Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. Slipknot Antennas to Hell válogatásalbum Megjelent 2012. július 24. Stílus heavy metal Hossz 77 perc 7 másodperc Kiadó Roadrunner Records Producer Ross Robinson, Slipknot, Joey Jordison Slipknot -kronológia All Hope Is Gone ( 2008) Antennas to Hell ( 2012) Az Antennas to Hell a Slipknot első válogatásalbuma. Az album az összes nagylemezből használt forrásokat, kivéve a régi időkben készülő nem hivatalos nagylemezből, az M. F. K. R -ből. Az album tartalmazza a koncerteken leggyakrabban játszott dalokat időrendben albumok szerint. 2012. július 23-án jelent meg az Egyesült Királyságban és július 24-én az USA -ban. Az album dalainak listája [ szerkesztés] Cím Hossz 1. (sic) 3:19 2. Eyeless 3:56 3. Wait and Bleed 2:27 4.
Az album Psychosocial című dalát Grammy-díjra jelölték a legjobb metalteljesítményért kategóriában. Tartalomjegyzék 1 Az album dalai 2 Közreműködők 2. 1 Slipknot 2. 2 Produkció 3 Külső hivatkozások Az album dalai [ szerkesztés] ". execute. "
A második album felvételei 2001 elején készültek el, az album végül augusztus 28-án jelent meg, Iowa néven. Az Iowa albumot követően kiadtak egy koncert-DVD-t, ami Disasterpieces névre hallgat. A Disasterpieces kiadását követően a tagok eltértek a mellékprojektjeikhez, majd 2003 végén elkezdték a felvételkészítést az új albumnak, a producer Rick Rubin lett. A harmadik stúdióalbum, a Vol. 3 (The Subliminal Verses) 2004. május 24-én lett kiadva. 2005. november 1-jén egy koncertlemezt készítettek, 9. 0 Live néven. 2006-ban és 2007 végéig megint visszatértek a tagok a mellékprojektekhez. A negyedik stúdióalbum, az All Hope Is Gone 2008. augusztus 20-án lett kiadva. Egy válogatásalbum megjelent, Antennas to Hell néven 2012. július 23-án. Stúdióalbumok [ szerkesztés] Cím Kiadási dátum Kiadó Eladási eredmény Slipknot 1999. június 29. Roadrunner Records RIAA: Dupla platina [1] ARIA: Platina [2] BPI: Platina [3] MC: Platina [4] NVPI: Aranylemez [5] Iowa 2001. augusztus 28. RIAA: Platina [1] ARIA: Aranylemez [2] BPI: Aranylemez [3] BVMI: Aranylemez Vol.
A Vol. 3 (The Subliminal Verses) a Slipknot harmadik, 2004 májusában megjelentetett albuma. Öt kislemezt készítettek összesen az album dalaiból, az utolsót 2007-ben adták ki. Felvételek [ szerkesztés] Prelude 3. 0 (3:57) The Blister Exists (5:19) Three Nil (4:48) Duality (4:12) Opium of the People (3:12) Circle (4:22) Welcome (3:15) Vermilion (5:16) Pulse of the Maggots (4:19) Before I Forget (4:38) Vermilion, Pt.
2 Before I Forget The Nameless The Blister Exists Kritika [ szerkesztés] A szaksajtó nagyrészt pozitívan kritizálta, ám a rajongók körében erős ellentmondást váltott ki a benne lévő harag, a vokális stílus és nem utolsósorban a káromkodások számának érezhető enyhülése miatt. Ennek ellenére ez album számaiból készítették az eddigi legtöbb videóklipet (szám szerint 4-et: Duality, Vermilion, Vermilion pt. 2, Before I Forget), és a statisztikák szerint átlagosan ezen album számai a legnépszerűbbek (bár a top3-ban sehol sincs benne). Maga a Slipknot rendre hangsúlyozza alapításkor tett három fogadalmaik közül az egyiket, miszerint mindig olyan zenét fognak játszani, amihez nekik van kedvük. Ez a kijelentés ugyan erős kétségeket válthat ki belőlünk, ha részletesebben áttanulmányozzuk, rájövünk, hogy nincs ok aggodalomra. Dalok [ szerkesztés] Prelude 3. 0: Eddigi instrumentális intróikkal szemben ez egy teljes, 4 perces szám, jellemzően mély ének és akusztikus pengetés hallható, csak a végére erősödik be.
3 (The Subliminal Verses) 2004. május 24. RIANZ: Aranylemez [6] All Hope Is Gone 2008. augusztus 20. IFPI AUT: Aranylemez [7] RIANZ: Aranylemez [8]. 5: The Gray Chapter 2014. október 21. BPI: Ezüstlemez [3] MC: Aranylemez [9] We Are Not Your Kind 2019. augusztus 9. Koncertalbumok [ szerkesztés] 9. 0 Live 2005. november 1. RIAA: Aranylemez [1] Day of the Gusano: Live in Mexico 2017. október 20. Eagle Vision Válogatásalbumok [ szerkesztés] Antennas to Hell 2012. július 23. Videoalbumok [ szerkesztés] Formátum Welcome To Our Neighborhood 1999. november 9. VHS, DVD Disasterpieces 2002. november 25. DVD RIAA: Négyszeres platina [1] Voliminal: Inside The Nine 2006. december 5. (sic)nesses 2010. szeptember 28. DVD, Blu-ray disc Kislemezek [ szerkesztés] Név Kiadási év Wait and Bleed 1999 Spit it Out Left Behind 2001 My Plague Duality 2004 Vermilion Before I Forget 2005 The Nameless The Blister Exists 2006 2008 Psychosocial Dead Memories Sulfur 2009 Snuff The Negative One 2014 The Devil In I Custer 2015 Killpop XIX Goodbye 2016 All Out Life 2018 Unsainted 2019 Solway Firth Videóklipek [ szerkesztés] Wait and Bleed (élő) My Plague (New Abuse Mix) Vermilion Pt.
A klasszicizmus korszakának zenéje tükröződika nagy zeneszerző L. V. Beethoven - a kor legnagyobb szimfonikusa. Az idei forradalmi események hatására kialakult nagyszabású művei a harc, a dráma és a nagy hősiesség pátoszakájával vannak áthatolva. Úgy tűnik, az egész emberiségnek szól. Ludwig van Beethoven számos szimfonikus előadás ("Coriolan", "Egmont"), harminc két zongora szonáta, öt zongoraverseny zongora és más nagyszabású alkotások alkotója. Írásaiban egy merész és szenvedélyes hős, gondolkodó és harcos ábrázol, aki drámai pátosz, míg a lírai reverie nem idegen. A klasszicizmus zenéje Beethoven munkásságában befejezte fejlődését, a későbbi generációk számára pedig a harmónia és a racionális szigorúság eszméjét.
Egyesek Franz Schubertet tekintik a klasszikus korszak utolsó nagy alkotójának, hiszen a bécsi klasszika tradícióját folytatta, amely elsősorban szimfóniáiban, miséiben és kamarazenéjében mutatkozik meg. Ezek mellett számos dalt és zongoraművet komponált, amelyeknek köszönhetően a romantikus zene első nagy mestereként tartják számon. Jellemző műfajok [ szerkesztés] Bécsi klasszikus szonáta Szimfónia Vonósnégyes Bécsi klasszikus versenymű Klasszikus opera Klasszika és klasszicizmus a zenében [ szerkesztés] A 18-19. században más művészeti ágakban (különösen a képzőművészetben és az építészetben) beszélhetünk klasszicizmusról mint stílusirányzatról, illetve korstílusról. A zenében ezzel szemben – tekintve, hogy a klasszicizmus törekvéseinek középpontjában a klasszikus ókor művészeti eszményeinek újjáélesztése áll, az ókor zenéjéről azonban mind a mai napig keveset tudunk – nehéz a klasszicizmust ilyen értelemben definiálni. Haydn, Mozart és Beethoven zenéjét a zenetörténet-írás saját jogán tekinti klasszikusnak: elsőrangúnak, mértékadónak, példaértékűnek.
A zene legkorábbi bizonyítékai 5000 évesek: Mezopotámiából õsi hangszer ek, Egyiptomból képírás, Görögországból betû kottá k maradtak fenn. Zenérõl szóló költemények, krónikák és elméleti írások az ókortól megtalálhatók. Hangzó emlékek Edison fonográf jának köszönhetõen 1877 óta vannak. A zene eredetérõl számtalan elmélet született, és történetének feldolgozása sem egységes. Elterjedt téveszme például, hogy a fejlõdés csúcsa az európai mûzene ( komolyzene, klasszikus zene). Az európai zene történeti beosztása, korszak olása a szépmûvészetekben meghonosodott módszert követi. A különbözõ mûvészeti ágak jellemzõi nagyrészt azonosak, ám fejlõdésük mértéke és a korszakváltások idõpontja -ami hosszabb-rövidebb átmenet, és nehezen köthetõ egy évszámhoz- nem esik pontosan egybe. Ezért a zenei korszakhatárokat ennek figyelembevételével lehet értelmezni. A zene történetének vázlatos ismertetését a középkor végétõl, az újkor hajnalán, "újjászületéssel" kezdjük. Idõrendben: reneszánsz, barokk, klasszicizmus és romantika, impresszionizmus, modern zene (a 20. sz.
A program regisztrációköteles!