Az olasz eredetű bandiera szó "címeres zászlót" jelent, kezdetben a vezérek címeres hadi lobogóját jelölte, amely alatt a zászlóaljakat hadba vezették, később magának a csapatnak a megnevezésévé vált. Saját zászlóalj kiállítása eredetileg csak a fő tisztségviselőket, az országnagyokat illette meg, ezért őket zászlósuraknak is nevezték. A birtokadományozások következtében azonban egyre nagyobb mértékben növekedett a nagybirtokosok magánhadseregeinek a súlya. Kilenced (adó) – Wikipédia. A bandériumnak nevezett úri magáncsapatokban jól képzett familiárisok, esetenként zsoldosok harcoltak. A hadsereg zászlóaljak szerinti szervezése Árpád-kori eredetű, és a közhiedelemmel ellentétben I. Károlynak semmilyen újítás nem tulajdonítható e téren. Károly nem intézményesítette a bandériumokat, legfeljebb elfogadta azok létét. A banderiális hadszervezet a maga korában korszerűnek számított, ezt bizonyították az Anjouk háborúi. Ugyanakkor mindig fennállt annak a veszélye, hogy adott esetben a királlyal szemben jelentős haderőket lehetett mozgósítani, ha a nagyurak érdeke azt úgy kívánta.
1831-ben a kelet felől elérkezik hozzánk a kolerajárvány, mely ellen karanténnal és fertőtlenítő porral védekeznek, melyek azonban többször halált okoztak. A jobbágyok úgy gondolják, hogy a nemesek ki akarják őket irtani, ezért jobbágylázadások törnek ki Észak és Kelet Magyarországon. 1831-ben báró Wesselényi Miklós erdélyi főúr kiadatja Balítéletekről c. művét, melyben az örökváltság, a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés, a sajtószabadság és a zsidóság emancipációja mellett foglal állást. 1835-ben elhunyt I. Ferenc és V. Ferdinánd követi a trónon, azonban a gyakorlatban a hatalmat kancellárja, Metternich gyakorolja. Ősiség törvénye fogalma fizika. 1836-ban megtorló intézkedéseket hoznak és sok reformer politikust bebörtönöznek. Pl. : Országgyűlési Ifjak és vezetőjük, Lovassy László 1837-ben Kossuthot és Wesselényit is lecsukják. Lovassy beleőrült, Wesselényi megvakult, Kossuth épségben túlélte a börtönben töltött időszakot. 1840-ben engedik ki őket, minekután a '39-40'es reform országgyűlésen a magyarok megegyeztek a bécsi udvarral, hogy amnesztiáért cserébe újoncokat küldenek a seregbe.
A magyar haderőt a király hadserege, a bárói, vármegyei bandériumok és a kun könnyűlovasság alkották. Támadó hadjáratok alkalmával a királynak fizetnie kellett a nemeseknek, ezért Károlynak növelnie kellett bevételeit. Gazdasági reformok Magyarország rendkívül gazdag volt ásványkincsekben. Károly elsősorban a nemesfémbányászat fejlődését támogatta. A földek tulajdonosainak átengedte a bányabér (urbura) egyharmadát, így érdekeltté tette a birtokosokat a bányák megnyitásában. Jelentősebb volt a királyi pénzverési monopóliumból származó haszon. A kitermelt nemesfémet a termelők kötelesek voltak nyers állapotban beszolgáltatni a felállított tíz pénzverő kamara egyikénél, ahol vert pénzt kaptak érte. A vert pénz 45-50%-kal kevesebb nemesfémet tartalmazott a beszolgáltatottnál. Károly jó minőségű aranyforintot és ezüstdénárt veretett. Ősiség törvénye fogalma ptk. Az új pénz értékállóságát csak úgy őrizhette meg, hogy szakított az évenkénti beváltással és a pénzrontással. E jövedelem pótlására bevezette a kapuadót (1336), melyet jobbágyportánként kellett fizetni, évente 18 dénár.
A költő magatartása szemlélődő. Mindig objektív hitelességű az a valóságkép, amely kibontakozik, de sohasem kétséges, hogy a lírai én írja le és értelmezi. Nem egy esetben úgy indul a vers, hogy a költő önmagát is belehelyezi a versbeli tájba, s az indító vershelyzet a valóság megszemlélése az érzékek és a tudat által. Ahol a versindítás nem bontja ki ezt a szemlélődő magatartást, ott legkésőbb a mű befejező részében kerül erre sor. A Dunánál 1936 júniusában keletkezett. József Attila az illegális kommunista pártban egy ideig olyan közösségre talált, amelyhez eszmeileg közel állt. Ezekben az években kiegyensúlyozottabbnak érezte magát, főleg amikor az 1936-ban induló Szép Szó című lap szerkesztői állást kínált a számára. A lapot Cserépfalvy Imre adta ki, aki nagy tisztelője volt József Attilának. A költő Ignotus Pállal együtt volt szerkesztő. Indulása évében, 1936-ban a könyvhétre a Szép Szó különszámot jelentetett meg, amely egy tematikus szám, egy esszékötet volt Mai magyarok – régi magyarokról címen.
9. tétel. József Attila költészete | Magyar tételek József Attila: A Dunánál by Zsófia Borbélyné Péter József Attila A Dunánál c. versének elemzése | Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis József Attila: A Dunánál (elemzés) – Jegyzetek József Attila, nagy szintézis-versek elemzése | József Attila: Dunánál (verselemzés) - magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten A Dunánál 1936 júniusában keletkezett. József Attila az illegális kommunista pártban egy ideig olyan közösségre talált, amelyhez eszmeileg közel állt. Ezekben az években kiegyensúlyozottabbnak érezte magát, főleg amikor az 1936-ban induló Szép Szó című lap szerkesztői állást kínált a számára. A lapot Cserépfalvy Imre adta ki, aki nagy tisztelője volt József Attilának. A költő Ignotus Pállal együtt volt szerkesztő. Indulása évében, 1936-ban a könyvhétre a Szép Szó különszámot jelentetett meg, amely egy tematikus szám, egy esszékötet volt Mai magyarok – régi magyarokról címen. Előszava József Attila A Dunánál című verse lett, tehát bevezetésként illesztették a verset a kötet elé.
Az idő árján úgy remegtek ők, mint sírköves, dülöngő temetők. 2 Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kész az idő egésze, mit száz ezer ős szemlélget velem. Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell. S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell. József Attila: A Dunánál (elemzés) – Oldal 4 a 4-ből – Jegyzetek József Attila: A DUNÁNÁL | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár Jexi a túl okos telefon József attila a dunánál elemzése Doktor House 8. Évad Online - József Attila Élete 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja, József Áron, szappanfőző munkás; édesanyja, leánykori nevén Pőcze Borbála, szabadszállási parasztlány. Három éves, amikor apja elhagyja őket. A három gyermekével magára hagyott asszony napszámos munkát vállalt, úri házakhoz járt mosni, vasalni, takarítani, mégsem tudta gyermekeit eltartani. Három gyerek: Jolán, Etel, Attila. Öt évesen menhelyre került, majd Öcsödre nevelőszülőkhöz, majd újra a ferencvárosi nyomorgó évek következtek.
Szomorú kép, mivel lecsúszott, elégedetlen embereket látunk. Minden mozdulatlan ebben az éjszakában és az országban, de minden mozdulni szeretne. Láttató kép: "a nyomor országairól képet fest a penész" A Dunánál (1936) A vers műfaja: óda. A cím evokatív, látjuk a Magyarországot két részre bontó folyót. A vers három részre tagolása egyúttal a lét szakaszait is jelöli:a kisgyermekkort, a felnőttet és a halálba távozottat. A lírai alany a költő, az ő nézőpontján keresztül ismerjük meg a környezetet az alaphelyzetben. Egy adott helyszínről, a Duna partról szemlélődik, " fecseg a felszín, hallgat a mély" (akár az emberi lélek). Filozófiai gondolatok elindítója a táj. I. rész Fő motívuma a Duna, s mindaz, ami a folyóról eszébe jut. A hullámok mozgása az emberi test izmai ritmusát, édesanyja ringatását, valamint gyermekkorát és a dülöngő temetőket idézi fel, egymásba mosódó hasonlatokkal. A víz többletjelentéssel bír: az idő állandóan újuló áramlását érzékelteti. II. rész Szinte teljesen elszakad a Duna-képétől.
Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. Mint az izmok, ha dolgozik az ember, reszel, kalapál, vályogot vet, ás, úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el minden hullám és minden mozdulás. S mint édesanyám, ringatott, mesélt s mosta a város minden szennyesét. És elkezdett az eső cseperészni, de mintha mindegy volna, el is állt. És mégis, mint aki barlangból nézi a hosszú esőt – néztem a határt: egykedvü, örök eső módra hullt, szintelenül, mi tarka volt, a mult. A Duna csak folyt. És mint a termékeny, másra gondoló anyának ölén a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen és nevetgéltek a habok felém. Az idő árján úgy remegtek ők, mint sírköves, dülöngő temetők. 2 Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kész az idő egésze, mit száz ezer ős szemlélget velem. Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell. S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell.
A megrendelés nyűg volt a költőnek, ugyanakkor örült, hogy verset kértek tőle. A Dunánál allegorikus vers, az Eszmélet kései párja. Ez is az eszmélés verse, a költő a valóság lényeges jellemzőire döbben rá. Nagyobb ívű gondolati költeményt azóta se írtak a magyarság problémáiról. A Dunánál 1 A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Szomorú kép, mivel lecsúszott, elégedetlen embereket látunk. Minden mozdulatlan ebben az éjszakában és az országban, de minden mozdulni szeretne. Láttató kép: "a nyomor országairól képet fest a penész" A Dunánál (1936) A vers műfaja: óda. A cím evokatív, látjuk a Magyarországot két részre bontó folyót. A vers három részre tagolása egyúttal a lét szakaszait is jelöli:a kisgyermekkort, a felnőttet és a halálba távozottat. A lírai alany a költő, az ő nézőpontján keresztül ismerjük meg a környezetet az alaphelyzetben. Egy adott helyszínről, a Duna partról szemlélődik, " fecseg a felszín, hallgat a mély" (akár az emberi lélek). Filozófiai gondolatok elindítója a táj.