Ám Rambo-nak az éberségével sikerül bejutnia. Az azonban, hogy ki is kerül-e ebből a pokolból, erősen kétséges…Trautman ezredes az afganisztáni háborúban az oroszok elleni tevékenysége miatt fogságba esik. Rambo kapja azt a veszélyes és minden eddiginél lehetetlenebbnek tűnő feladatot, hogy a front mögé... Szereplők: Sylvester Stallone, Richard Crenna, Marc De Jonge 20:10 Az egyetlen (12+) A párhuzamos univerzumokban hasonmásaink élnek. Tudja és elfogadja ezt az intergalaktikus rendőrség minden alkalmazottja, kivéve az egykori ügynököt, Gabriel Yulaw-t (Jet Li). Családi titkok 45.fr. Yulaw 123 univerzumot járt be, hogy utolérje és elpusztítsa alteregóit, s hogy ő lehessen az egyetlen, aki szupererős, szupergyors, szuperravasz. Egy-egy hasonmás likvidálásával ugyanis összegyűjti azok energiáit, megsokszorozza erejét és emberfeletti képességekre tesz szert. Már csak egy hasonmása él – Los Angelesben. Ha sikerül őt is megsemmisítenie, az összes univerzum urává válhat. Ám ezúttal Gabe, a városi rendőr személyében méltó ellenfelére talált.
A húszasoknak talán a dédmamája, a mai 30-as, 40-es korosztálynak a nagymamája. Akár ki is lehet számolni, hogy kinek hány éves volt a nagyija vagy a dédije, amikor itthon keresztül kasul vonultak az országon hol a német, hol pedig az orosz katonák (1944-45). (Az én apai nagymamám például 15 éves volt, az anyai nagymamám pedig fiatal, kisgyermekes anyuka, akinek a férje a háború miatt évekig volt távol a családjától. ) Ma már köztudott az is, hogy ezekben az időkben a lányokat és asszonyokat bújtatni kellett az idegen katonák elől – tisztelet a kivételnek -, ha a család azt akarta, hogy ne bántalmazzák és erőszakolják meg őket. Családi titkok 45 epizoda. (Ez a témája például Polz Alaine Asszony a fronton című könyvének vagy Pető Andrea Elmondani az elmondhatatlan című könyvének is. ) Sajnos a családi legendáknak részesei lettek a megerőszakolásokról, kegyetlenkedésekről szóló történetek. Ezek ráadásul szégyenfoltként maradtak meg az érintett nők lelkében. Ezért a később születetteknek, akár saját lányaiknak, unokáiknak már nem is akarták, tudták elmondani, félve attól is, hogy fájó sebeket tépnek fel velük.
Hiszen így születhettek meg a család leszármazottjai, akár a lányunoka is. Ha pedig jól végeztük a dolgunkat, akkor a nőgyógyászati probléma funkcióját veszti. Azaz nem kell, hogy tovább emlékeztesse a családtagot arra, hogy valamit fel kellene oldani a családi rendszerben. Így hát szépen lassan megszűnik. A családi rendszer tehát nem a "kicseszésre játszik", hanem arra, hogy a családtagok felszabaduljanak. Hiszen ha belegondolunk, akkor egy "normális" világban nincs olyan, hogy a nőkkel (vagy mással) szemben elkövetett háborús bűnöket évtizedekig takargatni kellene és szégyenkezni miatta. Egy egészséges lelkületű világban egy ilyen trauma rögtön és ott feloldásra kerülne, még a nagyi életében, és a bűnös meglakolna bűntettéért. Vagyis, nem lenne szükség generációkon át cipelt "jelzőfaktorokra", tünetekre. De mi pontosan a "titok"? Családi titkok 45 online. Talán felmerülhet a kérdés, hogy hogyan derülhetne ki, hogy mi történt a nagyival, dédivel? Egyáltalán történt-e vele valami, ha az egész titok, senki nem beszél róla?
Tegye a szívére a kezét, kedves Olvasó! Ugye ön is rajzolt annak idején bajuszt-szakállt (esetleg még szemüveget is) a híres emberek portréira a tankönyvekben? Képzelje, így tett a dada egyik legnagyobb művésze, Marcel Duchamp is 1964-ben. Ő Leonardo Mona Lisa című képének a képeslapjaira firkált férfias arcszőrzetet, és még betűket is írt alá. Az emberek meg nagyon sok pénzt adnak ezért (miközben az ön meg az én összefirkált tankönyveink, sajnos, egy fabatkát sem érnek). Április 15-én Londonban a Phillips 20. századi műveket felvonultató árverésének a kínálatában az egyik legfontosabb tétel Marcel Duchamp (1887–1968) egyik legendás alkotása, az L. H. O. Q. címmel – és felirattal – ellátott Mona Lisa-reprodukció, amelyre a francia képzőművész ceruzával kis bajuszt és kecskeszakállt rajzolt. A művet Duchamp először 1919-ben készítette el, méghozzá úgy, hogy Leonardo da Vinci Mona Lisa című festményének egy 19, 7×12, 4 centiméteres, egyetlen színnel nyomott képeslap-reprodukciójára ceruzával rajzolta rá a férfias arcszőrzetet, a kép alá pedig a látszólag értelmetlen L. betűket írta, amelyek azonban kiejtés szerint összeolvasva könnyen az "Elle a chaud au cul" francia mondatot képesek kiadni.
Ez magyarul szó szerint annyit tesz, hogy (ráadásul a francia nyelvben az "elle" egyes szám harmadik személyű személyes névmás egyértelműen egy nőre vonatkozik) "Forróság van a fenekében", átvitt értelemben azonban sokkal inkább az "Ég/tüzel a segge", azaz a szleng szerinti még további értelmében egyszerűen a – finoman fogalmazva – "Közösülhetnékje van" kifejezésként olvasandó. Marcel Duchamp: L. (az eredeti 1919-es példány) – forrás: Wikipedia A finoman fogalmazva is "provokatív" alkotás hamarosan az egész 20. századi avantgárd egyik legemblematikusabb művévé vált, nem véletlen, hogy Duchamp – akárcsak több más munkájából, például a Fountain ( Forrás) címen 1917-ben egy gyári piszoárból "előállított" művéből is – később több replikát is készített. Az "eredeti", tehát az 1919-es példány ma egy magángyűjteményben van, de sok éve letétként a párizsi Modern Művészet Nemzeti Múzeuma állandó kiállításán, a Pompidou Központban lehet megtekinteni.
Annick Delahèque és Frédéric Joseph, Villeneuve d'Ascq, Presses universitaire du Septentrion, koll. "Festmények", 2000, 247 p. ( ISBN 2-85939-610-1), p. 134. ↑ Colette GUEDJ, "Egyes verbo-vizuális folyamatok Corps és az áruk ", Signes, n o 18, 1995. január p. 87. ↑ (in) " LHOOQ ", Nemzeti Művészeti Galéria. ↑ (in) Marco Martino ( ford. Camillo Olivetti), " Mona Lisa ", Művészettudományi Kutatólaboratórium 2003. ↑ Manou Farine, " Jean-Hubert Martin:" Párizsban a dada szellemében akartam maradni " ", L'Œil, n o 601, 2008. április ( online olvasás). ↑ Francis M. Naumann, "LHOOQ by Marcel Duchamp: Az eredeti másolat készítése", Given, n o 3, 2001, Association for the study of Marcel Duchamp, p. 147–153 (147). ↑ Duchamp Du Signe, Flammarion, 1994, p. 227. ↑ Paul B. Franklin, "Egy költő portréja fiatalemberként: Pierre de Massot, Marcel Duchamp és a dada-örökség", Given, n o 2., 1999, Association for the study of Marcel Duchamp, p. 56–85 (66). ↑ Sylvia Zappi, " Pénzügyileg lemerült, a PCF kiértékeli székhelyének műalkotásait ", Le Monde, 2007. június 3 ( online olvasás).
Marcel Duchamp – LHOOQ (1919) című alkotása a dadaizmus ikonikus alkotása. A híres-hírhedt művész egy Giocondát ábrázoló képeslapból (20 x 12 centiméter) alakította ki férfias figuráját. Atitokzatos mosolyú szépasszonyra kecskeszakállat és hetyke bajuszt pingált. Pedig hol volt még ekkor a Conchita Wurst -féle popkulturális élmény… Duchamp nem érte be ennyivel: a képeslap aljára a különös L. H. O. Q. címet írta fel. Az ártalmatlannak tetsző mozaikszó franciául kiolvasva úgy hangzik, hogy: Elle a chaud au cul, vagy "Jó a segge". Ehhez nem lehet mit hozzá fűzni… Végül mint, aki jól végezte dolgát, szépen szignózta a reprodukciót. És ha már reprodukció, érdemes megemlíteni, hogy nincs még egy olyan festmény, amelynek ennyi átfestése, parafrázisa, így vagy úgy továbbgondolt utánérzése született, mint a Mona Lisáról világon. Egy 1980-ban kiadott könyv több mint száz ilyen másolat számlált össze. Létezik kövér, terhes, tibeti népviseletbe bújt, hajcsavarós, sőt még Sztálin arcú "példány" is.