285-290. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk független idéző közlemények száma: 101 nyelv: angol URL 2016 Balogh László, Molnár Andor, Jenei Zoltán, Nábrády Zsófia, Ráthonyi Gergely, Szilágyi Róbert, Balogh Péter Szerk. : Balogh László: Bevezetés a sportdiagnosztikába, Debrecen: Campus Kiadó, 362 p. dokumentum típusa: Könyv/Szakkönyv független idéző közlemények száma: 5 nyelv: magyar Radak Z, Suzuki K, Higuchi M, Balogh L, Boldogh I, Koltai E: Physical exercise, reactive oxygen species and neuroprotection, FREE RADICAL BIOLOGY AND MEDICINE 98: pp. 187-196. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk független idéző közlemények száma: 99 nyelv: angol DOI Balogh László, Petrovszki Zita, Mikulán Rita, Nagy Arnold, Dorka Péter, Almási Dóra, Brezovai Zoltán, Molnár H Andor: AKUT PSZICHÉS STRESSZ MÉRÉSÉRE ALKALMAS, A GASZTROINTESZTINÁLIS RENDSZER MOTILITÁSÁN ALAPULÓ DIAGNOSZTIKAI ESZKÖZ TESZTELÉSÉNEK EREDMÉNYEI, In: Szerk. : Molnár Andor, Szerk. : Balogh László, Szerk. : Viorel Ardelean Petru, Szerk.
Regényt írt Debrecenről a kutató Szerző: Szénási Miklós | Közzétéve: 2020. 09. 20. 16:00 | Frissítve: 2020. 21. 13:28 Debrecen – Több mint kétszáz évet utazott vissza az időben Balogh László: könyvében ugyanis Csokonai Vitéz Mihály és Kölcsey Ferenc találkozásait idézte meg. Eddig is ismerhettük Balogh László vonzalmát Debrecen múltja iránt. Ám azt nem tudtuk, hogy a szépirodalom alkotóként is foglalkoztatja a helytörténeti kutatót, akit a Cívisporta online folyóirat szerkesztőjeként is ismerhetünk. Balogh László Dehir: Hogy jött a gondolat, hogy tanulmányok helyett ezúttal regényt írjon? Balogh László: Aki ismer engem, az tudja, hogy helytörténeti kutatóként a tények embere vagyok. Ebben az esetben viszont felborul a papírforma. Egy olyan történetről írtam ugyanis, amelynek valós tényét nem tudom bizonyítékokkal alátámasztani, viszont számos olyan utalást találtam a tanulmányokban arról, hogy Csokonai és Kölcsey akár ismerhette egymást. Én ezt tovább gondoltam, s eszerint barátok voltak.
Balogh László Született 1969. április 14. (52 éves) Debrecen Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása helytörténeti kutató Kitüntetései MTA ösztöndíj (1999, 2004, 2005, 2007) Debrecen Kultúrájáért Alapítvány alkotói ösztöndíja (2014) Podmaniczky-díj (2019) weboldal Balogh László ( Debrecen, 1969. április 14. –) helytörténeti kutató. Élete [ szerkesztés] 1969-ben született Debrecenben. Középiskolai tanulmányait műszaki vonalon végezte. [1] Jelenleg a debreceni Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda építészeti archívumában dolgozik. Munkássága [ szerkesztés] Tízéves kutatómunka eredményeként páratlan mélységű utcanévkatasztert készített a város közterületeinek történetéről a kezdetektől 2005 novemberéig. Papp József lektorálásával, a Hajdú-Bihar megyei Levéltár kiadásában jelent meg 2007 nyarán. A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Bizottsága 1999 -ben alkotói ösztöndíjjal támogatta. Az utcanévkataszter digitális változatának megjelenését az Őrváros Debrecen Közalapítvány támogatta, így a honlapjukról 2006 - 2009 között elérhető volt az online változat.
Szerkesztés Írásai a Kortársban (1964-től), a Magyartanításban (1965-től), az Alföldben (1967-től), a Jelenkorban (1967-től), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1977-től) és a Forrásban (1978-tól) jelentek meg. Főbb művei F. m. : Szász Károly angol irodalmi kapcsolatai. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1942) József Attila. (Debreceni Szemle, 1943) A megszerkesztett harmónia. Vázlat József Attila művészi alkatáról. (Bp., 1965) Asztalos István. (Bp., 1969) József Attila. Monográfia. (Nagy magyar írók. Bp., 1969 4. kiad. 1988) Irodalom és kommunikáció. 1–2. (Bp., 1975) Mag hó alatt. Bevezetés Ady költészetének jelképrendszerébe. (Bp., 1976 3. 1983) A kilencedik vízesés. Versek (Bp., 1977) József Attila Ady- képéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977) Az ihlet perce. A lírikus Arany. Verselemzések. (Bp., 1980 2. 1983 3. 1987) Arany János nagykőrösi lírája. (Bp., 1982) tankönyvei: Magyar könyv az általános iskolák 5. osztálya számára. Szablyár Ferenccel. (Bp., 1956) Magyar könyv az általános iskolák 6.
Szépen felment az ára Munkácsy Mihály festményének, a Poros út I-nek: a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja most félmilliárd forintot ad érte, tizenöt évvel ezelőtt 220 millió forintért kelt el árverésen. "Hihetetlenül hangzik, de Munkácsy egyik legnépszerűbb művének, a Poros útnak, illetve az e címen ismert két változatnak keletkezési időpontja mind a mai napig kérdéses a szakirodalomban. A helyzetet bonyolítja, hogy nem alakult ki igazi egyetértés a két változat egymáshoz való viszonyáról sem. A szakemberek hol az egyiket, hol a másikat tekintették vázlatnak, illetve befejezett változatnak" – olvasható a Virág Judit Galéria (akkor Mű-Terem Galéria) 2003-as katalógusában Munkácsy Mihály Poros út I. című festményéről. Boros Judit tanulmányából kiderül: Charles Sedelmeyer műkereskedő 1881-ben vásárolta meg a Poros út I. -et Munkácsytól. A kép 1921-ben bukkant fel először Magyarországon, az Ernst Múzeum egyik aukcióján, itt ragadhatta meg Vida Jenő gyűjtői figyelmét. A második világháború után majd fél évszázadig a Magyar Nemzeti Galéria leltárába került, a reprezentatív tárlatain a Poros út valamelyik változata mindig szerepelt.
Munkácsy Mihály gyermekéveit békéscsabai rokonánál töltötte. 1994-ben adták át az Emlékházat, ahol életével dokumentumok és fénymásolatok segítségével ismerkedhetünk meg, munkásságáról pedig 21 eredeti alkotásából - köztük vázlatok, tanulmányalakok, szalonképek, portrék - szerezhetünk átfogó képet. A 8 évesen megárvult Munkácsy Mihály 1852-ben Békéscsabára került anyai nagybátyjához, Reök Istvánhoz. Békéscsabára testvérei közül csak Gizella került, akit Reök Sarolta és Steiner Jakab nevelt fel. Steinerék 1850-ben adták el a kúriát Omaszta családnak, amely dinasztia közel száz éven keresztül lakta a házat. Bútoraikat, tárgyaikat megőrizte az evangélikus egyház: az ezekből összeállított szobabelsők tájékoztatnak a századforduló Békéscsabájának kisnemesi, polgári világáról. Munkácsy 11 éves korában Lángi Mihály békéscsabai asztalosnál kezdett el inaskodni, aki azonban rosszul bánt vele. Inasévei letelte után Aradra költözött. Ezt követően 1865-66-ban élt egy fél évet Békéscsabán, ahol megrendelésekre készített portrékat.
MUNKÁCSY MIHÁLY: Poros út I. Olaj, fa, 77 x 117, 5 cm Romantikus már maga a motívum is: a lassan alkonyba süllyedő puszta magányában háromlovas szekér vágtat a semmiből sehova vezető úton. Az első változaton a felvert por a tanya házai előtt függönyként húzódó füsttel keveredve száll, kering a vászon kétharmadát kitevő égbolt fénnyel telített távlatai előtt. A horizont alá bukó nap fénye nem baljós, csak távoli. Az atmoszferikus hatások festői megjelenítése azonban ugyanúgy nélkülözi a naturalista ábrázolás objektív ridegségét, mint a senyvedő fák, az inkább csak felsejlő, de részleteiben meg nem ismerhető tanya képe. A második változat ugyanezt a motívumot mintegy kihegyezi: eltűnik a környező valóságra való minden utalás, a szekér - akárcsak Turner gőzmozdonya - a vágtatás, a rohanó idő, az élet irdatlan körforgásának romantikus szimbólumává válik. Mint Perneczky írja, ez maga a "heroikusan átértelmezett kozmosz", mely éppen ebben a tartalmi távlatosságban különbözik Claude Monet 1872-ben festett, emblematikus képétől, az Impression, soleil levant -tól.
A kiállítás március 18-án zárt, és néhány nap múlva akarták hazaszállítani a kölcsönzött képeket. A március 19-i német megszállás miatt Vida Jenő képei a Szépművészeti Múzeumban maradtak, majd a múzeum anyagával együtt beládázták és az ostrom elől Nyugatra menekítették őket. A képekről az ún. linzi szállítmány ládáinak jegyzékében esik szó, a Poros országút a 9. számú láda 8. tétele volt. A jegyzékben gondosan feltüntették, hogy a tárgy Vida Jenő tulajdona. MUNKÁCSY MIHÁLY: Poros út II. 1884 Olaj, fa, 96 x 129, 7 cm MNG A külföldre menekült örökösök már 1945-ben megkísérelték kinyomozni értékeik hollétét, de hiába. A Szépművészeti Múzeum anyagával visszakerült Munkácsy-képeket a múzeum 1950-ben mint a Pénzintézeti Központ által átadott anyagot vette nyilvántartásba. A Poros út I. 10 037. leltári számon szerepelt, majd 1957-ben, 50. 65-ös számmal átkerült a Magyar Nemzeti Galéria állományába, ahol a legértékesebb képek között tartották számon a Poros út két változatát. Alig volt olyan reprezentatív, a magyar festészet történetét bemutató tárlat, ahol egyik vagy másik változat ne szerepelt volna.
Munkácsy Mihály a múlt század legjelentősebb magyar festőinek egyike, akinek munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar festészet szert tehessen az őt megillető világhírnévre. Alkotott Budapesten és Párizsban, a kritikai realizmus egyik legnevesebb magyar képviselője volt, ugyanakkor a kor legkiemelkedőbb portréfestőjeként tartjuk számon. Életműve a festéssel töltött hosszú évtizedek alatt számtalan változáson ment keresztül: a kezdeti realizmus helyét lassan az akadémizmus iránya vette át. A késői évek során előszeretettel festett csendéleteket, esetenként tájképeket is. Művészete hatással volt mind a magyar, mind a külföldi művészi élet nagyjaira, számtalan fiatal festőtanonc nézett fel alkotásaira. Legújabb blogbejegyzésünkből világhírű festőnk életének kulisszatitkaiba nyerhet betekintést. Munkácsy 1844-ben született bajor felmenőkkel rendelkező szülők gyermekeként. A nevet, melyen híressé vált, arról a városról kapta, ahol gyermekkorának legjelentősebb éveit töltötte: Munkácsról.
A szín- és ecsetkezelésben meglepő hasonlatosságokat találhatunk. A széles ecsetvonások, az erős színek, a zöldes és vörhenyes árnyalatok váltakozása mindkét képen megragadható. Monet, aki ugyancsak Turner műveinek ismeretében festhette képét, átértelmezi a turneri motívumot: a felkelő nap nem kozmikus szimbólum többé, hanem ennek a számunkra adott világnak egyik eleme, hozzá való viszonyulásunk egyszerű, természetes. Monet művét kiállították az impresszionisták első, 1874 tavaszán rendezett kiállításán, Nadar fotóműtermében és bár nincs rá bizonyítékunk, hogy Munkácsy megnézte a kiállítást, ennek az ellenkezőjét sem állíthatjuk. Az impresszionizmustól való idegenkedésre élete második felében találunk utalásokat, akkor, amikor feltehetően ő maga is egyik célpontja lehetett különböző modernista indíttatású támadásoknak. Az 1870-es években Munkácsy festészetében megérezhető az útkeresés izgalma, amit egyébként mi sem bizonyít jobban, mint a Poros út egyik, másik, vagy mindkét változata. Bár festői céljai távol álltak az impresszionistákétól, termékeny inspirációkat elfogadhatott tőlük.
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft