik a tulajdonosokkal a kártalanításról vagy az ingatlant kisajátításáról. Az 1966 óta a partszakasz arculatához tartozó cölöpházaknál azonban ilyesféle megegyezés fel sem merült: hiába vásárolták meg korábban többen sok milliókért az épületek bérleti jogát, fizettek helyi adót utánuk, ennek ellenére az állam még azt sem ismerte el, hogy ingatlanokról van szó. A helyzet pikantériája, hogy az állami cég a kezdetektől fogva azt próbálta bebizonyítani a cölöpházak tulajdonosainak, hogy az épületeknek nincs helyük a tavon, holott az ingatlanok nem a beruházás területén helyezkednek el, vagyis érdekellentét sem áll fenn - írja közös sajtóközleményében Jakál Adrienn, a Párbeszéd elnökségi tagja, Győr-Moson-Sopron megye 4. számú választókerületének képviselőjelöltje és Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese, országgyűlési képviselője.
Akik bele akartak állni a jogérvényesítésbe, azok is nehezen találtak maguknak képviselőt; amikor az ügyvédek látták, ki áll a másik oldalon, visszadobták a felkérést, vagy olyan árat mondtak, ami gyakorlatilag egy visszautasítással ér fel, állítják a háztulajok. Azoknak az ügyvédeknek, akik végül elvállalták az ügyet, már csak két magyar és két osztrák ügyfelük maradt, a többiek megadták magukat, beleegyeztek a bontásba – mondta Pusztai-Csató Adrienn, az SFTFN Zrt. -vel a mai napig hadakozó cölöpházasok ügyében szakértőként közreműködő beruházási jogász. Ő és Stelli-Kis Sándor, az utolsó magyar cölöpházas család ügyvédje arról számoltak be a Telexnek, hogy az egész ügy folyamán időhúzásnak látszó gyakorlatokkal szembesülnek: miután a területen dolgozó munkások – fényképpel bizonyíthatóan – engedély nélkül behatoltak a házba, birtokvédelmi kérelmet adtak be, de ezt elutasította a soproni jegyző, az ideiglenes intézkedés iránti kérelemhez pedig hiánypótlást kért a bíróság, illetve jelen eljárásban szükségtelen nyilatkozat megtételére szólított fel.