Az egyetemi közösségről, és benne Demeterről így ír: "a maga módján egy gondolkodó közösség is volt. Szilárd ebben nem az önálló gondolkodásával tűnt ki, inkább arra volt képes, hogy rettentő kreatívan felmondja, remixelje mások gondolatait. Később Tamás Dénes és Demeter Szilárd útjai elváltak egymástól, de Tamás figyelemmel kísérte korábbi jó ismerőse felemelkedését. Tépelődik; szeretné megőrizni a kellemes emlékeit Demeterről, miközben a főigazgatóvá cseperedett egykori pályatárs kijelentéseivel rég nem ért egyet. "Hogyan tornázza fennebb és fennebb magát a hatalom lépcsőin, egyre méltatlanabb megnyilvánulásokkal övezve magát, miközben valahogy mégis ott voltak bennem a régi, közös történések, azok megtartó ereje, ami miatt sehogy sem tudtam teljesen elengedni őt. Inkább meg akartam érteni, különböző magyarázatokat gyártottam arról, mi történhet vele. A feltűnési vágya, a fontosság-kényszere, és valószínűleg a gondolkodási önállótlansága hogyan változtatja az egyre nagyobb hatalommal bíró emberek kiszolgálójává. "
Az író szerint ahogy Demeter nyilatkozik a kultúráról, olyat "egy intézmény igazgatója biztos, hogy semmilyen civilizált országban nem mondhat az általa irányított területről, csak ha azért mondja, hogy utána azonnal lemondhasson a posztjáról". Demeter Szilárd bizonyos fokú profizmusra tett szert trollkodásból az utóbbi időkben, és egész jól felméri, mit kell mondani ahhoz, hogy még a jobb érzésű fideszesek is úgy érezzék, legszívesebben a föld alá bújnának szégyenükben – írta Péterfy Gergely író a Facebookon, miután Demeter Szilárd miniszteri biztos, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója egy interjúban kifejtette, gyűlöli a színházat, a magyar irodalom 80 százalékát "kukázná", Parti-Nagy Lajos az utóbbi években "szarokat ad ki". "A NER alapja a trollkodás, ezt régóta tudjuk. Minden helyzetben tedd és mondd azt, ami a lehető legcikibb, és amitől a lehető legtöbb embert önt el a szekunder szégyen" – írta Péterfy, aki így minősítette Demeter megszólalását: "A szabály itt is a trollkodás ökölszabálya, mondj olyan dolgokat, amelyeket egy intézmény igazgatója biztos, hogy semmilyen civilizált országban nem mondhat az általa irányított területről, csak ha azért mondja, hogy utána azonnal lemondhasson a posztjáról.
Demeter Szilárd nem csak egy a tízmillió magyar állampolgár közül, hanem ő az a személy, aki nem csak feltétel nélkül végrehajtja a kulturális életre vonatkozó kormányzati döntéseket. Egy-egy mondatából arra lehet következtetni, hogy nem mozog otthonosan a kultúra minden szegmensében. De Orbán Viktornak sem filozófusokra van szüksége, hanem hű és engedelmes alattvalókra. A magyar kultúrpolitika alakítói és/vagy végrehajtói időnként meglepik a társadalom jelentős részét, vagy jobb esetben a teljes értelmiségi szcénát valami botrányos kijelentéssel és/vagy cselekedettel. 2020-ban Vidnyánszky Attila borzolta a kedélyeket, 2021-ben pedig Demeter Szilárd. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, aki egyben miniszteri biztos – filozófus és író – az elmúlt év őszén szokásához híven ismét belefújt a nullás lisztbe. Mondott valamit, ami úgy nyúlt – s bővült minden héten újabb fejezettel – mint a rétestészta. Nyújtotta maga is, hisz hétről hétre magyarázta a megmagyarázhatatlant, közben a kritikákra is reflektált.
Vita lezárva. " A kialakuló diskurzusban a színházi alkotók is megszólítva érezték magukat, mind Szente Vajk, mind pedig Vidnyánszky Attila jelezte, hogy szívesen látnák Demeter Szilárdot egy-egy előadásukon. A Blikknek adott interjújában Demeter Szilárd kitért rá, hogy a színház iránti ellenszenve személyes okokra vezethető vissza, ebből kifolyólag 1998 óta nem szívesen látogatja a teátrumokat. Nem a művészekkel van problémája, hanem magával az intézménnyel, Vidnyánszky Attila pedig azt ígérte neki, hogy jól fogja magát érezni. Nyilatkozatával kapcsolatban úgy fogalmazott: azért nem kér bocsánatot, mert ugyan sokan kritizálják, többen vannak viszont, akiket inkább felszabadított, hogy valaki ki mer állni. "Azért mondom ki, hogy más is kimondhassa. Ha képmutatóan elbeszélünk a lényeg mellett, attól nem lesz jobb a kortárs magyar irodalmi élet. " Szente Vajk is úgy véli, hogy Demeter Szilárd máshogy állna a színházhoz, ha látná például a Puskás musicalt, eddig háromszor invitálták meg egy-egy estére.
Máig sem csitult el a közéleti vihar, melyet Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, könnyűzenéért felelős miniszteri biztos, és még számos egyéb kultúrpolitikához tartozó terület irányítója Telexnek adott hétfői interjúja keltett. A politikus azóta hangsúlyozta, hogy erősen megvágták a közzétett anyagot, de ettől függetlenül valóban elmondta benne azt, hogy "Személyes történet alapján, gyűlölöm a színházat. Ha színházba kell mennem, az olyan, mint másoknak a fogászat. " A videóban azt is elhangzott, hogy ha rajta állna, valószínűleg a magyar irodalom 80 százalékát kukázná, és azt mondaná rá, hogy sajnos nem jó. Tegnap a Mandinerben vitairatot tett közre, melyben részletesen fejti ki a rövidre vágott telexes interjúban megfogalmazott gondolatait. Az Index kérdésére Oberfrank Pál rendező, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója azt válaszolta, hogy mindig is voltak olyan emberek, akik szerettek sommásan fogalmazni, nagyokat mondani. Az ilyen megnyilvánulásokat teátrálisnak tartja, bár azt is gondolja, hogy egy ilyen erős megfogalmazás "talán átmegy".
A felismerés tehát, amelyben mindhárom mű fogant, filozófiailag két tételben foglalható össze: 1. hogy a saját életünket, saját szabadságunkat élhessük, ahhoz a saját halálunkat kell halnunk. De ezt föl kell vállalnunk. Senki nem tud helyettünk meghalni - és senki nem tud helyettünk élni sem. 2. A saját élet saját szabadsága nem a bárhol, hanem a valahol szabadsága. A nagy világon e kívül tényleg nincs számunkra hely. Ez ma fontos tudás. A szomszédunkban zajló háború nyers brutalitással bizonyítja, hogy a történelem nem ért véget. A háborúra adott nyugati reakciók pedig azt is példázzák, hogy a XX. század rossz válaszait sem haladtuk meg. Amikor a kollektív bűnösség gyakorlatát a nyugati elit helyesli, akkor nagy a baj. Nem maradhatunk némák. Ahhoz, hogy megérkezhessünk a XXI. századba, nekünk egyszerre kell elutasítanunk mind a háborút, mind pedig a kollektív bűnösség eszméjét és gyakorlatát. Ahhoz, hogy megvédjük, megerősítsük a magyar szabadságot, össze kell olvasnunk a három imánk lényegi üzeneteit, egyben kell látnunk és éreznünk - azzal a figyelmeztetéssel, amit az egyik legrégebbi nyelvemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés idéz meg számunkra: "isa por és homu vogymuk".
A Hivatal felügyeleti tevékenysége kiterjedt a földgáz és a villamos energia, a távhő és a víziközmű-szolgáltatás ágazatain túl a hulladékgazdálkodás területére is, amelyek tevékenysége jelentős hatással van a környezetünkre és a klímaváltozás folyamataira – tette hozzá. Rezsiharc: Ezért kell növekvő energiaárakra számítani | 24.hu. Felelős hatóságként minden szabályozói döntésünk során alaposan mérlegelnünk kell a döntések környezetünkre gyakorolt hatásait is. A célunk a fenntarthatóság, a természeti értékek megóvása, és az, hogy a következő generáció számára is élhető környezetet hagyjunk magunk után – jelentette ki előadásában a MEKH elnöke. Horváth Péter János a MEKH klímavédelemmel kapcsolatos feladatait és eredményeit ismertetve elmondta, hogy a Hivatal támogatja a zöld távhőrendszerek kialakítását, a biomassza, a biogáz és a geotermikus energia fűtési célra történő hasznosításának a növelését, továbbá a környezetbarát közlekedés előmozdítását. Zajlik az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer bevezetése, amelynek lényege ösztönözni a szolgáltatói oldal energiahatékony beruházásait, amivel 2030 végéig évi 7 PJ energiamegtakarítás érhető el a lakossági és vállalati végfelhasználói árak hosszú távú stabilitásának megőrzése mellett – tette hozzá az elnök.
gazdaság 2021. 08. 29. 10:00 A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara a honlapján hívja meg az érintetteket a Sourcing Hungary Kft. Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer. munkatársai által tartandó előadásra, témája: Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) tájékoztató. Mi az az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR)? Európa számos országában (Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Írország, Olaszország, UK, stb. ) működő EKR célja, hogy energiahatékonysági beruházások valósuljanak meg törvényi kötelezettség által, melynek célja az energiafogyasztások és a CO2 kibocsátások csökkentése. Hazai cél, hogy 2030-ig 337, 2 PJ kumulált végsőenergia megtakarítás érjünk el. Ennek érdekében 2021 elején lépett életbe az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR), amelynek lényege, hogy az energiaszolgáltatók (villamosenergia-, földgáz- és üzemanyag-kereskedők és egyetemes szolgáltatók) energiamegtakarításra kötelezettek az általuk végfelhasználóknak értékesített energia arányában. Ennek érdekében cél, hogy a végső energiafelhasználóknál (lakosság, vállalatok, intézmények) energiafogyasztás csökkentésű célú energiahatékonysági projektek, korszerűsítések, beruházások valósuljanak meg.
Hírek A veszélyhelyzeti szabályozás energiahatékonyságot érintő könnyítései | 2021. 12. 20. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 671/2021. (XII. 2. ) Korm. Óriási potenciál van a régi lakások felújításában - Portfolio.hu. rendelet az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése és az energetikai szakreferens igénybevételére vonatkozó kötelezettség kapcsán határoz meg az általánostól eltérő, könnyítő szabályokat. A veszélyhelyzeti szabályozás végrehajtásával kapcsolatban a Hivatal az alábbi tájékoztatást nyújtja. Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) A 671/2021. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján a kötelezett a 2021. évi energiamegtakarítási kötelezettségét 2022. december 31-ig teljesítheti. A kötelezettség teljesítését érintő határidő kedvezmény végrehajtása érdekében a Hivatal 2022. március 31-ét követően is biztosítja a 2021. évben teljesült beruházásokból származó megtakarítások bejelentését a 2021. évi energiamegtakarítások bejelentésére szolgáló űrlap nyitva tartásával.
Az utóbbi időben egyre több beszélgetésben kerül szóba, hogy mi történik az árampiacon, mitől robbantak fel az árak, milyen folyamatok húzódnak meg a megállíthatatlannak látszó áremelkedés mögött, és ez milyen hatással lesz a hazai fogyasztókra – írja a Budapesti Corvinus Egyem REKK kutató főmunkatársa, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke, Felsmann Balázs a G7 -en. Csiszolják az energiahatékonysági kötelezettséget. A szakértő alaposan végigveszi az okokat, így a tényezőárak növekedését, a gázpiaci árnövekedést, az energiaárakba szintén beépülő szén-, gáz- és szén-dioxid-kvótaárak emelkedését. Meállapítja azt is, hogy az egész Európát érintő energiár-emelkedést Magyarország nem tudja megállítani a határokon. Némi mozgásteret jelenthet, hogy van valamennyi hazai kitermelésű földgázunk, lignitünk, van nukleáris erőművünk és növekvő számban naperőműveink, amik csökkenthetik a közvetlen függést a rövid távú nagykereskedelmi piaci hatásoktól. A probléma azonban ott van a szakértő szerint, hogy mivel mindenképpen fenn akarják tartani a "rezsicsökkentés vívmányait, ez mostanra teljesen felemésztette a hazai mozgásteret.
Ennek érdekében cél, hogy a végső energiafelhasználóknál (lakosság, vállalatok, intézmények) valósuljanak meg energiafogyasztás csökkentésű célú energiahatékonysági projektek, korszerűsítések, beruházások. Amennyiben a célok nem teljesülnek jelentős mértékű büntetéssel kell számolni a kötelezetteknek. A TÁJÉKOZTATÓN VALÓ RÉSZVÉTEL DÍJMENTES! (Korlátozott számban, érkezési sorrendben fogadjuk a jelentkezéseket! ) Az előadások időtartama: kb. 1 óra Az előadások helyszíne: Online (Microsoft Teams online meeting platform). A csatlakozáshoz szükséges linket az érdeklődőknek a regisztráció után küldjük meg. REGISZTRÁCIÓ ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK ITT Vissza az előző oldalra
Ma még nagyon drága megoldás, ugyanakkor nemcsak közvetlen üzemanyagként, hanem az energiatárolásban a jelenlegi akkumulátoros, vagy a nagyobb léptékű szivattyús tározós erőművek kiváló alternatívája lehet – mondta a MEKH elnöke. Horváth Péter János előadásában felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti energia- és klímastratégiai célok elérésében mindenkinek aktívan részt kell vennie. A MEKH szabályozói tevékenysége során minden eszközével e célok megvalósulását igyekszik elősegíteni. Hozzátette, célja, hogy a Hivatal példát mutasson és élen járjon a környezetünk megóvásában.
Az épületfelújítási stratégia azonban nem csak ezen a ponton mutat komoly hiányosságokat. A kormány az energiával és üzemanyaggal kereskedő piaci szereplőkre hárítaná a lakossági energiahatékonysági felújítások felelősségét egy kötelezettségi rendszer (Energetikai Kötelezettségi Rendszer - EKR) keretében. Az azonban kérdéses, hogy a cégek milyen megfontolásból választanák ezt a tevékenységi kört, míg számos könnyebben megtérülő beavatkozás közül is választhatnak, mint például az ipari létesítmények vagy középületek korszerűsítése. Az úgynevezett támogatandó háztartások megsegítésére pedig egyetlen konkrét intézkedést tartalmaz a dokumentum: egy 2023-ban induló oktatási programot, amit szintén az EKR-ből fedeznének. Azonban egy ilyen fogyasztói tudatosságnövelő kampány önmagában, lényegi energetikai beruházások nélkül nem fog eredményeket hozni. A célzott háztartások nagy részére már most alacsony energiafogyasztás jellemző, vagy már most is visszafogja az energiafogyasztását. Úgy tűnik, a hosszú távú stratégiát, amely lakásállományunk teljes megújulását és karbonsemlegességét, továbbá az energiaszegénység felszámolását hivatott elősegíteni, a kormány egy elégségesre letudandó házi feladatként kezeli.