Fotó: Koncz György / Népszabadság Négy alapítványtól rendszeres, havi díjra jogosult a Dokumat Kft., összesen bő 2, 1 millió forintra havonta. A fennmaradó két alapítványtól adatkérőként Ferjancsics László, az Együtt és a váci lokálpatrióták önkormányzati képviselője szerezte meg az információt. Az egyiktől (PADS) egyszeri összeget kaphatott a cég (közel 650 ezer forint, még 2014-ben), egy másik alapítványtól pedig két és fél hónapra vonatkozó munkáért cserébe összesen közel 1, 4 millió forintra számíthatott 2015-ben. Pikáns, hogy az a PADI alapítvány bízta meg a két és fél hónapos időszakra munkával a Dokumatot, amelynek a kuratóriumában benne van Vajda Zita. A Dokumat 2015-ben hozzávetőleg 27 millió forintot zsebelhetett be a jegybanki alapítványoktól. A teljes bevételének jelentős részét teszi ez ki: 2015-ben a Dokumat Kft. 62 millió forintos éves forgalmat mutathat fel, ebből 9, 3 millió forint adózott eredményként meg is maradt. A korábbi évekhez képest ez jelentős előrelépés: a megelőző időszakban (a cégadatbázisban 2011-ig néztük vissza a számokat) 3, 4 millió forintos veszteség és kis híján 6 milliós nyereség között ingadozott az eredmény.
Aki nem más, mint Pető Tibor, Vác fideszes alpolgármestere. Tőle tudjuk, hogy még fog aludni. Ahogy írtuk is, a hétfő győzelmi mámorban elengedte magát Vác fideszes alpolgármestere, Pető Tibor, aki egyben a városi Fidesz elnöke és a Magyar Evezős Szövetség első embere. Kollégájával, az önkormányzati testületben a művelődési-oktatási és ifjúsági bizottság Fidesz által delegált tagjaként dolgozó Bodonyi Bélával belesenkikvagytokoztak, beleközépsőujjaztak a Bálna környéki éjszakába. Eztán Bodonyi az amatőr felvétel kitette a Facebook-oldalára. Majd, gyanítjuk, kijózanodva, esetleg fölsőbb javallatra levette azt onnan, ám addigra már a modern művészeti alkotásként, kvázi társadalombírálatként is értelmezhető vizuális dolgozatot a váci ellenzék egyik tagja, az Együtt és a Vácért Lokálpatrióta Egyesület önkormányzati képviselője, Ferjancsics László is megosztotta a fészbukosokkal. Mutatjuk ismét a mozit, alább pedig villáminterjút olvashatnak Pető alpolgármesterrel, mely az első kérdésről a vonal megszakadásáig tart.
Jókora megtakarítással számoltak arra az esetre, ha az Elios új lámpákat szerel fel Vácon, de azóta kiderült, hogy ebből semmi nem jött össze – írja az Átlátszó. Egy villanyszerelő dolgozik a közvilágítás felújításán Vácon egy villanyoszlop tetején, 2013. november 8-án Fotó: Lehotka László / MTI Még a közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó az uniós pályázat kiírása előtt, 2012 májusában a Sistrade Kft. készített egy műszaki tanulmánytervet, amelyben megbecsülték többek közt, hogy mennyit lehetne megtakarítani a projekttel. A dokumentumot a Sistrade tulajdonosa, Hamar Endre írta alá, aki 2013 novemberétől 2014 áprilisáig Tiborcz István tulajdonostársa volt az Eliosban. A Hamar Endre által szignált váci tanulmányban a Sistrade azzal számolt, hogy a közvilágítás korszerűsítése után az energiafogyasztásból 37 százalék, az energiadíjakból és karbantartási költségekből pedig összesen 41 százalék megtakarítása lesz az önkormányzatnak. A 41 százalékos költségcsökkentést az alábbi tételekből várta a váci önkormányzat (valószínűleg a Sistrade 2012-es tanulmánya alapján): energiaköltség 38, 92% karbantartási költségek 57, 93% Ferjancsics László, a Váci Lokálpatrióta Egyesület önkormányzati képviselője szerette volna megtudni, mi valósult meg ebből, ezért a 2018. december 13-i képviselőtestületi ülésen megkérdezte, hogy mennyi volt a város közvilágítási áramfogyasztása és karbantartási kiadása az 2015-ös Elios-projekt előtti és utáni 2-2 évben.
Azonban még itt is maradna kiskapu, ha az adatigénylő kérésének teljesítése annyi ideig elhúzódik, hogy a kikért adatok már esetlegesen fel sem lelhetőek, mivel az önkormányzati képviselőknek a vagyonnyilatkozatát visszaadják, amint az új be lett nyújtva. Ferjancsics László és jogi képviselője pont emiatt kérte a dokumentum zárolását a per ideje alatt, mely kérelmet a bíróság jóváhagyott. Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatáról korábban ebben a cikkben számoltunk be. Borkai Zsolt vagyonnyilatkozat email bírósági ítéletek kiadás
Ennyi erővel az összes térfigyelő kamera feljelenthető, mert megsérti a járókelők s bűnözők személyiségi jogait;) 2020. 23:45 Hasznos számodra ez a válasz? 7/11 anonim válasza: 91% "akkor azt meg is figyelheted" nem és a kaputelefon is max 1 méteren belüli emberekről adhat felismerhető képet. tessék utánanézni a törvényben. az más kérdés, hogy tényleg sokak nem így csinálják... de szabálítalanul teszik. 23:56 Hasznos számodra ez a válasz? Biztonsági kamera – Jogi Fórum. 8/11 anonim válasza: 0% 7 "... kaputelefon is max 1 méteren belüli emberekről adhat felismerhető képet" Ha én 1 méteren túl is felismerek valakit, akkor bűnös vagyok, mi? :DDDDDDDDDDDDDDD 2020. 19. 09:45 Hasznos számodra ez a válasz? 9/11 anonim válasza: Papíron igen, gyakorlatban nem. Több tízezer olyan (magánszemélyhez köthető) térfigyelő kamera van az országban, ami közterületet is lát. Ezek a törvény szerint mind szabálytalanok, de mégsem érdekel senkit. Tudom, hogy nem feltétlen a valóság az alapja, de a 'Segítség, bajban vagyok' című műsor egyik részében egyébként telibe a szembeszomszédot vette a kamera, és még az is hosszú jogi huza-vona volt.
A hatóság határozatában megállapította, hogy Kötelezettek a kamerákkal jogellenes adatkezelést folytattak. A NAIH utasította a Kötelezetteket, hogy a jogellenes kamerás megfigyelést szüntessék meg, adatkezelési műveleteiket hozzákösszhangba a jogszabályi rendelkezésekkel azáltal, hogy a kamerák látószögét módosítják, illetve megfelelő maszkolási, torzítási funkciót alkalmaznak. A határozatban a hatóság kifejtette, hogy a Kötelezettek adatkezelése a GDPR hatálya alá tartozik, mely esetben az adatkezelés jogszerűségének feltétele valamely, a GDPR 6. Üzleti és biztonsági érdekből nem készíthető kamerás felvétel. cikkében szabályozott jogalap fennállása.
Megfigyelni és megfigyelve lenni 2018. 09. 24. 20:00 Bármennyire klisé is, tény: a technológia fejlődésével egyre inkább elterjednek a házunkban is fellelhető okos- és biztonsági eszközök. De azt vajon tudjuk-e, hogy – ez utóbbi témakört tekintve – hová nézhet a házunkra felszerelt kamera, milyen hangos lehet a riasztó, s miként használhatjuk fel a rögzített felvételt? Az ördög sosem alszik, így előfordulhat, hogy úgy döntünk: jobb, ha magunk előzzük meg a bajt, és házunkat kamerával, riasztóval szereljük fel. Ehhez azonban nem árt tisztában lenni néhány szabállyal. Magánterület versus közterület – Közterület-megfigyelést csak az illetékes hatóság, rendőr végezhet – szögezi le rögtön az elején Kiss Tamás okleveles biztonságtechnikai mérnök. Ez pedig azt jelenti, ha magánterületről van szó, a közterületet és a közös tulajdont kivéve bárhova nézhet a kameránk. Amennyiben rendszerünk a kivételek egyikét-másikát is látja, azt a hatóság szabálysértési eljárásban bünteti, legfeljebb 300 ezer forint értékben.
Természetesen a puszta hivatkozás önmagában nem elegendő, az adatkezelőnek ugyanis a kamerás megfigyelés alkalmazását megelőzően el kell végeznie az ún. érdekmérlegelési tesztet is. Ehhez kapcsolódóan fontos kiemelni, hogy a törvénymódosítás szintén törölte a kamerás megfigyeléshez kapcsolódó kizárólagos adatkezelési célokat rögzítő felsorolását (többek között korábban itt szerepelt az emberi élet, a testi épség védelme, a veszélyes anyagok őrzése, a vagyonvédelem) is, tehát immár az eddig szabályozottakon kívüli adatkezelési célok is megjelölhetők a kamerás megfigyelés legalizálásához. Ugyanakkor továbbra is alapvető kritérium – ezért az érdekmérlegelési tesztben is dokumentálandó –, hogy a megjelölt adatkezelési cél elérése egyedül a kamerázás révén legyen megvalósítható, azaz egyéb, az érintettek magánszféráját kevésbé sértő intézkedés arra ne legyen alkalmas. Ha például egy kisebb üzlethelyiséget biztonsági őrrel védünk, akkor a vagyonvédelmi céllal elhelyezett kameránk már nem fogja kiállni a szükségesség tesztjét.