A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2018. május 30. szerda 19:13 Ránk magyarokra nézve fájdalmas és roppant dühöt keltő ez az ostoba és hazug beállítású regény, amely a magyar szabadságharcot és annak nemzeti hőseit pellengérezi ki. Robert Neumann úgy állítja be a negyvennyolcas eseményeket, mintha azoknak egyetlen hőse Rózsa Sándor lett volna. Kossuth szánalmas figura mellette, a többiek sem érnek egy hajítófát. Magyar rózsa ferme de. Hazugságot hazugságra halmoz, összetéveszti a történelmi tények időrendjét, helytelenül szerepeltet minden ismert nevet, Szendrey Júliát lokálhölgynek állítja be, nevetségessé teszi az egész szabadságharcot a rablóvezér glorifikálásával. Ha ismertetni akarnók hajmeresztő leírásait, a regény meseszövését, oldalakat kellene írni róla. Ezt pedig ugyancsak nem érdemli meg. Legnevetségesebb beállítása az, hogy Kossuth menekülése idején a Szent Koronát Rózsa Sándorra bízta. Felháborodva utasítjuk vissza Robert Neumann "történelmi regényét".
Dr. Medvigy Endre irodalomkutató és Dr. Gy. Szabó András előadóművész az erdélyi születésű Ignácz Rózsa, író, műfordító életéről és munkásságáról tartott előadást Izsákon. Izsák és Környéke Erdélyi Magyarok Egyesülete (IKEM) szervezésében, az előadó páros 2019. november 23-án, már a tizennyolcadik alkalommal tartott előadást Izsákon az irodalomkedvelők számára. Ezúttal a méltatlanul háttérbe szorított író, műfordító, színésznő, Ignácz Rózsa munkásságát elevenítették fel műveiből szemezgetve. Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. Családi tragédiába keveredett Rózsa György. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25. ) régi erdélyi református családból származott, apja református lelkész volt. Férje: Makkai János (1905–1994) újságíró, író, szerkesztő, országgyűlési képviselő, Fia, Makkai Ádám (1935–) Kossuth-díjas költő. Ignácz Rózsa színésznőként kezdte magyarországi pályafutását. A nézők figyelmét a magával ragadó előadásmódjával kötötte le. Erdélyi rokonai biztatására kezdett el írni. Első regénye, az 1937-ben megjelent Anyanyelve magyar, tizenhat kiadást ért meg, s megjelent ifjúsági regény formájában is.
Balsikerű drámaírói próbálkozása után Ignácz Rózsa első könyve, az Anyanyelve magyar nagy siker lett, és ez megpecsételte végleges eltávolodását a színpadtól. Csaknem mindegyik későbbi jellegzetes művében, ahogy az elsőben is, fel-felbukkannak önéletrajzi motívumok. Ignácz Rózsa családját, földijeit, a budapesti színészvilágot, korának értelmiségi közegét írta meg. Ilyen volt a háború alatt elkezdett, majd 1947-ben, kis példányszámban kiadott Urak, úrfiak című regénye, amely a Trianon után Magyarországra jövő erdélyi menekültek világát jelenítette meg. A mű meglehetősen könyörtelen leszámolás ezzel a közeggel, nem megtagadva a saját erdélyi örökségét. A regény tisztes visszhangokat kapott a kommunista hatalomátvétel előtti utolsó óráit élő szabad sajtóban, majd teljesen elfelejtették. A műben Geöncze Rika alakjában saját magát, Bákody Gáboréban pedig alig félreismerhetően első férjét formázta meg. "Rika nevetett. Magyar rózsa ferme auberge. Egyre jobb kedve lett. Gabi egész este az erdélyieket gúnyolta. Hozzá egy jó szót sem szólt.
A fiatal, csinos énekes-műsorvezető hölgy több évet töltött magányosan, míg végül egy internetes társkereső segítségével igaz szerelemre lelt. – Gyakorlatilag szóló énekesi pályafutásom óta elkerült Ámor-nyila. Mikor egy-egy társaságban szóba került a magánéletem sokan, mint valami földönkívülire úgy néztek rám, mikor megtudták, hogy egyedül élek. Nem értik, hogyan lehetséges, hisz munkámból kifolyólag hétről-hétre több ezer emberrel találkozom, még sincs olyan férfi, ki velem, mellettem él. Nos, ennek több oka is van/volt. A kevés szabadidő, a folyamatos utazás, a megváltozott életforma, a megváltozott szokások. Aki Kossuthtal lett London díszpolgára - Rózsa Vera. Fellépéseim során mindenki a "művésznőt" látja bennem. Természetesen az is én vagyok, sőt, énekesnő vagyok leginkább, de más egy ilyen fajta rajongás, mint csupán maga a nő után érzett rajongás. Azt hiszem, nekem legjobban a másodikra van szükségem a szerelemben. Mindemellett pedig sajnos manapság már nincs lehetőség színházban, egy-egy zenés-táncos est alkalmával ismerkedni.
A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. 2019 – Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Magyar Rózsa megtalálta élete párját. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6 Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7 Szerzői adatlapja a Molyon További információk [ szerkesztés] A magyar irodalom története 1945–1975 Kortárs magyar írók Makkai Ádám: Ignácz Rózsa helye a magyar irodalomban Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003 Kántor Lajos: Ignácz Rózsa helyzetrajzai és az irodalomtörténet-írás Legeza Ilona könyvismertetői Ignácz Rózsa centenáriumi kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban (2009. június) Arcképe a Centenáriumi kiállítás meghívóján, 2009.
Egy ország gazdaságpolitikai fejlődését jól tükrözi valutája erejének változása. Az AKCENTA CZ Origónak összeállított elemzése szerint ezért egyáltalán nem meglepő, hogy azok a pénznemek, amelyek az idei év eleje óta a legtöbbet gyengültek, olyan országok valutái, ahol súlyos gazdaságpolitikai válságfolyamatok zajlanak, sőt, ezek az államok sok esetben polgárháború küszöbére sodródtak, vagy éppen háború dúl a területükön. A háborús konfliktusok sújtotta országok pénznemei gyakran éves szinten több tíz vagy akár több száz százalékot is gyengülnek, kivételes esetben pedig a több ezer százalékos gyengülés is előfordulhat. Az eurót használó országok. Az AKCENTA CZ összeállítása szerint az alábbi valuták veszítettek leginkább az értékükből 2016-ban: a szíriai font (134 százalék), az egyiptomi font (126 százalék), a szurinámi dollár (84 százalék), a mozambiki metical (59 százalék), a venezuelai bolivar (59 százalék) és a nigériai naira (53 százalék). Az összeállítás az amerikai dollárhoz viszonyítva méri a valutákat a január 1. és december 1. közötti 11 hónapos időszakra vonatkozóan.
Példaként Ausztriát említette, ahol a vállalatok a következő hetekben meg is tarthatják az első elektronikus közgyűléseket. A részvényesek egyelőre nem érvényesíthetik közvetlenül az elképzeléseiket, de a veszélyhelyzet megszűnése után lesz egy 30 napos időszak, amikor a részvények legalább egy százalékával rendelkező befektetők kérhetik a döntés újratárgyalását, összehívathatnak közgyűlést is valamennyi olyan kérdésben, amelyben az igazgatóság kvázi nélkülük döntött a szükséghelyzetben - mondta Korányi G. Utóbbi esetben az igazgatóságnak a kérésükre 45 napon belül össze kell hívnia a közgyűlést. De ha május 31 utánra esne ennek az időpontja - és egyre esélyesebb, hogy így lesz -, akkor a mérleg-elfogadást nem tárgyalják újra. Cser Tamás - Korányi G. Tamás 1. rész Cser Tamás - Korányi G. Tamás 2. rész Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: MTI/EPA/Bryan R. Smith
Gyenge bokszoló "Augusztusban-szeptemberben a feltörekvő piacokon komoly leértékelődési nyomás alá kerültek a devizák, októberben azonban majdnem mindenhol volt egy visszapattanás. A forint ugyanakkor nagyon gyengén szerepelt ebben a korrekcióban is, 290 forintos árfolyamig tudott csak visszakapaszkodni, utána aztán szinte folyamatosan gyengült, akár kedvező volt a hangulat egyik nap a világ pénzpiacain, akár rossz" - hívja fel a figyelmet Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója egy gyenge bokszolóhoz hasonlítja a forintot a teljesítménye alapján. "Egy jó, erős bokszoló ugyanúgy kap pofonokat, gyomrosokat, de állja az ütéseket, a forint gyenge bokszolóként viselkedett eddig. " A végtörlesztés nagyot ütött Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője szerint a forint sérülékennyé válásában a külső körülmények mellett belső, magyar okok is szerepet játszanak. "A végtörlesztés több csatornán keresztül is árt a forintnak. A bankok várható veszteségeik fedezése érdekében forintot adtak el euró ellenében, a bankok tőkehelyzetén keresztül a hitelezési hajlandóságot is rontja a végtörlesztés, ezzel visszahúzza a gazdasági növekedést.