A gyakorlati idő értéke évente 20 pont. Amennyiben az Ügyfél 3 évnél kevesebb munkaviszonyt tud igazolni, 1-3 hónapig tartó felügyelet mellett végzett kiegészítő gyakorlati továbbképzéssel pótolhatja a gyakorlati pontjait. OKFŐ - Működési nyilvántartásba történő első felvétel. Az így teljesített gyakorlati idő értéke havonta 20 pont, összesen maximum 60 pont. Felügyeletet ellátó személy olyan orvos vagy szakdolgozó lehet, aki érvényes működési nyilvántartással, azonos vagy magasabb fokú szakképesítéssel rendelkezik (azonos szakmacsoporton belül), mint a felügyelet alatt álló személy. A felügyeletet ellátó szakdolgozó ezért a tevékenységéért havonta 5 szabadon választható elméleti pontra jogosult. Vállalkozók esetében a gyakorlati idő teljesítését a működési engedélyt kibocsátó egészségügyi államigazgatási szerv (az országos tisztifőorvos feladatkörét ellátó helyettes államtitkár, illetve az illetékes járási hivatal) igazolja. KÖTELEZŐ SZAKMACSOPORTOS TOVÁBBKÉPZÉS A továbbképzési időszak alatt az egészségügyi szakdolgozónak a szakképesítésének (szakképesítéseinek) megfelelő kötelező szakmacsoportos továbbképzésen kell részt vennie.
Az ő esetében az újabb szakképesítés tekintetében a működési nyilvántartás megújítása a folyamatban lévő továbbképzési időszak lejártakor történik. A folyamatban lévő továbbképzési időszakban megszerzett új szakképesítés vonatkozásában a működési nyilvántartás első alkalommal történő megújításakor a továbbképzési időszak – az új szakképesítés megszerzésére figyelemmel – teljesítettnek minősül.
2019. július 3. Frissített információk: Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatósága, amely hatáskörébe tartozik az egészségügyi dolgozók alap és működési nyilvántartásának vezetése az idei évben is kiadja az aktualizált tájékoztatóit: Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai 2018. június 22 Az ÁEEK Emberi Erőforrás-fejlesztési Főigazgatóság kérte, hogy a működési engedélyek kérelmével és megújításának eljárásrendjével kapcsolatos tájékoztatót a Kamara honlapján tegyük közzé. Az alábbiakban az ÁEEK által megküldött tájékoztatókat olvashatják. ÜGYFÉLSZOLGÁLAT ELÉRHETŐSÉGE E lektronikus ügyintézés – Működési nyilvántartással, szakdolgozói pontnyilvántartással, SZAFTEX-el kapcsolatos ügyek: – Elismerési eljárások, szakképesítések külföldi elismeréséhez szükséges hatósági bizonyítványok kiállítása stb. : Telefonos ügyfélszolgálat – Működési nyilvántartással, szakdolgozói pontnyilvántartással, SZAFTEX-el kapcsolatos ügyek Telefonszám: (06/1) 411-1146 vagy (06/1) 411-1147 H–Cs: 8.
E sziszifuszi alkotói folyamat 1999-ben mintegy két évre megszakadt, de csak azért, hogy elkészülhessen egy másik, hasonlóan monumentális animációs film, az Ének a csodaszarvasról. Bizonyos, hogy a mesternek nem okozott nagy fejfájást ez az intermezzo, hiszen mindenképpen az érdeklődési körébe és eddigi tevékenységébe szervesen beépülő, gond nélkül beleillő szép és nagy feladat az ősmagyar eredetmítosz és a honfoglalás mondájának rajzfilmes megjelenítése. Szép és nagy feladat. Míg a korábbi évek nagy nemzeti opuszain számon kérhetünk sok mindent, történelmi hitelességet, művészi felelősséget, tehetséget, miegymást, ez esetben ez nem merülhet föl. Jankovics Marcell tehetségét, művészi felelősségét, elhivatottságát nem lehet vitatni, a műfaj és a téma nagyfokú szabadságot enged meg, és ő ezzel él is, sajnos csak részben. Talán az elmesélendő mesefolyam irdatlan mennyisége volt túlzott, talán a film elkészítéséhez szükséges idő (vagy pénz, bár azt nem hinném) volt kevés, valami nagyon sántít.
Ének a csodaszarvasról A címben jelzett, nép- és honalapítást "megéneklő" monda rajzfilmes feldolgozása. A történet alapjául a csodaszarvas-mondák különböző változatai szolgálnak, kibővítve a rokonnépek mítoszainak ideillő elemeivel, őstörténetünk és korai történelmünk kapcsolódó eseményeivel. A film kísérőszövegei, párbeszédei, de dalszövegei is egykorú források, krónikák, fennmaradt mítoszok és énekek idézetei, vagy azok szövegein alapulnak. Nyelvezete a történet előrehaladásának sorrendjében a magyar nyelv változását, gazdagodását követi.
3. ének: Etelköz. Az Álmos-monda és a Fehér ló mondája keretében a magyarok "türk korszakát" és a honfoglalást meséli el. 4. ének: Pannónia. A kalandozások lezárulásával kezdődik, és a magyarok Európába való békés beilleszkedéséről szól. Főhőse Géza fejedelem, aki azzal, hogy - fiát megelőzve - népét a keresztény akolba terelte, székhelyét pedig a bizánci befolyásnak kitett Tiszántúlról, Dél-Alföldről nyugatra, Esztergomba helyezte át, az országot ténylegesen is "bevitte" Európába. A mese szintjén az epizód ezt szintén egy csodaszarvas-mondába ágyazva mondja el. Utóhang: Képben és hangban a csodaszarvas-monda ma is élő, ma is aktuális változata látható, hallható: a Regösének. Értelmezhető úgy is e történet, hogy a "csodaszarvas" ott látható az égen (ma is) az őt üldöző vadászokkal egyetemben, s él még a róla itt-ott a népi emlékezetben, hogy ő a magyarok "vezércsillaga" (ma is). Bemutató dátuma: 2002. február 21. Forgalmazó: Budapest Film Stáblista:
színes magyar animáció, 2001, r: Jankovics Marcell, magyar hang, angol felirat, 90' 09. 25. 16:30 Uránia kísérőfilm: Prometheus Rendező: Jankovics Marcell Forgatókönyvíró: Jankovics Marcell Operatőr: Bacsó Zoltán, Klausz András, Széll Gábor, Varga György Zene: Szörényi Levente Szereplők (hang): Besenczi Árpád, Bokor Ildikó, Bolla Róbert Műfaj: animáció Gyártó: Pannónia Filmstúdió A film négy, egymást követő mondakörre épülő fejezetben dolgozza fel a magyarok őstörténetét. Az obi ugor testvérnépek körében fellelhető csodaszarvas-mondák ősváltozatai szerint egy madártól, egy négylábú ragadozótól és a szarvastól származunk. Majd ezt követi a sziklarajzok stílusában a Hunor-Magor monda; a szarvas utódának tartott fehér ló mondájához köthető Álmos legenda és Géza, a honfoglalás nagy művét a kereszténységgel lezáró győztes fejedelem története, mely utóbbi a Képes Krónikát idézi. A film restaurált változata az NFI Filmarchívum belső restaurátor műhelyében készült, premierje a 4. Budapest Klasszikus Filmmaraton látható.
JOGLEJÁRT RITKASÁG, KERESKEDELMI FORGALOMBAN MÁR RÉG BESZEREZHETETLEN!! MINDEN FOTÓ ÁLTALAM KÉSZÍTETT A KÍNÁLT EREDETI DVD-IMRŐL, NEM LETÖLTÖTT KÉPEK! 1. ének: Az őshaza. A film finnugor és szibériai mondák alapján a világ és az első emberpár teremtésének "szarvasos" elbeszélésével indul, majd a finnugor népek szétrajzásával, a szarvast követő "szárnyas ős" vezette magyarok délre vándorlásával zárul. 2. ének: Dentumoger. A tulajdonképpeni Csodaszarvasmonda (Hunor és Magor krónikai története) kapcsán a magyarok "testvéresülését" meséli el az iráni és a török népekkel, történetileg pedig a magyar nép és kereszténység előtti magyar kultúra kialakulását. 3. ének: Etelköz. Az Álmos-monda és a Fehér ló mondája keretében a magyarok "türk korszakát" és a honfoglalást meséli el. 4. ének: Pannónia. A kalandozások lezárulásával kezdődik, és a magyarok Európába való békés beilleszkedéséről szól. Főhőse Géza fejedelem, aki azzal, hogy - fiát megelőzve - népét a keresztény akolba terelte, székhelyét pedig a bizánci befolyásnak kitett Tiszántúlról, Dél-Alföldről nyugatra, Esztergomba helyezte át, az országot ténylegesen is "bevitte" Európába.
Tündér lyányok ott eltűntek, Szárnyok lévén elrepűltek; De a többi hova legyen? Földbe bújjon? elsülyedjen?... Abbul immár nincsen semmi: Szűzi daccal tündér lenni; Vágtat a ló, és a pusztán Nagy üres éj hallgat oztán. Két fiáról szép Enéhnek. Dúl leányi, a legszebbek, Hunor, Magyar nője lettek; S a leventék, épen, százan, Megosztoztak mind a százon. Büszke lyányok ott idővel Megbékéltek asszony-fővel; Haza többé nem készültek; Engesztelni fiat szültek. Tó szigetje édes honná, Sátoruk lőn szép otthonná, Ágyok áldott nyúgalommá: Nincs egyéb, mi őket vonná. Fiat szűltek hősi nemre, Szép leányt is szerelemre; Dali törzsnek ifju ágot, Maguk helyett szűz virágot. Hős fiakból ketten-ketten, Két vezéré kétszer-ketten, Feje lőn mind egy-egy nemnek Száznyolc ágra ezek mennek. Hunor ága hún fajt nemzett, Magyaré a magyar nemzet; Szaporaság lőn temérdek; A szigetben nem is fértek. Szittya földet elözönlék, Dúl királynak dús örökjét; - És azóta, hősök párja! Híretek száll szájrul szájra.