hidegtűrő fajok Vitis amurensis – amuri szőlő Vitis amurensis – amuri szőlő [6] Vitis coignetiae – rozsdásszőrű szőlő (díszszőlő) [6] Vitis thunbergii egyéb fajok Vitis davidii (syn. : Vitis armata) – tüskés szőlő [6] Vitis flexuosa – bozontos szőlő [6] Vitis hexamera Vitis piasezkii Vitis retordii Vitis romanetii trópusokon is élő fajok Vitis blancoii Vitis lanata Földközi-tenger melléki (európai) fajok [ szerkesztés] A szőlőtermesztés és bortermelés számára legfontosabb fajok, alfajok és változatok tartoznak ide. Vitis vinifera (syn. : Vitis vinifera subsp. sativa) – bortermő szőlő (szőlő, kerti szőlő, európai szőlő) [6] Vitis vinifera var. antiquorum (syn. : Vitis antiquorum) – makkszőlő [6] Vitis vinifera cv. Apiifolia (syn. : Vitis laciniosa) – díszeslevelű szőlő [6] Vitis vinifera var. pontica (syn. : Vitis mediterranea, Vitis pontica) – csókaszőlő (cigányszőlő) [6] Vitis vinifera subsp. sylvestris (syn. : Vitis silvestris, Vitis sylvestris) – ligeti szőlő (erdei szőlő) [6] A szerkesztők által eddig be nem sorolt további fajok [ szerkesztés] Termésük [ szerkesztés] Minden szőlő gyümölcsei 6-300 szemből álló fürtökben rendeződnek el.
[4] A szőlőnövény részei (gyökérzet, tőke, vessző) [ szerkesztés] A szőlő gyökérzete mélyen hatol a talajba, ezért a tartós szárazságot is jól tűri. A gyökérzet nagy része általában a forgatás mélységében helyezkedik el, de egyes gyökérrészek sokkal mélyebbre jutnak a talajszerkezet függvényében. Magas talajvízszintű (alföldi) szőlőkben, gyakran csak 1-2 méterre lévő talajvízszintig, kötött talajon, vagy mélyrétegű homoktalajon – ha kőpad nem akadályozza – 12-13 méterig is lehatol. Oldalirányú gyökerek 6-8 méter távolságig is terjedhetnek. [5] A talajból kiemelkedő vaskos, fás szárrész a szőlőtőke. A tőkéből hajtanak ki a vesszők, melyeken levél, kacs, virágzat, majd termés fejlődik. Minden szőlőfürtön több szőlőszem található. Mindegyik szem egy-egy apró, zöld színű, illatos virág termőjéből fejlődik ki. A szőlőszem vékony, bőrszerű héján belül lédús gyümölcshús van. Ebben ülnek a magvak. Az ilyen termés a bogyótermés. A friss szőlőt gyümölcsként fogyasztjuk. Erre a legalkalmasabbak a szép, nagy szemű, ropogós húsú csemegeszőlők.
A közelmúlt vizsgálatai azt mutatták, hogy jelenleg még több a sztolbur fitoplazma az ültetvényekben, mint a FD, de az utóbbi terjedésével ez az arány megváltozhat. 1. ábra: A szőlő aranyszínű sárgaság betegség tünetei (forrás: Székely Tamás, Nébih) 2. ábra: A szőlőn előforduló fitoplazmás betegségek (forrás: Székely Tamás, Nébih) A szőlő aranyszínű sárgasága fitoplazma vektor és szaporítóanyag útján terjed. A vektora az amerikai szőlőkabóca, amely a szőlőn közvetlen kárt nem okoz, de annál súlyosabb kárral fenyeget közvetett úton, a fitoplazma terjesztésével. A vektor a szőlő mellett megél iszalagon és égeren is. 3. ábra: Az amerikai szőlőkabóca ( Scaphoideus titanus) (forrás: Székely Tamás, Nébih) Miután a fertőzött tőkéket meggyógyítani nem lehet, értelemszerűen a védekezés a megelőzésre korlátozódik. A hatóság többlépcsős eljárási tervet dolgozott ki és követ e betegség terjedésének megállítására. Ennek része a készenléti terv a Nébih szintjén, a cselekvési terv a megyei Kormány Hivatalok szintjén, a szakmai fórumok az integráló és ernyőszervezetek bevonásával és a tájékoztatók a termelők és érdeklődők részére (közvetlen szóbeli tájékoztatás, írásos, képes szóróanyagok, interneten elérhető anyagok).
Ez az év a langyos tél és a sok eső miatt nem könnyű a szőlőtermelőknek. A Syngenta szakmai rendezvényén megállapították a szakemberek, hogy idén sokkal jobban oda kell figyelni a növényvédelemre, mint máskor, mert a szőlőt rendesen kikezték a betegségek. Ez az év nem a szőlőtermelőknek kedvezett, hanem inkább a kártevőknek. A Syngenta szakmai rendezvényén, amelyet borászoknak szerveztek az ország minden táján, éppen ezt a problémát boncolgatták és arra jutottak, hogy ebben az évben sokkal nagyobb energiát kell belefektetni a növényvédelembe, mint máskor. Mivel nagyon enyhe telünk volt, sőt, gyakorlatilag nem is volt telünk, ez remekül kedvezett a kártevőknek és a kórokozóknak, amik a meleg időben csak még tovább erősödtek és szaporodtak. A szőlőtermelőknek most elsősorban a betegségekkel kell megküzdeniük. Idén nagyon korán, március végén kifakadt a szőlő és alig telt el egy kis idő, máris megjelentek a lisztharmat tünetei. Viszont kifakadás előtt se volt minden rendben, mert akkor meg az ékköves faaraszoló nevű kártevő ellen kellett védekezni.
Szőlő Bortermő szőlő Bíborkadarka Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Core eudicots Rosidae Rend: Szőlővirágúak (Vitales) Család: Szőlőfélék (Vitaceae) Nemzetség: Vitis L. Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Szőlő témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szőlő témájú médiaállományokat és Szőlő témájú kategóriát. Szőlőhegy Genf kantonban Magnélküli Thompson csemegeszőlő (vitis vinifera) A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége. Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy fás szárúak, terméseik fürtökben helyezkednek el és levelük általában tenyeresen összetett. Magyarország területén több mint ezer éve termesztenek bortermő szőlőt, a honfoglaló magyarok az akkori Dunántúlon már virágzó szőlőművelést találtak. A szőlő hazánkban jóformán mindenütt megterem. Telepíteni elsősorban ott érdemes, ahol sok a napfény, a meleg és tápanyagban gazdag a talaj.
(1879-1955) Fizikai Nobel díj (1921. ) Elméleti fizikus, sokak a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagy mértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1999-ben Einsteint az "évszázad emberének" nevezte a Time Magazine. Tiszteletére nevezték el a fotokémiai einstein egységet, az einsteinium nevű kémiai elemet, valamint a 2001 Einstein kisbolygót. Einstein nobel díj biography. "Semmi sem lesz kedvezőbb hatással az emberiség egészségére és túlélési esélyeire, mint a vegetáriánus étkezésre való áttérés. "
Először 1901-ben került sor a jutalmazás Nobel-ünnepségére. Az elkövetkező évtizedben az ilyen kiemelkedő fizikusok, mint a laureátusok már nyertesek lettek: Wilhelm röntgen; Hendrik Lorenz; Peter Zeeman; Antoine Becquerel; Pierre Curie; Marie Curie; John William Strett; Philippe Lenard; Joseph John Thomson; Albert Abraham Michelson; Gabriel Lippman; Guglielmo Marconi; Carl Brown. Albert Einstein és a Nobel-díj: az első jelölés Először erre a célra nagyszerű tudós voltdíjat 1910-ben. Einstein nobel díj cause of death. A "keresztapja" Wilhelm Ostwald Nobel-díjas volt a kémia területén. Érdekes, hogy kilenc évvel az esemény előtt az utóbbi megtagadta az Einstein munkáját. Előadásában hangsúlyozta, hogy a relativitáselmélet mélyen tudományos és fizikai, nem csak filozófiai érvelés, ahogyan Einstein bírálói igyekeztek bemutatni. Az ezt követő években Ostwald többször is megerősítette ezt a nézetet, és több éven át újból kinevezte. A Nobel-bizottság elutasította a jelöltségetEinstein, azzal a megfogalmazással, hogy a relativitáselmélet nem felel meg pontosan ezeknek a kritériumoknak.
Ennek egyik oka az volt, hogy Einstein minden zsenialitása ellenére nem előzmények nélkül jutott következtetéseire, és vele párhuzamosan is többen dolgoztak ugyanezen probléma megoldásán. Ezért aztán eleinte Lorentz–Einstein-elmélet néven emlegették a felfedezést, maga Einstein pedig relativitáselvként hivatkozott rá. Előléptetés és Nobel-díj A tudós élete egyébként nem is változott meg gyökeresen ekkor – ugyan a következő évben előléptették a munkahelyén, de aligha az elméleti fizika megreformálása miatt. 1909-ben egyetemi állást kapott, majd 1915-ben alkotta meg az általános relativitáselméletet, amely a gravitációt nem erőként, hanem a téridő görbületeként írja le. Einstein Nobel-díját a fotoelektromos hatás elméletéhez. A nagyközönség csak akkor kezdett szembesülni a világot megváltoztató eredményekkel, amikor 1919-ben egy csillag fényének a Nap gravitációs tere által történt "meghajlításának" mérésével bizonyították Einstein leírását. A Times például "Forradalom a tudományban – A világegyetem új elmélete – Newton törvényei megdöntve" szalagcímmel számolt be az eredményről.