Fotó: Pixabay A háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. (A még a Julián-naptárt használó keleti kereszténységben karácsony január 7-ére esik, és tizenhárom nappal később ünneplik a vízkeresztet. ) Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik. (Az epifánia a görög vallásban egy isten váratlan és érezhető, jót hozó megjelenése, a római császárkultusz idején a kifejezést az uralkodó, azaz a megtestesült isten ünnepélyes látogatására használták. ) Az ünnep először a 3. Január 6.: vízkereszt ünnepe | Miskolci Egyházmegye. század végén jelent meg keleten, majd a 4. században nyugaton, mindig január 6-án. Mivel a 4. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától, a vízkereszt ünnepe azóta három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn.
VÍZKERESZT (JANUÁR 6. ) Vízkereszttel zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a farsangi időszak. Vízkereszt vagy háromkirályok napja az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben a keleti egyház - a középkortól a nyugati egyház is -, e napon vizet szentel. A szentelt víznek mágikus ereje, gyógyító, gonosz űző, rontást megelőző szerepe volt. Január 6. vízkereszt - Ma véget érnek a karácsonyi ünnepek - alon.hu. E napon nemcsak vizet, hanem tömjént, krétát, sőt egyes helyeken sót is szentelnek. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások, Berettyóújfalun a következő: " Ha vízkereszt vizet ereszt, ízikedet padra rekeszd! " (ízik=takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár, amelyet fűtésre is használnak, pad=padlás)
"Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél" – hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek. Volt ahol a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: "Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron. " Más tájegységek szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél. (Berényi Kornélia/Felvidé)
A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából eredhet a magyar vízkereszt elnevezés is. Vízkeresztkor kezdődik a házszentelések időszaka. E szertartás során a pap szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás ilyenkor az ajtófélfára felírni az évszámot és – a népi értelmezés szerint – a napkeleti bölcsek nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit, vagyis idén a 20 + G + M + B + 22 feliratot.
A magyar lakosság csaknem 47 százaléka be van oltva, míg az európai uniós átlag 37 százalék. Elmondta, az előző nap 426 új fertőzöttet regisztráltak, és "nyílik az olló" a gyógyultak és az aktív betegek száma között: előbbiek már 4, 5-szer többen vannak. Müller Cecília bejelentette, kitolták a határidőt - Kiskegyed. A járványügyi adatok kedvezőek, de még nem lehet kijelenteni, hogy vége a járvány harmadik hullámának - mondta a szakember. Müller Cecília arról is beszélt, hogy Magyarország a legfelkészültebb ország a járványbiztonság területén, hiszen nemzetközi színvonalú járványfigyelő rendszere, hatékony, valós idejű informatikai rendszere van, és élen jár az oltóanyag-fejlesztésben is. Felidézte: az oltóanyag-fejlesztésnek 95 éves szakmai múltja van Magyarországon; már 1936-ban megkezdődött a BCG-oltóanyag itthoni előállítása, és csaknem 100 ezer dózist gyártottak le évente. Ezután jött a veszettség elleni védőoltás, majd a kullancs okozta agyhártyagyulladás elleni vírus izolálása, és az 1950-es évek közepén indult el a fertőző gyermekbénulás elleni oltóanyag gyártása, majd az influenza elleni védőoltás hazai előállítása.
Úgy tűnik, mégis lehet kapcsolat a kötelező BCG-oltás és az adott ország koronavírus-fertőzöttsége között. Az Egyesült Államokban 80 százalékkal kevesebb áldozata lett volna a koronavírus-járványnak, ha a kétezres évekig bevezették volna a kötelező BCG-oltást - állapították meg a Michigani Egyetem kutatói. A Science Advances folyóiratban közzétett tanulmány az első számottevő tudományos dokumentum a témával kapcsolatban. A kutatók nem az összes koronavírus-fertőzött és áldozat számát vették alapul, hanem a számok növekedési ütemét. Minden országban az első 100 beteg, illetve az első haláleset utáni 30 napot vizsgálták - írta meg a Medical News Today. A BCG-oltás mentheti meg a cukorbetegeket - HáziPatika. A szakemberek emelett figyelembe vették az idősek arányát az adott ország lakosságában, továbbá a népsűrűséget és az egy főre jutó GDP nagyságát is. Tényleg véd a BCG-oltás a COVID-19 ellen? Képünk illusztráció, forrása: Getty Images Nem mindegy, mikor tették kötelezővé Orbán: a lakosságon múlik a koronavírus elleni védekezés sikeressége - részletek!
Regenerált inzulintermlő sejtek Bár fontos lépéseket tett már az orvostudomány a cukorbetegség kezelésében, a megelőzés terén elért eredmények eddig hiányoztak. A mindennapi kezelést igénylő diabéteszes betegeknek a nagyon magas és a nagyon alacsony vércukorszint veszélyével kell megküzdeniük. Az alacsony vércukorszint például szédülést, zavartságot és hideg izzadást okozhat, míg a magas vércukorszint potenciálisan halálos állapotot, amelyet diabéteszes ketoacidózisnak neveznek. A krónikus magas vércukorszint többek között szem-, vese-, szív- és lábproblémákat okozhatnak, a szövődmények pedig vaksághoz, amputációhoz és akár halálhoz is vezethetnek. Ennek a kórnak jelenleg nincs gyógyszere. A Cardiffi és a Vale Egyetem klinikai kutatóintézetének tudósai azonban remélik, hogy az új gyógyszer jelentős hatással lesz az 1-es típusú cukorbetegek életére. Három nappal az adagolás megkezdése után mindenesetre egyik beteg sem jelentett súlyos mellékhatást. De a kutatás nagyon korai szakaszban van, és hosszú időbe telik, amíg alapos ismereteket szereznek a kutatók a gyógyszer biztonságosságáról és hatékonyságáról.
2010. 02. 15. Módosítva: 2015. 11. 04. Robert Koch huszonnyolcadik születésnapjára mikroszkópot kapott feleségétől játékszer gyanánt. Nem is sejtette az asszony, hogy ezzel elindította férjét a nagy bacilusvadászatban. Koch és a baktériumok Koch hosszú ideig tartó tudományos vizsgálódásai alatt részletesen előkészítette a mai modern bakteriológiát. Egyre-másra gyártotta, majd próbálta ki a szérumokat. Kísérletei közben felfedezte a tuberkulint, mint a tüdővész elleni szérumot. Bár távolról sem jelentette a tökéletességet, miután a szérum hatása rendkívül problematikussá vált, hanem csak jelezni látszott az utat, amelyen haladva el lehet jutni a célhoz: a baktériumok és a bacilusok okozta kórságok legyőzéséhez. Kidolgozta a baktériumok tiszta tenyészetének előállítási módszerét, a baktériumok tárgylemezen történő festését, meghatározta a bakteriológiai állatkísérletek alapelveit. Felfedezte az anthrax-bacilus spóraképzését, a tuberkulózisbaktériumot (1882) és a kolera-vibriót (1884). Elsőként figyelte meg 1878-ban a staphylococcust (tüdőgyulladás) és a pneumococcust 1881-ben.