Előremelegített sütőben 200 fokon, kb 30-35 percigsütjük, míg világos barna nem lesz. Hagyjuk alaposan kihűlni, majd felszeleteljük. MORZSÁS ALMÁS PITE>>> HÁROMALMÁS SÜTEMÉNY>>> KEVERT ALMÁS SZELET>>> Szeretnél értesülni a Mindmegette legfrissebb receptjeiről? Érdekel a gasztronómia világa? Iratkozz fel most heti hírlevelünkre! Ezek is érdekelhetnek Friss Hagyományos húsvéti ételek Közeleg a húsvét, lassan meg kell tervezni a húsvéti menüt, amelynek minden családban vannak fix, kihagyhatatlan elemei. Ilyen például a húsvéti sonka tormával és a fonott kalács, amelyeket szinte kötelező elkészíteni húsvétkor. De a töltött tojás, tojássaláta, sárgatúró, pogácsa, sonka- és sajttekercs, a répatorta vagy a linzer sem hiányozhat a húsvéti asztalról. Almás-pudingos leveles tészta recept. A hidegtálakhoz készíthetünk göngyölt húst, egybesült fasírtot és salátát is. Hogy le ne maradjon semmi fontos a bevásárlólistáról, összegyűjtöttük azokat a recepteket, amelyek részei a hagyományos húsvéti menünek, a levestől a főételen át a desszertig megtaláltok mindent, és a húsvéti reggeli fogásait is elmenthetitek.
Gerdinél láttam meg a napokban ezt a finomságot, amit meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. Nagyon finom lett, a ropogós leveles tésztával és a lágy töltelékkel. És nagyon tetszetősek lettek ezzel a formázással! Szeretek ilyen tésztát használni, mert gyorsan elkészülök vele és mindig finom, könnyű sütemény lesz belőle. Mindenkinek ajánlom kipróbálásra. Köszi Gerdi még egyszer! Hozzávalók nálam: 1 csomag fagyasztott leveles tészta, 1 csomag vaníliás pudingpor, 5 dl tej, 4 evőkanál cukor és 1 evőkanál vaníliás cukor, 2 nagyobb alma, a megkenéshez: 1 tojás, a megszórásához: vaníliás porcukor. Elkészítése: A tésztát szobahőmérsékleten hagytam kiolvadni. A pudingporból a tejjel és a cukrokkal sűrű pudingot főztem, majd hagytam kicsit hűlni. Almás pudingos leveles tészta. Az almákat megpucoltam és felszeleteltem. A tésztát kinyújtottam, és hosszúkás háromszögekre vágtam fel, majd a csúcsosabb felétől bevagdostam, kb. a tészta feléig. A tészta szélesebb felére 1-1 kanál pudingot tettem, és erre 1-1 szelet almát.
Ugye ti is szeretitek a gyorsan elkészíthető, de finom ételeket? 😉 Ez a leveles tésztás finomság ilyen. Egy tartalmas leves után tökéletes levezetése lehet az ebédnek. Nem túl édes, krémes, a tészta ropogós. Nekem nagyon ízlik. Ha elkészítitek remélem nektek is fog. 1 óra 1 csomag vaníliás pudingpor 1 késhegynyi őrölt fahéj
Az idő megfoghatatlan dolog. Érezzük a múlását, de ezt nehéz láthatóvá tenni. Lássuk, hogyan mérték a régiek az időt! A nap, a hold és a csillagok Az idő múlását leglátványosabban az égitestek látszólagos mozgása mutatja be. Megalkotta Isten a két nagy világító testet – a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka – és a csillagokat. Az égboltra helyezte őket Isten, hogy világítsanak a földre, és uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és válasszák el a világosságot a sötétségtől. És látta Isten, hogy ez jó. Így lett este, és lett reggel. 1 Mózes 1, 16–19 A régi idők embereinek nem kellett óra ahhoz, hogy megállapítsák, mennyi az idő. Csak felnéztek az égre, és a nap vagy a hold és a csillagok állásából meg tudták mondani, hogy mennyi lehet az idő. Persze nem percre vagy másodpercre pontosan, csak nagyjából. De nekik nem is kellett sehová rohanniuk, hiszen a munkaidő napkeltétől napnyugtáig tartott. Így elég volt, ha a nap járáshoz igazították a lépteiket.
Az adatok elemzéséből világossá vált, hogy az eltéréseket az UT időskálák tökéletlensége okozta. Az efemerisek segítségével a Föld Nap körüli keringésén alapuló, új időskálát képeztek, az ET-t. Az efemeris idő alapján meghatározott időegység az efemeris másodperc volt, amelyet a következőképpen definiáltak: A másodperc a tropikus év időtartamának 31 556 925, 9747-ed része. A tropikus év megegyezik azzal az időtartammal, amelyet a Nap az ekliptikán két tavaszpont-áthaladás közben befut, hossza körülbelül 365, 242199 középnap. Az efemeris másodperc korábban SI-egység volt, de mára használata már a csillagászatra korlátozódik. Atomi időskálák Az ET skála és az efemeris másodperc bevezetésekor, 1956-ban egyes vezető metrológiai intézeteknél már működtek olyan órák, amelyek a nagyon pontos időskála felállítására a cézium 133 atom elektronhéjában lejátszódó rezonancia-jelenséget használták fel. Ezeknek az úgynevezett kvantumóráknak a stabilitása tízezerszeresen felülmúlta az ET skála időbeli állandóságát.
A homokórát csak jóval később fedezték fel. Akkor, amikor már ismerték az üvegfúvás technikáját. A homokóra két, egyforma nagyságú mérőedényét ugyanis üvegből készítik. A felső részből pereg le a homok az alsóba, így mérik az időt. Amikor az összes homok lefolyik, akkor megfordítják a szerkezetet. A középkori ábrázolásokon az élet elmúlásának jelképe volt a homokóra, amit csontváz képében a Halál tartott a kezében. Körmére ég a munka Hallottad már ezt a szólást? Akkor használjuk, ha valaki elmaradt egy munkával, és nagy sietséggel kell dolgoznia. Akármilyen furcsa is, a kódexmásoló szerzetesek saját bőrükön, bocsánat, körmükön érezték ennek a szólásnak a jelentését. Akkoriban ugyanis nem volt villamos áram, és gyertyával világítottak. Hogy a gyertyafénynél jobban lássanak, a gyertyát hüvelykujjuk körmén tartották. Így ha lassan dolgoztak, valóban a körmükre égett a munka. A gyertya időmérő eszközül is szolgált, hiszen ahogy égett, egyre kisebb lett, így a gyertya fogyásából következtetni tudtak az idő múlására.
Vasárnap Vasárnapra virradóra később kelt a csergőóra, aztán játék, játék, játék – új hét, mennyi játék vár még! A napot is tovább lehet bontani, mégpedig 24 órára. Egy órában 60 perc van, és egy percben 60 másodperc. A másodpercet is tovább lehet bontani, de a mindennapi életben nem szoktuk.
Hónapmondóka (népköltés) Január elöl jár, a nyomán február. Március szántó-vető. Április nevettető. Május szépen zöldellő. Június nevelő. Július érlelő. Augusztus csépelő. Szeptember gyümölcshozó. Október borozó. November télelő. December pihenő. Minden embernek van egy különleges hónapja – az, amelyikben született. Te tudod melyik hónapban születtél? Ha még nem, tanuld meg! A hónapokat napokra osztjuk fel; a napok száma hónaponként változik: január: 31, február: 28 (szökőévekben 29), március: 31, április: 30, május: 31, június: 30, július: 31, augusztus: 31, szeptember: 30, október: 31, november: 30, december: 31. Bizonyos napok ünnepnapok és minden évben ugyanarra a napra esnek: pl. Újév január 1 és karácsony napja december 25 (és 26 Magyarországon). Vannak olyan ünnepek is, amelyek nem egy dátumhoz kapcsolódnak, de mégis minden évben megünnepeljük őket: pl. húsvét. A hónapok hetekre vannak bontva; mivel minden hónap különböző számú napot tartalmaz, ezért inkább azt szoktuk mondani, hogy egy év 52 hétből áll.