↑ " Boursorama Lifestyle - Trends, high-tech, auto and sport ", a Boursorama Lifestyle-on (hozzáférés: 2020. október 12. ). ↑ (en) ↑ David Houstin, " Sun Ming Ming ", az oldalon, Kína Információk, 2009. május 30 (megtekintés: 2020. ). Külső linkek (en) (in) Nap zengése az internetes filmadatbázisban Kosárlabda portál Kína portál
Orvosai szerint még akár további tíz centit is nőhet, ennek ellenére tervei között szerepel az NBA meghódítása. A csúcs 272 centi volt A történelem legmagasabb embere Robert Pershing Wadlow volt, az Illinois állambeli Alton városából. Ott született, ott élte le egész életét, s ott is halt meg 1940. július 15-én, 22 éves korában. Wadlow három kiló nyolcvan dekával, tehát teljesen normális csecsemőként látta meg a napvilágot 1918. február 22-én. Négyéves koráig nem volt semmi probléma, akkor kezdte el termelni az agyalapi mirigye a rengeteg növekedési hormont. Nyolcévesen már 188 centi, két esztendő múlva 198 centi és 100 kiló. Tizennégy évesen 224 centijével a világ legmagasabb cserkésze. Szun ming ming pei. Újabb hét év elteltével fejlődött ki teljesen, ekkor 272 centi magas és 223 kilós volt. Csak olyan személygépkocsival tudott közlekedni, amelynek kivették a jobb első ülését. Ekkor már betegeskedett, csontozata nem bírta a hatalmas súlyt, mígnem 22 évesen vérmérgezést kapott és meghalt. A lista harmadik helyén álló Alekszandr Szizonyenko a nyolcvanas években kosarazott a szovjet bajnokságban – nem is rosszul.
Bathory / Báthory - A legenda másik arca (2008) rendező: Juraj Jakubisko szereplők: Anna Friel - Báthory Erzsébet Karel Roden - Thurzó György Hans Matheson - Caravaggio Vincent Regan - Nádasdy Franco Nero - II. Mátyás király Bolek Polívka - Petr barát "A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory erzsébet és caravaggio san. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük. De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját.
Mielőtt bárki is, aki a filmet látta vagy látja, szememre vetné, mennyire hiteles avagy nem a film: közlöm, hogy igen, hiteles. Történelmileg is. Nem minden volt úgy, de lehetett volna. Persze, Caravaggio aligha volt Báthory Erzsébet szeretője. Persze, Nádasdy Ferenc nem özvegyként hagyta maga után, hanem elválasztották tőle. De Istennek hála, ez nem dokumentumfilm, hanem játékfilm, és annak az a javából: azt játssza, ami nem volt való, de igaz. Aki ezt nem érti, az a filmet se nézze meg. Azért mégiscsak többet ér egy átlagos történelemóránál, ha másért nem, azért, mert felkelti a kíváncsiságot. Báthory - A legenda másik arca. Thurzó nádor, a Batthányiak és Zrínyik felmenői, a Nádasdyak, Báthory Gábor… Gyönyörű epizódszereplői ennek a filmnek, s a film aurája olyan Magyarországot vetít vissza, ami tényleg volt, de amelyre csak mi, magyarok nem merünk emlékezni. Érdekes, a csehek igen. Lehet, azért, mert nem sok közük van már hozzá. Önmagában is értékelendő, hogy a filmben minden helységnév magyarul az, ami. Gyulafehérvár, Sárvár, Kassa, még Pozsony is Pressburg: ahogy akkor volt.
Annak ellenére, hogy tisztában vagyunk vele, ki volt az a Da Vinci és mikor élt, anakronisztikusan hatott a két csuhás kém. A többi szereplő és a környezet viszont lenyűgöző hitelességgel hitette el a nézőkkel, hogy nem kosztümöket és díszleteket látnak, hanem 16. és 17. századi ruhákat, tánctermeket, hintókat és fegyvereket. (Nem is csoda, hisz csak a főszereplő 82 különböző ruhadarabot viselt a forgatások során, mely többek között 14 várban is zajlott) Na meg eredeti Caravaggio-képeket. Az olasz festő szerepeltetése sokat segít a korhűség megőrzésében (Erzsébetnek a férje iránti hűsége betartásában már kevésbé), még akkor is, ha a grófnővel való szerelmi románca valószínűleg csak Jakubisko fantáziájának a szüleménye. Kult: Drakula, boszorkány és szexuális erőszak az új Báthory-filmben - videó | hvg.hu. De vajon az is csak Jakubisko képzeleterejének a szüleménye, hogy a feje tetejére állítja a Báthory Erzsébetről kialakult legendát, s a Guiness-rekordok könyvének legvéresebb tömeggyilkosából egy becsapott összeesküvési áldozatot csinál? Aki Szádeczky-Kardoss Irma könyvét olvasta, az hiteles történelmi filmnek fogja tartani, s függőleges irányban mozgó fejjel jön ki a vetítésről, aki Jozef Kočiš munkáját nyálazta át, az történelmi fikciónak, és vízszintesen rázza majd a fejét.
Alakja itthon és külföldön is számos irodalmi mű, vers, regény és film ihletőjéül szolgált, hiszen egyszerre van jelen benne titok, féltékenység, szerelem, vágy, erotika, érzékenység és szadizmus. Főbb szereposztás: Báthory Erzsébet: Benedekffy Katalin / Barabás Zsuzsa Nádasdy Ferenc: Zöld Csaba / Laczkó V. Róbert Thurzó György: Szomor György / Szilágyi János Walter: Szemenyei János / Kátai István Caravaggio: Miller Zoltán / Farkas Loránd Közreműködik: Kolozsvári Magyar Opera zenekara, kórusa és balettkara, vezényel: Kulcsár Szabolcs Jelmez: Kiss Borcsa Díszlet: Vereckei Rita Koreográfus: Novák Péter Producer: Bán Teodóra Rendező: Bagó Bertalan Jegyárak: 3900, 4900, 5900, 6900, 7900, 9900 Ft
- Rigmányi István Vő II. - Kovács Ferenc Vendég úr I. - Petres István Vendég úr II.
Bemutató dátuma: 2010. január 21. Forgalmazó: Jakubiskofilm Stáblista: Linkek:
E sztori sincs meg hiba nélkül: a filmmel együtt rezdül, hogy a manierista olasz művész valóban ugyanabban az évben halálozik el, mint ahogy "kedvese" fogságba kerül, ám Caravaggio feltehetően homoszexuális volt, ráadásul nem is igazán szignózta festményeit. Kézi Róza