Életrajz Vincze Ferenc 1979-ben született Marosvásárhelyen, Romániában. 1989-től Magyarországon él. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar, német és összehasonlító irodalomtörténet szakjain diplomázott, majd ugyanitt szerzett doktori fokozatot 2012-ben. Könyv: Forster-Arnold Florence: Deák Ferencz - életrajz - Hernádi Antikvárium - Online antikvárium. 2006-tól tanít magyar és világirodalmat az ELTE-n. 2005-től 2013-ig a Napút kritika rovatának szerkesztője volt, két évig szerkesztette (2010–2011) a Kortárs folyóirat próza rovatát, majd 2012-től az Irodalomtörténet tudományos folyóirat szerkesztője, és szintén ettől az évtől a Szépirodalmi Figyelő kritikaszerkesztője, 2016-tól a lap főszerkesztője. Szépirodalmi írásai 2003-tól láttak napvilágot különböző folyóiratokban. 2007-ben jelent meg első prózakötete, A macska szeme címmel a Napkút Kiadó és a Fiatal Írók Szövetségének közös kiadásában. 2008-ban Junior Prima díjban részesült, majd 2009-ben ezzel a kötetével képviselte Magyarországot az Európai Elsőkötetesek Fesztiválján. 2009-ben jelent meg Hagyományok terhe címmel tanulmánykötete, 2011-ben pedig Az átmen(t)et(t): Dsida címmel Dsida Jenőről írt monográfiája.
Nyelvújítás A nyelvújítás harcaiban Kazinczy felkérésére Szemerével közösen írták a Felelet a Mondolatra (1815) című pamfletet – válaszként az ortológusok támadására ( Mondolat). Tulajdonképpen ez a munka tette országosan ismertté nevét. Palánki Ferenc Életrajz. Éveken át tartó baráti kapcsolat fűzte Kazinczy "pesti triász"-ához is (Szemere Pál, Vitkovics Mihály, Horvát István). Kazinczyt hosszú időn keresztül mestereként tisztelte, viszonyuk az 1820-as évektől hidegült el (levelezésük, mely korábban szinte folyamatos volt, már 1817-ben megszakadt). A mester nem értett egyet tanítványa irodalmi és politikai szemléletváltásával, a romantika és a politikai radikalizmus felé fordulásával. Élete végéig gazdálkodott családi birtokain (Álmosd, Sződemeter, Szatmárcseke), de emellett szerepet vállalt a korabeli kulturális, irodalmi életben és a megyei politikai közéletben is. Írásainak egy részét az 1817-ben indult, Döbrentei Gábor szerkesztette Tudományos Gyűjtemény ben jelentette meg, később maga is szerkesztett Szemerével közösen irodalmi-esztétikai folyóiratot Élet és Literatura címmel.
A harmincas évek első felében megismerkedett Veres Péterrel, Féja Gézával, egy hónapos ausztriai gyalogtúráján a nyugati parasztság világába is betekinthetett. Visszatérve a makói hagymásszövetkezetben munkálkodott, majd ismét Nyugat-Európába, Németországba, Svájcba, Hollandiába utazott az ottani szövetkezetek tanulmányozására. Messze többet jelentettek azonban ezek a nyugati utak, különösen az utóbbi. Öccséhez, Erdei Sándor-hoz, de apjához és barátaihoz is írt levelei, naplói adnak számot belső világának alakulásáról, paraszti voltának az ellene való küzdést is magában foglaló tudatosodásáról, a hazai állapotok elleni küzdelem szükségéről. Mint oly sok korábban " peregrináló " magyarban, őbenne is erősödött a szeretet a " csunyácska haza" iránt: a jobbítás, az átalakítás szükségességének eltökéltségével. Lenin parasztságról, szövetkezetről szóló írásai pedig - amelyekkel 1936-ban Berlinben ismerkedett meg - az utat is jelezték, az elmaradottságból való kitörés kelet-európai lehetőségét.
In: Egy életút állomásai. In: Erdei Ferenc / Kulcsár Kálmán. Budapest: Akadémiai K., 1988. p. 324-338. Erdei Ferenc hagymatermelő makói parasztcsaládban született 1910. december 24-én. Ez a társadalmi háttér, amelyet maga rajzolt meg, s idéztük e könyv bevezetőjében is, egyszerre ismertette meg - vagy talán helyesebben mondva: egy-szerre ültette belé - a közös paraszti világot, kultúrát, társadalmi helyzettudatot, és ugyanakkor - már a családon belül is - e társadalom belső konfliktusait. Kijutása ebből a világból - és egyúttal kötődése is hozzá - saját rendkívüli tehetségén kívül az apai tudatosságnak köszönhető. Apja világos elgondolással nevelte úgy mindkét fiát (a fiatalabb fiú Erdei Sándor író, aki 1984-ben halt meg), hogy tanuljanak, de egyúttal állandó részvételükkel a paraszti munkában, e társadalom gondjaiban biztosítsa, hogy tudásukat saját szűkebb társadalmuk felemelkedésére fordítsák. A makói gimnáziumi évek után a szegedi Ferencz József Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára iratkozott be, ahol olyan - a két világháború között kivételesen modern szemléletűnek számító - professzor tanítványa lehetett, mint Horváth Barna, aki a jogbölcselet mellett szociológiai tudásanyagot is adott, illetve Surányi Unger Tivadar, a közgazdaságtudomány tanára.
2011. február 26-án volt a püspökké szentelése az egri főszékesegyházban. A püspökszentelést követően érseki helynöki kinevezést kapott Miskolcra. augusztus 1-től Miskolc-Mindszenti plébános. 2013. decemberétől az Egri Főegyházmegye általános helynöke. 2015. szeptember 21. megyéspüspöki kinevezése a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyébe 2015. november 14. püspöki beiktatása Debrecenben a Szent Anna székesegyházban Debrecen - A püspökről megjelent könyv segíthet felfedezni és megérteni saját életünket is. Debrecen – A püspökről megjelent könyv segíthet felfedezni és megérteni saját életünket is. – Nem mindegy, hogyan élünk. Tulajdonképpen nincs próbaélet, elsőre kell jól élni, jól gondolkodni. Egyetlen lehetőségünk van. Ami a pillanatban történik, soha többet nem jön vissza. Vagy eltöltjük szeretetben, jóságban, különben elszállt, elvesztegettük az időt – mondta el érdeklődésünkre Palánki Ferenc, akiről Elmer István újságíró által írt interjúkötetet. A debrecen-nyíregyházi megyéspüspök hangsúlyozta, az emberek úgy gondolkodnak, hogy még egy darabig kibírják, amit kell, majd eljön a végre a nyugodtabb élet.
-én született és 1226. október 3-án hunyt el. A ferences rend megalapítója; Itália, az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje. Életéről számos legenda terjedt el. Egyes források szerint prédikált az állatoknak is. Éppen ezért a különféle ábrázolásokon, festményeken, szobrokon alakja gyakran látható állatok, elsősorban madarak társaságában. 1209-ben Ferenc elvezette tizenegy első követőjét Rómába, és a pápa engedélyét kérte egy új rend megalapításához; ezt meg is kapta III. Ince pápától. A hagyomány szerint a rendjük szabályzatát 1209. április 16-án hagyta jóvá a pápa, s máig ezt a momentumot tekintik a ferences rend hivatalos megalapításának. 1228. július 16-án IX. Gergely pápa szentté avatta, és a következő napon letette az Assisi Szent Ferenc-bazilika alapkövét. A 2013-ban pápává választott Jorge Mario Bergoglio bíboros az ő tiszteletére vette fel a Ferenc nevet. Harcosból koldus Ferenc változatos életének történetét Celanói Tamás életrajza alapján így rekonstruálták a kutatók: Eredeti neve Giovanni di Pietro di Bernardone volt, de leginkább Francesco néven ismerték, ugyanis édesanyja francia volt, s Franciácska néven szólította a fiát, melynek olasz megfelelője Francesco.
Jól tudjuk, hogy piskótát készen, a boltban is lehet venni, ha viszont igazán finomat akarsz, jobb, ha te sütöd otthon. Ne vágd rá azonnal, hogy a piskótasütés bonyolult, tippjeinkkel ugyanis nem lesz az! Az első piskótájának általában mindenki nagy lelkesedéssel lát neki, hiszen olyan egyszerűnek tűnik: mindössze 3 hozzávalóra van szükség hozzá, amiket a megfelelő sorrendben kell összekeverni, a munka fennmaradó részét pedig a sütő végzi el helyettünk. Igen ám, csak ez az abszolút alapműveletnek tűnő konyhai produkció elég sok buktatót rejt magában, ami könnyen elveheti a kedvünket a piskótasütéstől, ha nem ismerjük azokat előre. Ha sikerül mindet leküzdeni, még a sós piskóta sütésébe is belefoghatunk! Puha piskóta recept za. Elég 3 hozzávaló Amellett, hogy nincs szükség ijesztően hosszú listára ahhoz, hogy a magas és puha piskóta hozzávalóit előkészítsük, a jó hír az, hogy nagy valószínűséggel mindegyikből van is otthon, hiszen egyáltalán nem kacifántosak. A házi piskótához tojás, cukor és liszt kell, semmi más.
A köztudatban keringenek ugyan olyan fortélyok, melyek szerint sütőpor, növényi olaj, olvasztott vaj, joghurt, sőt tej is kell a tésztába, ám ezek sok esetben csak a hibaszázalékot növelik – és nem ahhoz segítenek hozzá, hogy a végeredmény bámulatosan jó legyen. Létezik az úgynevezett vizes piskóta is, amire sokan esküsznek: ennek készítésekor annyi evőkanál vízre van szükség, ahány darab tojás kerül a tésztába. A vizet kanalanként kell a tojássárgákhoz keverni, miközben azokat habosítjuk. Az elkészítés során jó, ha felvértezzük magunkat némi türelemmel, az igazán magasra emelkedő piskóta lelke ugyanis a kellően légiesre felvert tojáshab – ezért nem kell bele sütőpor. A tojást akkor tudjuk igazán jól felverni, ha az szobahőmérsékletű, érdemes tehát már a sütögetés előtt pár órával a konyhapultra készíteni – az sem túlzás, ha már előző este megteszed ezt a fontos lépést. Itt a puha és magas piskóta titka | Marie Claire. 6 tipp piskótasütéshez A szobahőmérsékletű tojást mindig alaposan mossuk meg, majd töröljük szárazra a felhasználás előtt.
A megsült piskótát kis ideig hagyd a sütőben hűlni, majd rácsra borítva húzd le róla a sütőpapírt, fordítsd meg, és hagyd teljesen kihűlni. Tipp: a sütő ajtaját sütés közben ne nyisd ki, mert a tészta összeesik! Eperkrém 40 dkg eper 1 doboz joghurt 2 dl tejszín 5 dkg porcukor 3 dkg mandulapehely fél evőkanál zselatin reszelt citromhéj Az epret tisztítsd meg, mosd meg, törd össze villával, majd szórd meg a porcukorral. 1-2 kanálnyi tejszínt melegíts fel, és oldd fel benne a zselatint. A maradék tejszínt verd kemény habbá. A joghurtot keverd az eperpürébe. Add hozzá a tejszínhabot, a zselatint, a reszelt citromhéjat. Ezt tedd a piskóta tésztájába és 4 napig is finom puha marad - Ripost. Kend meg vele a piskótát, és a tetejét szórd meg mandulával. Málnás banánkrém 2 banán 2 bögre mirelit málna 1 csipet őrölt kardamom 1 csipet őrölt fahéj kevés cukor A banánt hámozd meg, a málnát olvaszd fel meleg vízben vagy mikróban. A banánt a málnával, a cukorral és a fűszerekkel együtt jól turmixold össze. Isteni gyümölcsös, hideg krém! Erdei gyümölcsös krém 40 dkg mélyhűtött erdei gyümölcs mix 25 dkg mascarpone 1 natúr joghurt 15 g zselatin 1 dl tejszín 8 dkg porcukor A joghurtot, a mascarponét és a porcukrot keverd össze.
A piskóta a sütik alapja, amikor rátalálunk egy jó alapreceptre, utána adja magát, hogy sorra kipróbáljunk más változatokat is. A piskóta lehet vizes, tejes vagy joghurttal gazdagított, a lényeg, hogy szép magas, puha tésztája legyen, ami egyszerűen magában falatozva, de egy pohár tej mellé is jólesik majd. Puha piskóta recept na. A görög és a török konyhában nagyon szeretik a joghurtot, a leggyakrabban mártások készítésére használják, de süteménytésztákba is előszeretettel keverik. Mindkét országban találkozhatunk joghurtos tésztájú piskótával, amit, ha tortaformában sütnek, egyszerűen csak joghurttortának szoktak nevezni. A megsült forró süteményt szinte mindig cukorsziruppal öntik nyakon, mellé gyümölcsöket szoktak kínálni. A joghurtos piskóta a török és a görög konyha egyszerű joghurtos tortájára hasonlít zamatában, érdemes cukorsziruppal megöntözni a tésztát, ami kellemesen átjárja a joghurttól habos textúrájú sütit. Hozzávalók 4 személyre Piskóta: 6 darab tojás 12 dekagramm cukor 4 deciliter görög joghurt 5 dekagramm finomliszt 15 dekagramm rétesliszt 1 csomag sütőpor 2 evőkanál citromlé 1 csipet só A sziruphoz: 15 dekagramm cukor 3 deciliter víz 2 evőkanál citromlé Egyéb hozzávaló: a formához vaj és liszt porcukor a szóráshoz Előkészítési idő: 15 perc Elkészítési idő: 40 perc Elkészítés: Piskóta: A tojásokat szétválasztjuk.