Az értelmi hanyatlásra legtöbben az időskor szomorú velejárójaként tekintenek, holott a szellemi leépülés egyáltalán nem természetes folyamat, és nem is kizárólag az idős embereket érinti. Hogyan ismerhetjük fel a fiatalkori demencia első jeleit? A fiatalkori demencia jelei - HáziPatika. Korral az agyi idegsejtek száma is jelentősen lecsökken, ami miatt az idősek gyakran érezhetik azt, hogy agytekervényeik berozsdásodtak, egy-egy régi emlék felidézése már jóval nehezebben megy, mint korábban. Bár kisfokú feledékenység valóban az idős kor természetes velejárója lehet, a demenciaként is ismert agyi leépülés egy betegség. A kifejezés elsősorban egy tünetegyüttest takar, amelynek fő összetevői az emlékezethanyatlás, az agykérgi működések zavara, illetve sok esetben a személyiség megváltozásával is jár a betegség. A demencia hátterében sok esetben szélütés, trauma, agyvelőgyulladás, vagy hosszan tartó krónikus betegség (magasvérnyomás-betegség, cukorbaj, elhízás, emelkedett vérzsírszint) áll, melynek szövődményei mentális hanyatláshoz vezetnek.
Ilyenek például a beszéd és az írás enyhe zavara vagy a téri dezorientáció. Ezeket eleinte nehéz észrevenni, hiszen vékony a határmezsgye a normatívnak tekinthető öregedés és a kifejlődő Alzheimer-kór között. A feledékenység is könnyen tulajdonítható az egyén korának és gyakori, hogy "szórakozottságnak" titulálják a háttérben meghúzódó romló memóriát, például időpontok elfelejtését. Az Alzheimer-kór következményei | agykutatás egyszerűen. A második szakaszban a korábban említett tünetek kifejezettebbé válnak: a beszéd lassul, megnevezési zavar kíséri és az írás zavara is gyakoribb, s akár diszkalkulia (számolászavar), ujjagnózia (az ujjak megkülönböztetésének zavara) és jobb-bal tévesztés is megjelenhet (a Gerstmann-szindróma jellemző tünetei). A mindennapi életben egyre nagyobb nehézségeket okozhat az apraxia (az akaratlagos, célirányos és rendezett mozgások tervezési zavara) és a járászavar – a betegek ügyetlenebbé válnak, nehezebben tudnak bizonyos eszközöket kezelni, lassabban járnak, bizonytalanabbakká válnak, elkóborolhatnak. Az érzelmi élet szürkülése súlyosbodik, sokan apatikus viszonyulást tanúsítanak és kevésbé kezdeményezők, s emellett nyugtalanabbak, ingerlékenyebbek és téveszméik lehetnek (BPSD terület jelei).
A munka azt mutatja, hogy a szervezetnek szüksége van OAS1-re, hogy csökkentse a gyulladást okozó fehérjék mennyiségét. Salih szerint: "[…] Mikrogliasejtekben látjuk, hogy az OAS1 elnyomja a sejtek gyulladást elősegítő funkcióját válaszul az emelkedett interferonszintre. " Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a gyulladás mennyire fontos mind az Alzheimer-kór előrehaladásában, mind a COVID-19 súlyosságában. Lehetséges következmények A vadonatúj tanulmányról szólva Dr. Sancho kifejti, hogy "[nem] tudjuk, hogy e kockázati gén hatásai befolyásolhatják-e a COVID-19 hosszú távú neurológiai következményeit, vagy a COVID-19 […] növeli a kockázatot a demencia későbbi életében. " Dr. David Strain, az Egyesült Királyságbeli Exeteri Egyetem idős, professzionális előadója megjegyzi: "Fontos információkat tartalmaz a COVID-19 súlyosabb megjelenéseinek patogeneziséről, és remélhetőleg további fényt deríthet a lehetséges kezelési lehetőségek vagy akár személyre szabott megelőző orvoslás. " Az egyedi koronavírushoz és a COVID-19-hez kapcsolódó legfrissebb növekedésekről szóló élő frissítésekért keresse fel ezt az oldalt.
A kutatók felfedezték azokat a géneket, amelyek hajlamosítanak a demencia különféle típusaira. A korai Alzheimer-kór esetében a demencia öröklődését három gén okozza. A 65 éven felül jelentkező időskori Alzheimer esetében azonban csak egy gén játszik szerepet. A megelőzés szempontjából a legfontosabb az egészséges testsúly megőrzése, a testmozgás és az egészséges vérnyomás illetve koleszterinszint ellenőrzése 35 éven felül. Ezzel akár 20 százalékkal is csökkenthető a demencia kockázata. Szívbetegség Akár 20 százalékkal nagyobb a kockázata, ha az édesanyánknak szívrohama vagy érelzáródás következtében jelentkező mellkasi fájdalma volt. Egyelőre nem tudjuk pontosan, mi a közvetlen összefüggés az anya kórtörténete és lánya szívbetegsége között. A kutatók szerint nem egyértelmű, hogy a gének vagy a környezeti tényezők (pl. a lány utánozza édesanyja egészségtelen étkezését) játszanak nagyobb szerepet. A megelőzés érdekében az életmód a legfontosabb, vagyis meg kell őrizni az egészséges testsúlyt, egészséges étrendet kell követni, csökkenteni kell a só- és az alkoholfogyasztást, és kerülni kell a dohányzást.
Jó étvágyat kíván a!
Jó étvágyat!
Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot! Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap! Támogatom