ALAPANYAGOK Szükségünk lesz: 10 db tojásfehérje 300 g kristálycukor 300 g kókuszreszelék 150 g rétesliszt Krém: 700 ml tej 70 g búzafinomliszt 70 g kukoricakeményítő 10 ks tojássárga 100 g kristálycukor 10 g zselatin 100 g fehér csokoládé 150 g vaj 200 ml habtejszín 3 db ostyalap A tojásfehérjét a cukorral habbá verjük. Beledolgozzuk a liszttel elkevert kókuszreszeléket. Három részre osztjuk, mindegyik ostyalapot megkenjük a kapott keverékkel, majd pedig egyenként 160 fokra előmelegített sütőben 15 percig sütjük. A zselatint a csomagoláson szereplő útmutató szerint előkészítjük. A lisztet, keményítőt, tojássárgát, cukrot kevés tejben csomómentesre keverjük. Tepsis raffaello szelet a 3. A maradék tejet feltesszük főni. Amikor már forró, beledolgozzuk a csomómentesre kevert egyveleget. Kb. 5 perc főzés után a csokoládét is hozzáadjuk. Amikor már forró, a zselatin is belekerül. A krémet kicsit kihűtjük, beledolgozzuk a vajat és a habbá vert habtejszít is. Minden egyes lapot megkenünk az így elkészített krémmel, az ostyalapokat egymásra tesszük, majd a tetejét kókuszreszelékkel díszítjük.
Közzétette: Zsuzsa56 (Zsuzsa ízutazásai blog) Közzétéve: 2018. július 17., kedd, 15:09 9 éve vagyok nyugdíjas. Még úgy gondolom, hogy van időm, és energiám elég hozzá, hogy megmutassam milyen sokoldalúan szeretek főzni. Miért, és mit szeretek főzni? Szeretem a változatos étrendet, és nem a mennyiség, hanem a minőség számít nálam. Miért, és mit szeretek sütni? Már fiatal asszony koromban a férjemet elakartam kápráztatni, minden jóval. Tepsis raffaello szelet a 1. Imádta a főztömet, de sütni még akkor süteményt könyvekből tanultam. A férjemnek, unokáimnak szeretek a legjobban sütni, főzni. Még nagyon sokat szeretnék kihozni magamból, és büszke vagyok arra, amit elértem. Sokszor jelennek meg a receptjeim, és díjat is nyertem, írásaim jelentek meg a Gasztro magazinokban. Lefotózom, és lejegyzem írásaimat. Saját receptjeimet, pedig összegyűjtöttem. Ennek szellemében vezetem már több éve a blogomat Zsuzsa ízutazásai címmel
A Tepsis fincsi Raffaello szelet hozzávalói: A tésztához 6 db tojásfehérje 25 dkg porcukor 10 dkg kókuszreszelék 10 dkg liszt 0. 5 csomag Dr. Oetker sütőpor A krémhez 6 db tojássárgája 1 csomag vaníliás pudingpor 5 dl tej 1 ek vanília aroma 10 dkg cukor 1 ek étkezési keményítő 20 dkg Rama A Tepsis fincsi Raffaello szelet elkészítési módja: A tojások fehérjét a porcukorral kemény habbá verjük, melyhez apránként hozzáadjuk a lisztet, sütőport, kókuszreszeléket. Kizsírozott, lisztezett vagy sütőpapírral bélelt tepsiben közepes lángon 180 fokon hőlégkeverékesben sütjük kb. 10 percig. A krémhez a pudingport, a tojások sárgáját, az aromát hozzáaadjuk, kikeverjük egy 1 dl tejjel, 1 ek étkezési keményítővel és a 10 dkg kristálycukorral. Majd a forrásban lévő 4 dl tejhez keverjük és állandó keverés mellett sűrűre főzzük. Még melegen apránként simára keverjük benne a puha vajat egy kisebb habverővel. Tepsis fincsi Raffaello szelet. Állandóan keverve addig, míg langyos nem lesz, majd a hűtőben hagyjuk dermedni. A krémet a kihűlés után jól krémesre keverjük megint a habverővel, és szépen a tésztára kenjük.
Aki imádja a hasát, az szeret főzni is. Márpedig enni jó! Főleg finom és alacsony kalóriatartalmú ételeket jó enni. Mert azt lehet bűntudat nélkül. Husi ne nagyon legyen a tányéron. Raffaello szelet | Zsuzsa56 (Zsuzsa ízutazásai blog) receptje - Cookpad receptek. A férj pedig megrögzött húsevő, és ráadásképpen még gyúr is. Na most akkor főzzünk! Egy félig vega, kalóriaszámláló, folyton fogyni vágyó, álmodozó csajszinka, és a csirkemell tetstépítő szentségében mélyen hívő, folyton növekedni vágyó, realista férjének. :-)
Az ostrom Mehmed szendrői bég március 20 -án érkezett Pest alá, hogy előkészítse az ostrom műveleteit. A várvédők ágyú- és puskatűzzel fogadták az ostromlókat és a háromszáz magyar lovas kirohanást végrehajtva sikeres összecsapást hajtott végre a szpáhikkal. A budai vár őrsége tűztámogatással kívánta megsegíteni a törököket, de katonaságuk nem vett részt a pestiek elleni harcban. Mohácsi csata – újratöltve! - Blikk. Mehmed úgy tervezte, hogy a Bécsi kapu irányából vezet támadást, s ennek megfelelően a budai ágyúk támogatásával vonta össze katonái jó részét. Március 21 – 22. között a Duna-parti vízirondella ütegei segítették a török hadmozdulatokat. Másnap György barát hajón átment a török táborba, ahol utasítására sáncokat ástak és onnan ágyú-, illetve muskétatűzzel lőtték a falakat, mire a védők ellentámadással elűzték onnan a törököket. Mivel a Pestet ostromló török sereg nem volt nagy számban, ezért a Székesfehérváron tartózkodó Perényi Péter sürgette Ferdinándot a mihamarabbi támadásra. Ugyanis ha legyőzik a törököket, a budaiakat is térdre kényszeríthetik.
Kicsit többek lesznek így, mint puszta múzeumi tárgyak. Buda városának nagypecsétje, 1292. Nagyon izgalmas, ahogy a térben levő sokféle inger megpróbálja a látogatót beszippantani és az adott korba repíteni. Olyan, mintha egy időgépben járnánk végig ezer évet. Ez a kiállítás így már nem egy statikus, Budapest történetét szárazan közlő tárlat, hanem olyan, ahol fények, hangfelvételek, animációk teszik teljessé a befogadói élményt. E látványeszközök pedig nem pusztán szórakoztató effektekként működnek, hanem plusz információt adnak a leírásokhoz, árnyalják azokat. A rövid bevezető mellett megtekinthetjük Buda városának nagypecsétjét 1292-ből, majd a történet a honfoglalástól kezdődik. Török hódoltság-korabeli érméket találtak Simontornyán – kultúra.hu. A leírásból kiderül többek között, hogy a pannóniai római birodalom összeomlását követően az óbudai Aquincum területén hun-germánok, majd avarok laktak. Majd a 9. században a honfoglaló magyarok is megtelepedtek a mai Budapest területén. Ezt a szöveget illusztrálja egy honfoglaláskori nyakperec és négy darab, finoman megmunkált, csepp alakú ingnyakveret a 10. századból.
Mindeközben a vár megtekintése ürügyén egyre több janicsár szivárgott be Budára. A kulcsfontosságú pontok elfoglalása után az őrséget levágták vagy megfutamították, s szinte harc nélkül jutottak a vár birtokába. A szultán, miután jelentették neki Buda bevételét, elbocsátotta a magyar küldöttséget, de Török Bálintot visszatartotta, a legenda szerint ekkor hangzottak el a híres szavak: "Ne siess uram, hátra van még a fekete leves" (mármint a kávé). Őt a szultán magával vitte, s 1550-ben a Konstantinápoly közelében lévő Jedikula (Héttorony) börtönben halt meg. Budát augusztus 31-én az Oszmán Birodalom részének, vilájet (tartomány) székhelyének nyilvánították. A szultán szeptember 2-án vonult be ünnepélyesen, és a dzsámivá alakított Nagyboldogasszony-templomban (a Mátyás-templomban) hálaadó istentiszteletet tartottak. Magyarország nem sokkal később három részre szakadt: a török hódoltságra, a Habsburgok uralma alatt álló királyi Magyarországra és az Erdélyi Fejedelemségre, ahová János Zsigmondot parancsolta a török.
Augusztus 29-e magyar szempontból igazán remek nap: 1521-ben Nándorfehérvár török elfoglalása, 1526-ban a mohácsi csata, 1541-ben Buda török elfoglalása, és akinek ez sem elég: hetvenöt éve, 1938. augusztus 29-én hunyt el Karinthy Frigyes. Rá emlékezünk, unorthodox módon. Karinthy meghal, fölmegy a mennyországba. Azt mondja Szent Péternek: - Adnátok egy napot? Holnap ilyenkor itt leszek. Szent Péterhez ilyen kérés még nem érkezett, érzi, hogy ez nem az ő hatásköre. Megkérdezi az Örökkévalót. - Persze, persze, engedd a Fricit, de csak egy napra, alku nélkül és nincs késés, mert annak kellemetlen következményei lesznek. Karinthy visszamegy a Földre. Eltelik huszonhárom óra ötvenkilenc perc. Szent Péter látja, hogy Karinthy a messzi távolból rohan. Az utolsó pillanatban beesik, nyakkendője meglazulva, dől róla a víz, leesik a vércukra, az ájulás környékezi. Kérdezi tőle Szent Péter: Áruld már el, miért kellett még ez az egy nap? - Csak meg akartam bizonyosodni arról, hogy a Kassák-verseknek hátulról visszafelé sincs semmi értelmük.