A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik. Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását. Feltétlenül szükséges sütik A feltétlenül szükséges segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni. Telekom Veszprém – Pick Szeged :: Veszprém Aréna. Cookie Domain Session Az oldal működéséhez szükséges munkamenet / session cookie. A felhasználó böngészési állapotát rögzíti az oldalbetöltések közt.
209-szer szerepelt a magyar nemzeti együttesben, 374 gólt szerzett. A moszkvai (1980) és a szöuli (1988) olimpián tagja volt a negyedik helyen végzett nemzeti csapatnak. Az 1986-os világbajnokságon egyedüli szegediként ezüstérmes lett a magyar együttessel. Volánosként két nagy sikert ért el: 1982-ben és 1983-ban Magyar Kupa-győztes lett a makói születésű kézilabdás. 62 évesen, 2017-ben hunyt el. Mezei Richárd Szegedi karrierje: 1991-1998, 2001-2007 Legnagyobb szegedi sikerei: kétszeres magyar bajnok (1996, 2007), kétszeres Magyar Kupa-győztes (1993, 2006). A szegedi beállós iskola kitűnősége Mezei Richárd. A hatvani születésű játékos tagja volt a legendás első bajnokcsapatnak, majd annak az együttesnek, amely először szerepelt a Bajnokok Ligájában. 1993-ban és 2006-ban a pécsi Magyar Kupa-győzelemből is döntő érdemeket vállalt, majd 2007-ben csapatkapitányként újabb bajnoki címet zsebelt be, aranyérmesként zárta pályafutását. 184-szer szerepelt a magyar válogatottban. Két olimpián vett részt, 2004-ben Athénban 4. Szeged pick aréna 3. lett a nemzeti együttessel.
Az arénában az csarnokokon felől egy 80 fős konferenciaterem, 4 edzőterem és 2 bemelegítőterem is helyet kapott.
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Dsida Jenő ANGYALOK CITERÁJÁN (1938) KISEBB KÖLTEMÉNYEK A sötétség verse Teljes szövegű keresés Ó, virrasztások évszaka! Vastagon fog a tinta, zordul. A rozsdalevü éjszaka már hatkor a kertekre csordul: Reves fák nyirka folydogál s te arra gondolsz: mennyi éved van hátra még? Jaj meg-megáll a láb, mert fél, hogy sírba téved..., kissé mártottál-e már hófehér cukrot barna lébe, egy feketekávés pohár keserű, nyirkos éjjelébe? S figyelted-e: a sűrü lé mily biztosan, mily sunyi-resten szivárog, kúszik fölfelé a kristálytiszta kockatestben? Így szivódik az éjszaka beléd is, fölfelé eredve, az éjszaka, a sír szaga minden rostodba és eredbe, mígnem egy lucskos, barna esten az olvadásig itat át, hogy édesítsd valamely isten sötét keserű italát.
Rövid az életem: leími is csak röviden lehet. Tizenöt és fél éves voltam, amikor elsö versem - valami kis névnapi köszöntő - megjelent Benedek Elek nagyapó Cimborájaban, s akkor kaptam az első honoráriumat. Azóta sem voltam olyan boldogan büszke és magammal megelégedett, mint óta sok mindent láttam a világban, és becsületesen próbáltam írni magamról és arról a sok mindenről, amit láttam. Szülővárosomból, Szatmárról négy éve kerültem Kolozsvárra, most itt végzem a jogi fakultás utolsó esztendejét. A szenvedést is megkóstoltam már, néhány évig állandóan levert voltam és szomorú. Most huszonkét éves vagyok. de napról napra fiatalodom. Éjszakánként szépeket álmodom, rendületlenül hiszek Istenben és az emberekben. Hiszek a nőben, a versben, a szépség és jóság missziojában. Valami lesz belőlem, de még nem tudom: mi. 1929 (Dsida Jenő fiatalkori önéletrajzából) Mutasd tovább
Dsida Jenő Nagycsütörtök című verse 1933-ban keletkezett. A költő második, Nagycsütörtök című kötetének címadó verse és reprezentatív darabja. A kötet az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában jelent meg Kolozsváron 1933-ban. A kiemelkedő formaérzékkel rendelkező, saját hangjára rátalált, kora és régiója szellemi életében jeles szerepet vállaló Dsida ebben a kötetében vallásos (katolikus) világszemléletéről tesz tanúbizonyságot. Mivel szívbeteg volt, kisgyermekkorától szembe kellett néznie az elmúlással. A halálmotívum és a belőle következő szorongás és az iszony, a végzettel való alkudozás és a haladékért való kétségbeesett taktikázás nála nem költői modorosság volt. Próbált megkapaszkodni, belekapaszkodni életörömbe, szerelembe, keresztény hitbe, s Krisztusba, aki szintén korai halált szenvedett el. Dsida is – szívbetegségéből kifolyólag – fiatalon, 31 évesen halt meg egy meghűlés következtében. A támaszkeresésből ered a költőnek az a meggyőződése, hogy a szenvedés és a halállal eljegyzett élet áldozata nem lehet hiábavaló.