Video Los angeles előadás, 2019. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 1 szavazatból Briannek, a fiatal szobrászművésznek egy estére jut minden jó. Nem csak a barátnője kezét kéri meg katonatiszt édesapjától, hanem ugyanekkorra jön egy milliárdos műgyűjtő is, akinek megtetszettek a szobrai – és ráadásul a biztosíték is kimegy. A vaksötétben aztán megjön az összes várt és váratlan vendég. Vak vezet világtalant ebben a hihetetlen sodrású, a Broadway-on és a Westenden is elképesztő sikerrel játszott komédiában, aminek az írója nem más, mint Peter Schaffer, az Equus és az Amadeus méltán világhíres szerzője, a rendezője pedig a számtalan díjjal elismert Mohácsi János, aki ebben a darabban az élet vidám – és valahol nagyon sötét oldalát mutatja be. A(z) Vörösmarty Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista: A történet főszereplője Brindsley, egy fiatal szobrászművész, aki vendégségbe várja a milliárdos műgyűjtőt, akinek megtetszettek az ő bizarr fémszobrai.
Mert ő mondta: "Nagyobb boldogság adni, mint kapni. " (ApCsel. 20, 35) 6. Aki keres, az talál. Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőknek megnyittatik. (Mt 7, 7-8) 7. Vak vezet világtalant. Hagyjátok őket, világtalanok vak vezetői ők! Ha pedig vak vezet világtalant, mind a ketten gödörbe esnek. (Mt. 15, 14) Kocsis Krisztina
NEHAZUGGY Tamás Róbert | 2021. Július 12, Hétfő Magyarországon a vak vezet világtalant nem egy egyszerű szólás, hanem mára a kormány egyik legfőbb vezérlő elve. Eddig is voltak olyan politikusok és közéleti szereplők, akik a saját, meglehetősen korlátozott képességeik és tudásuk ellenére valamiért fontosnak és elfogadhatónak érezték, hogy oktató jellegű megszólalásaik nagy nyilvánosságot kapjanak. Addig, ameddig mondjuk a Schobert család különböző tagjairól vagy […]
Bán Teodóra hangsúlyozta, hogy az idei Városmajori Színház Szemlére válogatott előadások közül a Győri Nemzeti Színház A tündérlaki lányok című előadást 486-an nézték meg Forgách Péter rendezésében, a Szegedi Nemzeti Színház a Tóték című előadását Bezerédi Zoltán rendezésében 561-en látták, a kecskeméti Katona József Színház Állami Áruház című darabjára 784-en voltak kíváncsak. A Miskolci Nemzeti Színház Édes Anna című előadást 650-en látták Rusznyák Gábor rendezésében, míg 765-en tekintették meg a tatabányai Jászai Mari Színház Az üvegcipő című produkcióját. A szombathelyi Weöres Sándor Színház A salemi boszorkányok című darabja 809 nézőt vonzott, míg a Szabadkai Népszínház magyar társulatának Osztrigás Mici című darabját 771-en, a székesfehérvári Vörösmarty Színház Black Comedy című produkcióját 802 néző látta. Forrás: MTI, Színhá Városmajori Színházi Szemle 2019 szeptember 02. hétfő, 14:04 A legjobb előadás a székesfehérvári Vörösmarty Színház Black Comedy című produkciója lett, a legjobb rendezés díját pedig Alföldi Róbert vehette át a szombathelyi Weöres Sándor Színház A salemi boszorkányok című előadásáért.
A versenyprogram a Győri Nemzeti Színház színdarabjával, A tündérlaki lányokkal indult, amelyet Forgács Péter rendezett. A nyolc vidéki városból érkező nyolc előadást szakmai zsűri kíséri figyelemmel, de a közönség is szavazhat a legjobb színműre a színház honlapján, a oldalon. A Szemle-program június 14-én pénteken a Szegedi Nemzeti Színház Tóték című "tragigroteszkjével" folytatódik. Június 18-án kedden a kecskeméti Katona József Színház az Állami áruház című "propagandaoperettet" mutatja be Fábián Péter és Benkó Bence friss és mai rendezésében, majd Molnár Ferenc klasszikus vígjátéka, Az üvegcipő érkezik Tatabányáról. Boriska és a báró (Dunai Csenge, Csankó Zoltán) Fotó: Győri Nemzeti Színház A szombathelyi teátrum évek óta visszatérő vendége és díjazottja a városmajori Szemlének, az idei évben Alföldi Róbert A salemi boszorkányok rendezésével tér vissza a versenyprogramba, a főszerepben Bányai-Kelemen Barnával, aki a tavalyi Szemle Legjobb férfi főszereplő díját vihette haza. Január 12-én mutatta be a székesfehérvári Vörösmarty Színház legújabb nagyszínpados előadását, a Black Comedyt.
Halottak napja egyházi ünnep és minden évben november 2-án emlékezünk meg róla. Novembert egyébként szokták mindenszentek-havaként is emlegetni, de erről egy kicsit később. A nevezetes nap latinul: Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum Ebben a cikkben összefoglaltam Halottak napjához kapcsolódóan a legfontosabb információkat, melyeket mindenkinek illik tudnia. Halottak napja egyházi ünnep Azt mondtam a bevezetőben, hogy Halottak napja egyházi ünnep, azonban be kell lássuk, ez a nap már általánosan is az elhunytakról való megemlékezés napja. Kikről emlékezünk meg ezen a napon? Mindenki megemlékezik saját halottairól, elhunyt családtagjairól, rokonairól, szeretteiről. Hivatalosan ez a nap a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja, amikor a "küzdő egyház" a "szenvedő egyházról" emlékezik meg. A keresztény világban erre a napra az emberek rendbe teszik az elhunyt szeretteik sírját a temetőben. Már az emlékezés napja előtt, általában mindenszentekkor kitisztítják a gaztól, virággal, koszorúval díszítik fel és mécseseket gyújtanak szeretteik emlékére, hogy másnapra, amikor a halottaikról emlékeznek meg, minden rendben legyen.
Halottak napja, mindenszentek és halloween Mindeneszentek ünnepe 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először, ekkor a megemlékezés napjának nevezték. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette, 2000-től Magyarországon ismét munkaszüneti nap lett. A halottak napját 998 óta ünnepeljük. November 2-án, a mindenszenteket követő napon tartjuk az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben szenvedő hívekért. Ez a napot Szent Odiló bencés apát 998-ban vezette be emléknapként, melyet a 14. század elejétől a katolikus egyház is átvett. Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este, október 31-e, a halloween ünnepe. Mindenszentek ünnepe A mindenszentek ünnepe a római katolikus egyház saját ünnepe. Korábban összefonódott az ősi kelta, Samhain pogány ünneppel is. Ez a kelták számára az újévet jelentette, és a tél és a sötétség kezdetét. Úgy vélték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei visszatérhetnek, és összezavarhatják az élők életét, mivel az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába.
Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé. A IV. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház ma is akkor tartja. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa alatt került be, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731-741) kiszélesítette a megünneplendők körét, "a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" emléknapjává tette mindenszentek ünnepét, amely IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került november 1-jére. (A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik halloween, a kóbor lelkek kelta ünnepe – az All Hallows' Eve kifejezésből származó elnevezés magyarul annyit tesz: mindenszentek előestéje. )
Hamarosan a renden kívül is megülték, és a XIV. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. A megemlékezés a halottakról, elhunyt szeretteinkről, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Eszerint azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradott híveknek, hogy imával, vezekléssel, szentmisével tehetnek valamit meghalt szeretteikért. E napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunyt szerettek emlékére. A szokáshoz kapcsolódó népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a "véletlenül kiszabadult lelkek" visszataláljanak sírjukba, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. A sírokat is azért kell megszépíteni ilyenkor, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A bukovinai székelyek – ahogy más kultúrákban is szokásos – még ennivalót is vittek ilyenkor a temetőbe. Az eredetileg az örök életről szóló "reményünnepet" a mediterrán népek ma is fiesztával ünneplik.