Így például, ha a megelőző hat hónapban 1 000 óra volt a beosztás szerinti munkaidő, legalább 300 órának kell műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakra (18-06, illetve 22-06 között) esnie. Ha ennél kevesebb munkaóra esett ezen időszakra, a műszak-, illetve éjszakai bérpótlék nem számít be a távolléti díjba. Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el. Szabadság kalkulátor 2022. A fenti bérpótlékokat az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám). (Megjegyezzük, hogy e szabály alkalmazását a Kjt. kizárja, ami egy jogalkotói hibának "köszönhető". ) Ha a példánkban szereplő féléves, ún. irányadó időszakban a dolgozó a beosztás szerinti munkaidő több, mint harminc százalékában műszakpótlékra jogosító időszakban végzett munkát, és összesen 180 000 Ft műszakpótlékban részesült, az egy órára eső bérpótlékrész: 180 000 Ft / 1000 = 180 Ft. A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.
A magasabb pénzügyi tájékozottságot igénylő megtakarítási lehetőségeket kevesebben választják. A válaszadók közel 18%-a rendelkezik kötvénnyel, részvénnyel, állampapírral vagy befektetési alappal. A bonyolultabb megtakarítási lehetőségekkel kapcsolatban egyre többen keresik fel a lakossági pénzügyekkel foglalkozó honlapokat és a banki ajánlatokat összehasonlító portálokat. Forrás:
Egyre több ország politikusai jönnek rá: mindenki jobban jár, ha az apáknak hosszabb ideig nem kell dolgozniuk a gyerekük születése utáni hetekben. A magyar apák öt nap extra szabadságot kapnak, ennél a legtöbb országban jobban járnak. Egy teljes hónap extra szabadságot kapnak Ausztriában a férfiak, amikor gyerekük születik. Az új szabályt még a nyáron szavazták meg, szeptembertől lépett életbe. A hivatalosan gyermekgondozási pótszabadságnak nevezet Papamonatot azok vehetik ki, akik a gyermek anyjával és az újszülött gyerekkel közös háztartásban élnek, de a nevelőszülők és az örökbefogadó, akár meleg párok is igénybe vehetik. Nem kötelező rögtön a születés után kivenni az egy hónapot, a gyerek megszületése után nyolc hét van arra, hogy megkezdjék a pótszabadságot, a feltétel annyi, hogy legkésőbb három hónappal előre szóljanak. Az állami szférában dolgozó osztrákokra már két éve ezek a szabályok érvényesek, mostantól viszont a magánszférára is kiterjesztik a szabályozást. Az apaszabadság alatt fizetés nem jár, de 700 eurót kiutal az állam a férfiaknak, a munkahely csak a tb-t és a nyugdíjbiztosítást kell, hogy befizesse utánuk.
2021 január elsején Románia lakossága 22, 089 millió személyt számlált a lakhely alapján készült statisztika szerint; ez pedig 0, 5%-os csökkenést jelent 2020 januárjához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adatsorából. Fotó: Városon 12, 442 millióan éltek, 0, 6 százalékkal kevesebben, mint 2020. január elsején. Erdély.ma | Tovább csökkent Románia lakossága – Részletes statisztikát tett közzé az INS. A női lakosság 11, 305 személyt számlált, ami 0, 4%-os csökkenést jelent a tavalyi év hasonló időszakához mérten. Az INS rámutat, hogy 2020 január elsejéhez képet fokozódott a demográfiai elöregedés, miután enyhén csökkent a 0 és 14 év közöttiek aránya és nőtt (0, 4 százalékponttal) az idős, 65 év fölöttiek aránya. Az öregedési index (a 14 éves és annál fiatalabb népességre jutó idősek aránya) a 2020 január elsején jegyzett 115-ről 118, 7-re emelkedett 2021 január elsejére. A népesség átlagos életkora 41, 9 év volt idén január elsején, 0, 2 évvel magasabb, mint tavaly, a medián életkor pedig 42, 2 év volt, 0, 4 évvel magasabb, mint 2020 januárjában.
Rohamosan csökken Románia lakossága, jóformán a rendszerváltás óta. 2020 azonban még ehhez képest is kirívóan rossz év volt, 40 000-el kevesebb gyerek született, mint az előző évben, az elhalálozások száma viszont mintegy 25 000-el növekedett! A demográfiai fordulat már a rendszerváltás utáni első években bekövetkezett, azóta évről évre többen hunynak el, mint ahányan születnek. Míg a nyolcvanas években 300 000 fölött alakult a születések száma országosan, a rendszerváltás után az alá csökkent, majd az utóbbi években már 200 000 alá csökkent. Tavaly azonban példátlan zuhanást regisztráltak, a születések száma 150 000 alá esett, ami történelmi minimum, legalábbis az utóbbi 120 évben, amióta létezik statisztika. Idén nem lesz népszámlálás, Európa számos országához hasonlóan Románia is 2022-re halasztotta azt. Index - Külföld - Márciusban kezdődik a népszámlálás Romániában. Annak ellenére előre borítékolható, hogy a következő népszámlálás újabb népességcsökkenést mutat ki, a tendencia ugyanis évek óta egyértelműen erre utal. A következő táblázat az ország és Erdély népességének alakulását mutatja az utóbbi fél évszázadban, a hivatalos népszámlálási adatok szerint: A tendencia egyértelmű: a rendszerváltásig az ország és Erdély lakossága folyamatosan növekedett, a fordulópont óta viszont folyamatosan csökken.
Valószínű, hogy Kolozs és Temes kivételével a jövőre halasztott következő népszámlálás hasonlót mutat ki Erdély többi megyéjében is, ahol eddig a népességfogyatkozás kisebb méreteket öltött. A dinamikusan fejlődő Kolozsvár és Temesvár esetén jelentős a bevándorlás, ami ellensúlyozza némileg a természetes fogyást. Ellenben Krassó-Szörény és különösképpen Hunyad megyében a fogyatkozás jóval nagyobb méreteket ölt, ami a súlyos gazdasági helyzetre vezethető vissza, a nehézipar immár három évtizedes válsága nyomán egyre többen próbálnak máshol – részben külföldön – boldogulni.