Itt vannak a jelenleg legfrissebb szabályok, de minden utazás előtt a Konzuli Szolgálat oldalán érdemes tájékozódni. Szigorított határátlépésre kell készülniük az Ausztriába utazóknak – hívta fel a figyelmet a rendőrség kedden. Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a december 20-ától hatályos, szigorúbb beutazási szabályok értelmében csak azoknak nem kell karanténba vonulniuk, akik rendelkeznek két oltásról szóló oltási igazolással, vagy 180 napnál nem régebbi gyógyultsági igazolással. Továbbá ezek mellett bemutatják egy 72 óránál nem régebbi negatív PCR teszt eredményt, vagy a harmadik, frissítő oltás felvételének igazolását. Azon beutazónak, akinek nincs negatív teszteredménye vagy emlékeztető oltása, kötelező a regisztráció, és haladéktalanul tíznapos karanténba kell vonulniuk. A karantén egy negatív teszteredmény bemutatásával szűnik meg - tették hozzá. Az oltással nem rendelkezők számára szintén kötelező a regisztráció, ők tíznapos karanténba kerülnek. A karantént akkor lehet elhagyni és befejezettnek tekinteni, ha legkorábban a beutazást követő ötödik napon újabb PCR-tesztet végeznek, és annak eredménye negatív – ismertették.
Szinte már szokás szerint, Ausztria utazási szabályozása is teljesen egyedi, így már az utazásra való felkészülés is komoly figyelmet igényel. A Konzuli Szolgálat szerint május 19-től karanténkötelezettség nélkül utazhatnak Ausztriába, azok a személyek akiket az Ausztriában jelenleg elfogadott oltások közül (Pfizer, AstraZeneca, Johnson and Johnson, Moderna, Sinopharm) beoltottak egy oltással három hónapon belül, vagy két oltással az elsőtől számított 9 hónapon belül, vagy egyadagos oltás után 22 nap és 9 hónap között, vagy egy oltás után 9 hónapon belül, ha azt megelőzően 21 nappal pozitív PCR, vagy antitest tesztje volt a beutazónak. Emellett korlátozás nélkül utazhatnak Ausztriába azok, akik a COVID-19 betegségen 6 hónapon belül átestek, amely egy 3 hónapon belüli antitest teszttel is igazolható. A nem egyedül utazó, 10 év alatti gyermekek szintén korlátozás nélkül utazhatnak az országba. Az osztrák szabályok szerint a mentességi feltételeket angol vagy német nyelvű dokumentummal kell igazolni.
Ezzel együtt az ORFK javasolja, hogy kövessék a Konzuli Szolgálat tájékoztatását ezen az oldalon.
2014. 12. 09 17:47 Szerző: Durbák Ildikó Lektor: Dr. Daragó Ferenc Mi a Schönlein-Henoch purpura? (másnéven: anaphylactoid purpura) A Schönlein-Henoch purpura a hajszálerek gyulladásával (vasculitis) járó betegség. Általában a bőr, a belek és a vesék hajszálereit érinti. A gyulladt erek bevérezhetnek a bőrön, sötétvörös vagy lilás kiütéseket, purpurát okoznak jellemzően a lábakon. Ha a vérzés a belekben és a vesékben történik, a széklet és a vizelet véressé válik. A betegség általában magától gyógyul, orvosi kezelést csak a szövődményei igényelnek - például ha súlyos vérzést vagy veseelégtelenséget okoz. A Schönlein-Henoch purpura előfordulása A Schönlein-Henoch purpura nem túl gyakori betegség. Jellemzően gyerekeknél diagnosztizálják, bármely életkorban előfordulhat 6 hónapos kortól körülbelül 14 éves korig (nagyon ritkán felnőtteknél is). Henoch-schonlein purpura rash. A fiúknál kétszer gyakoribb, mint lányoknál. Télen és tavasszal gyakrabban fordulnak elő megbetegedések, tehát szezonálisnak is mondható. A Schönlein-Henoch purpura okai A betegség pontos oka ismeretlen, létezik azonban több hipotézis, hogy mitől alakulhat ki.
A szteroios kezelés nem általánosan elfogadott gyógymód.
Címkék: ízületi duzzanat, hasmenés, mozgáskorlátozottság, végtagfájdalom, gyermekbetegség, autoimmun betegségek, magas vérnyomás, hasi görcsök, fehérje a vizeletben, kevés vizelet, vérömlenyek a végtagokon, vér a vizeletben