Magyar-Török Barátság Park - légi felvétel Történelmi háttér [ szerkesztés] Az oszmán állam - és hadvezetés részéről a török seregek magyarországi utánpótlási és felvonulási útvonalait veszélyeztető szigetvári erőd elfoglalása stratégiai célként fogalmazódott meg. Szigetvár bevételére az 1565-ben kezdődő, és a negyedik Habsburg–török háborút, egyben az ún. Magyar török barátság park 2019. várháborúk korát (1541–1568) lezáró hadjáratsorozat idején került sor. I. Nagy Szulejmán szultán, aki európai hódításait Bécs megszerzésével kívánta teljessé tenni, serege élén 1566 áprilisának végén indult útnak Isztambulból. Július 19-én Eszéknél átkelt a Dráván, majd a török sereg előrejutását zavaró, Szigetvárról kiküldött csapatok támadásai ellenére, mintegy két héttel később, augusztus 6-án tábort vert a településtől északkeletre fekvő turbéki magaslaton. Egy hónappal később, szeptember 5 -én sikerült az ostromlóknak elfoglalniuk a külső várat, az addigi harcok során töredékére apadt védősereg – mintegy 600 fő, közülük 200 katona – pedig kénytelen volt visszavonulni a belső várba.
A park 1996-ban ivókúttal bővült, amelyhez minden anyagot, így a csempét, burkolóanyagot, és a csodálatos márványt is Törökországból hozták. Törökország 1997-ben Zrínyi Miklósnak, a nemes ellenfélnek is szobrot állított, így 4 évszázad múltán a két kiváló hadvezér közösen tekint hősi csatájuk színhelyére, Sziget várára. Magyar-Török Barátság Park - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. Mindkét szobor Metin Yurdanur török szobrászművész alkotása. A parkban lévő Szulejmán szoborral megegyező szobor található Szigetvár törökországi testvérvárosában, Trabzonban (Szulejmán szultán születési helyén). A parkot fennállása óta több tízezren látogatták meg Törökországból, hazánkból, és a világ számos országából. A tisztelet jegyében több magas rangú török vendég helyezte el itt a megemlékezés virágait.
A szoborpár mögött helyezték el Szulejmán szultán nyitott türbét formázó jelképes sírépítményét, bár eredeti síremlékének helyét a legutóbbi időkig a parktól alig több mint 1 km-re keletre elhelyezkedő turbéki kegytemplomnál sejtették. E vélekedést alapjaiban ingatta meg az a közelmúltban bejelentett tudományos hír, amely Szulejmán szultán türbéje maradványainak – a Segítő Szűz Mária-templomtól távolabb, a turbéki-zsibóti szőlőhegyen 2015 őszén történt – felfedezéséről számolt be. [1] A 2013-ban, több tudományterület vizsgalati módszereinek felhasználásával kezdődő intenzív kutatómunka során előbb – a táj egykori felszíni viszonyainak, domborzati jellemzőinek rekonstrukcióját követően – a lehetséges helyszínek közül kizárták a kegytemplomot és az Almás-patak mentén elhelyezkedő Magyar–Török Barátság Park területét, majd a feltételezések szerint a szultán itt eltemetett belső szervei fölé emelt síremlék elhelyezkedésére vonatkozó írásos utalásokból és a régészeti előkészítő munkálatok eredményeiből kiindulva sikerült pontosan behatárolni a türbe helyét.
A park felavatásakor csak a szultán szobrát állították fel, amely az uralkodó szülővárosa, a Fekete-tenger partján fekvő Trabzonban található eredeti másolata. Később, 1997-ben a török fél jóvoltából elkészült Zrínyi Miklósé is, amit Szulejmán portréja mellett helyeztek el. A Zrínyi-szobor anyaga eredetileg üvegszálas erősítésű műanyag volt, a nagy csata 450. évfordulójának emlékére rendezendő 2016. szeptemberi ünnepségre készülve azonban a török fél Zrínyi személye és haditette előtt tisztelegve vállalta, hogy bronzból újraönteti a hős várkapitány szobrát is. A munkát az alkotó törökországi műhelyében végzik el. Magyar török barátság park map. A Zrínyi-szobor felújítása mellett a park is teljesen megújul. A szoborpár mögött helyezték el Szulejmán szultán nyitott türbét formázó jelképes sírépítményét is. A korábbi feltételezésekkel ellentétben azonban nem a Magyar–Török Barátság Parknál vagy a Segítő Szűz Mária templomnál, hanem Szigetvár-Turbék Alsó-szőlőhegyen került beazonosításra Szulejmán szultán egykori türbéje.
2 Tésztánkat további hozzávalókkal is dúsíthatjuk. Tehetünk hozzá például főtt, lereszelt burgonyát. A burgonya semleges ízű, így sós és édes piték tésztájába is csempészhetünk belőle. Olmos racsos almas pite -. Ha azt szeretnénk, hogy sütinkben a roppanós és a lágyabb, krémes-szaftos rétegek váltogassák egymást, készítsünk morzsát a piténk tetejére! Elkészítése roppant egyszerű: vegyünk némi lisztet, cukrot és zsiradékot, dolgozzuk össze morzsás állagúra, majd szórjuk a gyümölcsös, túrós vagy más kedvünk szerinti krémre, töltelékre. Előbb már mondtunk magyar példát, most jöjjön egy süti a közelből: a híres sváb szilvás lepény is így készül. Édes töltelékekről már sok szó esett, ám a lekvár, a gyümölcs, a túró, a ricotta vagy a krémsajt mellett még számos más töltelékfajta közül válogathatunk. Ilyen a jó öreg puding önmagában vagy akár gyümölccsel, befőttel kombinálva, ezzel sosem lehet tévedni. Főzhetünk krémet citromból (lemon curd), csokoládéból vagy mákból, dióból, mogyoróból is, ez utóbbiak citrom- vagy narancshéjjal ízesítve a legfinomabbak.
Az öcsém azon édesszájúak táborát erősíti, akiket őrületbe lehet kergetni azzal, ha gyümölcs kerül a süteménybe. Egyetlen egy desszert a kivétel, az almás pite, amit bármikor örömmel fogad. Ez pedig a nagymamánknak köszönhető. Mama almás pitéje lágy, omlós tésztájú, gazdagon telepakolva almával, egy kis fahéjjal megbolondítva. A receptje azért is különleges, mert a legtöbb háztartás kevesebb margarint/vajat tesz a tésztába, tejfölt pedig egyáltalán nem. Mama viszont sosem ragaszkodott a nagykönyvbe vésett dolgokhoz, mindig elvett vagy hozzáadott valami pluszt a receptjeihez, így az almás pitéhez is. A tésztába 1 csomag vaníliás cukor, 2 evőkanál tejföl és margarin is kerül, így nagyon puha lesz a tészta, több napig omlós marad. Olmos racsos almas pite 8. Almás pite tejszínhabbal Almás pitét magában is öröm fogyasztani, na meg vaníliafagylalttal, az én családom azonban a tejszínhabra esküszik, és ez is mamának köszönhető. Ő imádta a romantikát, a Margaret Mitchell könyve alapján készült Elfújta a szél filmváltozat volt a kedvence.