A bíró a kapcsolat tartalmi kérdéseiről szólva leszögezte, hogy Kovács Béla az orosz fél egyoldalú hírigényét elégítette ki, ez nem kétoldalú véleménycsere volt. A találkozásokon az orosz hírszerző kikérte Kovács Béla véleményét többek között a Gazpromról, az uniós szankciókról, a Déli áramlatról, Ukrajnáról és más orosz érdekek miatt fontos kérdésekről. Kovács Béla azonban csak nyilvános információkhoz jutott hozzá és ilyeneket adott tovább, titoktartási kötelezettsége nem volt, és tartótisztje sem kérte, hogy fürkésszen ki titkos információkat. Felmentette Kovács Bélát a kémkedés vádja alól a bíróság. A bíró szerint Kovács Béla tevékenységével segítette az orosz érdekeket, de nem sértette az uniós érdekeket. A bíró kifejtette, hogy a hírszerzés mint bűncselekmény csak valami ellen, valaminek a hátrányára valósulhat meg, a vádban megjelölt EU azonban az eljárás során is egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy Kovács Béla tevékenysége a véleményszabadság körébe tartozik, így ebben a vádpontban bűncselekmény nem állapítható meg, csak felmentő rendelkezés hozható.
A Krím-félsziget lakóinak függetlenségi népszavazására a magyarországi fősodor által eléggé elhallgatottan, vagy adott esetben a velem kapcsolatos információt lehetőleg nem őszinte kontaktusba helyezve, egy nemzetközi megfigyelőcsoportot vezettem annak kivizsgálására, hogy rendben, törvényesen zajlanak-e az események. Amikor megérkeztem a Krím-félsziget fővárosába, mint választási megfigyelő, az ottani hatóságok természetesen fegyveres kísérőt biztosítottak számomra, mondván, nem árt az óvatosság ebben a feszült nemzetközi helyzetben. Gondoltam egyet, aztán hirtelen elhatározásból útjára bocsátottam a kísérőt. Majd akkor jöjjön értem, amikor a választóhelyiségeket keressük fel sorra egymás után, mert előbb szeretnék egyedül körülnézni a városban, megnézni, miképpen viszonyulnak a krími nagy többség számára sorsdöntő kérdés rendezéséhez az ottaniak. Benéztem szórakozóhelyre, sétáltam az utcákon és ami a legfelemelőbb volt számomra, hogy a médiauszítás ellenére boldognak tűntek az emberek.
Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, a békéscsabai Evangélikus Nagytemplom A békéscsabaiak egyik legnagyobb büszkesége a belvárosban található Evangélikus nagytemplom, mely nem csak Magyarország, de Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Kialakításának stílusa is egyedivé teszi magyarországi viszonylatban, hisz a copfból a klasszicizmusba való átmenet idején épült, amely stílust empire néven ismerünk. Alapkövét már 1807-ben lerakták, de a következő évek inflációja miatt csak 1813-ben kezdték el építeni, végül 1824-re készült el teljesen. 🕗 åbningstider, kontakter. Békéscsaba, Orosházi utca, 5600 Węgry. Tervein Frantz Pumperger gyulai, majd Joseph Hoffer aradi mester is dolgozott, de végül Czigler Antal elképzelése szerint történt a végső kialakítása. Ez alól csak a toronyóra fölötti falrész kivétel, mert a Czingler-féle háromszög alakzat helyett félkör alakú timpanonszerű oromzat épült meg, hogy jobban olvasható legyen a templom üzenete: "Dicsőség legyen az ég Urának, legyen áldás a földön, imádkozzatok hívek, s dicsőítő éneket zengjetek népek! "
A középkori Békéscsaba a törökdúlás idején teljesen elpusztult. A törökök kiűzése után az elnéptelenedett vidék Harrukern János György birtoka lett. Az új földesúr Észak-Magyarországon telepeseket toboroztatott, nekik vallásszabadságot és jobb megélhetést ígért. 1718-ban a Felvidékről, főként Nógrád, Hont és Gömör megyéből jobbára szlovák ajkú evangélikusok érkeztek. A szabad ég alatt tartották meg első istentiszteletüket, de csakhamar templomot is építettek maguknak. Rőzséből font, sárral tapasztott, paticsfalú, meszelt épület volt az Isten háza, mert úgy gondolták, hogy a nagyon egyszerű templom építését nem akadályozza meg a hatóság. 1745-ben id. Tessedik Sámuel lelkész buzgó fáradozása nyomán épült fel sok nehézség közepette, fél esztendő alatta csabaiak első szilárd anyagú (tégla) temploma. A szájhagyomány szerint Tessedik Sámuel gyalog ment Bécsbe, hogy Mária Teréziától engedélyt szerezzen a templom építéséhez. Ez volt az első téglából épült evangélikus templom a török kiűzése után a Tiszántúlon.
Forrás: A nagy- és kistemplom meghatározó szimbólumává vált a városnak, Békéscsaba logója is ezeket ábrázolja. A Szeberényi téren álló evangélikus nagytemplom klasszicizáló copf stílusban épült 1807-től 1824-ig Pumberger Ferenc, Czigler Antal és Hoffer Ferenc tervei alapján. Közép-Európa legnagyobb, 3000 fő ülő-és állóhelyes evangélikus temploma, amelynek tornya hetven méter magas. A templombelső két karzatszinttel épült, a karzatok négy sarkában csigalépcsőkkel. A szószékoltárt Dunaiszky Lőrinc készítette. Kiváló akusztikájának köszönhetően kedvelt helyszíne színvonalas komolyzenei koncerteknek. Látnivalók a környéken Békés gasztronómiája Békéscsaba Békés megye az alföldi nagy táplálkozási egységhez tartozik. Számos hasonlóságot mutat az északi megyékkel, többek között a pásztorételek szintén elterjedtek ezen a területen is. Babakiállítás A mesés babaházban több mint 1000 db baba látható elragadó környezetben. További látnivalók Az ajtó án 19:00 óra További programok