Békejavaslatok: – a szovjet kormány békedekrétuma – Wilson 14 pontja A békekonferenciát 1919. január 18-án Versailles-ban nyitották meg – 27 állam vett részt a tárgyalásokon – a veszteseket nem hívták meg. – Az államokat 70 hivatalos delegátus, körülbelül ezer szakértő képviselte. – Vezető szerepet játszott a "tízek tanácsa" (az 5 nagyhatalom: az USA, Anglia, Franciaország, Olaszország, Japán 2-2 képviselője). – Meghatározó személyiségek: – Clemenceau francia miniszterelnök – Lloyd George brit miniszterelnök – Wilson, az USA elnöke – Orlando olasz miniszterelnök A nagyhatalmak céljai – Anglia: Németország gyarmatait megkapni, tengeri hatalmát megszüntetni, Európában gátolni Franciaország túlzott megerősödését. – Franciaország: Németország teljes körű és hosszú távú meggyengítése. – Olaszország: területeket akart a Monarchiától – az Adriai-tengert "beltengerré" kívánta tenni. Wilson elnök 14 pontja – Wikipédia. – USA: Távol-keleti, dél-amerikai, szibériai területeken volt érdekelt. Németország – Versailles, 1919. június 28.
[1] Az üzenet lényegi elemei közé tartozott, hogy az elkövetkezendő béketárgyalások nyíltak és átláthatóak legyenek, és hogy a háborús okok megszüntetésével igazságos és stabil béke jöjjön létre, mely biztosítja a békeszerető országok biztonságát, az erőszak és az önző agresszió megszűnését. Elismerik a németek eredményeit, s nem kívánják igazságtalanul korlátozni Németországot jogos igényeiben. Wilson amerikai elnök 14 pontja | Napjaim. Alapelvként fogalmazódott meg a minden néppel szembeni méltányosság, s annak jogossága, hogy egymással egyenlő szabadságban éljenek. Programjuk a világbéke programja. A compiègne-i fegyverszünet aláírása előtt nyolc hónappal megtartott programadó beszéd képezte a német kapituláció alapját és az 1919-es párizsi békekonferencia vezérfonalát. A beszéd, amelyet előzetesen nem egyeztetett európai partnereivel, a Népszövetség alapelveit tartalmazó, emelkedett ideák lenyomata. Európa népei általában örömmel fogadták Wilson nyíltszívű felhívását, a "világbéke programját", de – éppen idealizmusa miatt – alkalmazását illetően a szövetséges hatalmak vezetői – Georges Clemenceau, David Lloyd George és Vittorio Emanuele Orlando – szkeptikusok voltak.
A csehszlovák mozgalom feje, Tomáš Garrigue Masaryk viszont követte az eseményeket, és későbbi könyvében felidézte: miközben január 8-án Wilson, január 6-án pedig Lloyd George tette közzé az Osztrák-Magyar Monarchia fennmaradását már-már támogató álláspontját, addig " a franciaországi önálló csehszlovák hadsereg felállítására vonatkozó rendelet Clemenceau és Beneš doktor megállapodását követően, 1918. január 7-én jelent meg ". Wilson megfogalmazza 14 pontját az igazságos rendezésről | Felvidék.ma. Vagyis a francia kormány a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot támogatta. Ez azt jelentette, hogy a Masaryk és Edvard Beneš nevével fémjelzett "csehszlovakizmus", a Monarchia szétrombolására törő irányzat mellé állt Clemenceau. Közben Wilson 10. pontja a Népszava szerint mindössze arra utalt, hogy " Auszt ria-Magyarország népeinek, amelyeknek helyét a nemzetek között megoltalmazni és biztosítani kívánjuk, a legelső alkalommal lehetővé kell tenni az autonóm fejlődésüket ". E wilsoni "autonómia" a francia álláspontnál megengedőbb volt a Monarchia számára, de sok érintett nemzet történeti tudatában összefonódott a népek önrendelkezési jogával.
E gondolat azonban még így is sok volt a Monarchia vezetésének: Czernin osztrák-magyar külügyminiszter január 24-én válaszolt Wilsonnak: " azokat a tanácsokat, hogy hogyan kell nekünk belső ügyeinket intéznünk, udvariasan, de határozottan visszautasítanom. Mi sem avatkozunk bele az amerikai dolgokba, de épp oly kevéssé kívánjuk bármely idegen állam gyámkodását. " De nemcsak a Monarchia utasította el Wilson mérsékelt javaslatait, Masaryk szerint a "szövetségesek" (az antant) " a Wilsonnak küldött válaszukban a felszabadulásunkat követelték ", vagyis a Csehszlovákia megalakítására vonatkozó törekvések mellett álltak ki. De miről szólt Wilson többi pontja? Az első öt szerint legyen " minden békeszerződés nyilvános ", garantálják " a tengeri hajózás teljes szabadságát ", szüntessenek meg " minden gazdasági korlátozást ", csökkentsék minimális szintre a fegyverkezést, és kerüljön sor " az összes gyarmati követelések szabad, őszinte és teljesen pártatlan rendezésé "-re. A 6. pont arra utalt: " Oroszországnak akadálytalan alkalma nyíljék, hogy függetlenül dönthessen saját politikai fejlődése és nemzeti politikája dolgában ".
– területének 3/4-ét elveszti – a tengerszorosokat nemzetközi ellenőrzés alá helyezték "Orosz kérdés" – Wilson 6. pontja értelmében "minden nemzet maga dönt politikai fejlődéséről". – A bolsevik Oroszországot nem fogadták el győztes hatalomnak, a szovjet vezetést nem tekintették legitim, demokratikus kormánynak, így nem hívták meg a béketárgyalásokra. A belső erőviszonyok tisztázódására vártak a nagyhatalmak. Új államok – Lengyelország ismét egységes, szabad állam lett, jelentős területeket kapott a Német Császárságtól, megkapta továbbá Galícia, Bukovina egyes területeit, egyes orosz birodalmi területeket. – Csehszlovákia: Csehország és Szlovákia politikai egysége. Megkapta a Felvidéket, a Szudéta-vidéket és Kárpátalját. – Szerb-Horvát-Szlovén Királyság – 1929-től Jugoszlávia. – Románia: bővült Erdéllyel + a Partiummal + bánáti + kelet-alföldi területekkel, továbbá Besszarábia, Bukovina, Dél-Dobrudzsa területeivel. Nincsenek kapcsolódó érettségi tételek.
Nem mindegyiket találom pont ráhúzhatónak az aktuális helyzetre, de az, hogy Orbánt lassan álló ovációval fogadja az európai szélsőjobb, és már mindenki Hazaáruló, meg Soros-bérenc, aki nem egy nótát fúj, az több, mint ismerős a történelemből. /libsi-rettegés off/
Részlet a 14 pontot tartalmazó beszédből Nyílt, nyíltan letárgyalt békeszerződések, amelyek megkötése után nem lesz többé semmiféle titkos nemzetközi megállapodás, hanem a diplomácia mindig nyíltan és a nyilvánosság színe előtt fog tevékenykedni. A hajózás teljes szabadsága a felségvizeken kívül eső tengereken, békében és háborúban egyaránt, kivéve, ha a tengereket nemzetközi szerződések végrehajtására irányuló nemzetközi akció révén teljesen vagy részben lezárnák. Minden gazdasági korlátozás lehető legnagyobb mértékű megszüntetése és egyenlő kereskedelmi feltételek megteremtése mindazon nemzetek részére, amelyek hozzájárulnak a békéhez és csatlakoznak annak fenntartásához. Megfelelő biztosíték nyújtása és elfogadása arra, hogy a nemzeti fegyverkezéseket a belső biztonsággal összefüggő legalacsonyabb szintre csökkentik. Az összes gyarmati igények szabad, elfogulatlan és teljesen pártatlan rendezése, annak az elvnek a szigorú betartása alapján, hogy a szuverenitás idevonatkozó kérdéseinek eldöntésénél az érdekelt lakosság érdekei ugyanolyan súllyal essenek latba, mint annak a kormánynak méltányos érdekei, amelynek igényei jogosságát el kell bírálni.
B kerettantervek szerint Ez a könyv folytatása a Villányi-Sebő szerzőpáros Kémia 9. B tankönyvnek. Mindkét könyv az EMMI által a gimnáziumok számára kiadott B típ... Kémia 9. B kerettantervek szerint Műszaki Könyvkiadó Ez a könyv az Emberi Erőforrások Minisztériuma által a gimnáziumok számára kiadott B típusú kerettantervének követelményeit figyelembe vé... 23 pont Kémia próbaérettségi középszinten Könyvünk a legújabb érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelően készült. Katt rá a felnagyításhoz Ár: 2. 990 Ft 2. 542 Ft (2. 421 Ft + ÁFA) Kedvezmény: 15% Alcím 12. kiadás Szerző Villányi Attila Formátum A/4, ragasztókötött Terjedelem 348 oldal Kiadó: Kiadói cikkszám: MK-1081 Elérhetőség: Raktáron A kétszintű érettségi vizsgára való készülést segítő feladatokat tartalmaz témánként, illetve egy-egy témakör lezárásaként. Kémiai feladatgyűjtemény a kétszintű érettségire megoldás kft. Kívánságlistára teszem Leírás és Paraméterek A kétszintű érettségi vizsgára való készülést segítő feladatokat tartalmaz témánként, illetve egy-egy témakör lezárásaként. A felkészülést a hagyományos feleletválasztós teszt- és táblázat-kiegészítéses feladatokon túl új típusú, a készségek mérésére alkalmas esettanulmányok, kísérletelemzések és a környezetünk kémiájával kapcsolatos feladatok segítik.
Kérjük csak a fentiek tudatában licitáljon a termékre! Köszönjük, hogy megtisztel bennünket bizalmával! a BookHouse Könyvdiszkont Csapata Jelenlegi ára: 1 900 Ft Az aukció vége: 2011-10-26 13:55. Kémia feladatgyűjtemény a kétszintű érettsé - Jelenlegi ára: 1 900 Ft
a) Szabálos tetraéder. b) Élek száma: e = Z nem lehetséges. 7 d) e = Z nem lehetséges. Matematika összefoglaló feladatgyűjtemény 10- 14 éveseknek megoldások I- II. 12 Mg, 217 b) 85 At, c) 11 5 B. A radioaktivits egyik elg gyakori fajtja az, amikor az. osztályos összevont kötet a két évfolyam feladatanyagát tartalmazza ( több mint 1600 feladat), amelyhez a megoldások CD- mellékleten találhatók. Ötösöm lesz fizikából - Feladatok és megoldások. Mozaik kémia feladatgyűjtemény? es érettségi feladatgyűjteményre gondolok. Egyszer megtaláltam pdf- ben tavaly, de új gépem lett és elveszett. Valakinek megvan a Kémia feladatgyűjtemény a kétszintű érettségire Megoldások? (2. oldal). Most meg már nem adja ki a google. Ha valakinek sikerült lementenie, át tudná küldeni? A megoldások szerkezete alapvetően nem változott: zárt válaszú feladatoknál a pontos megoldást ( kivétel az egyéni válaszok), míg a nyílt végű és az esszé( szerű) feladatoknál megoldási javaslatokat közlünk. Munkafüzet – Kémia, 10. évfolyam – 12 – 1. kísérlet – Etin előállítása Eszközök Anyagok oldalcsöves kémcső cseppentő gumidugóban gumicső kihúzott végű üvegcső Bunsen- állvány dióval és fogóval csipesz gyújtópálca porcelántálka kalcium- karbid ( darabos) desztillált víz fenolftalein indikátor 4.