Kipróbáltad? Magyar Kajak-Kenu Szövetség:
A jövőben a szövetség elnöki posztját 21 évig betöltő Baráth Etele nevét viseli a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) Latorca utcai székháza. Az MKKSZ elnöksége a közelmúltban döntött úgy, hogy a sportág nagyrabecsülése jeléül a múlt héten 80. születésnapját ünneplő sportvezetőről nevezik el a szövetség otthonát. Sportoktató (kajak-kenu sportágban). A névadó tiszteletére rendezett szerdai táblaavató és születésnapi ünnepségen megjelentek a sportág Örökös bajnokai, Arany Érdemérmesei, mesteredzői, olimpiai és világbajnoki érmesei, egykori és mai versenyzők, az ünnepelt tisztelői, Sárfalvi Péter sportlétesítményekért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke is. Adj nevet valaminek, és az életre kel, onnan nem egy lesz a sok közül. Aminek neve van, ahhoz érzelmileg is jobban kötődik az ember. Mi már régóta kötődünk ehhez az épülethez, amit most olyan emberről nevezünk el, aki hitelesen képviseli azt a szellemiséget, mely szerint az együttműködés kifizetődőbb, mint az öncélú győzelemre törekvés – mondta ünnepi beszédében Schmidt Gábor, a szövetség elnöke, majd emlékeztetett arra, hogy a székház 1997-től – kezdetben bérleményként működve – Baráth Etele szellemiségét is magán viselve vált a sportág otthonává.
Pénteken a szerb fővárosban, Belgrádban kezdődik a fedettpályás atlétikai világbajnokság, és az Eurosport három kommentátora, Ajkler Zita, Németh Gergely és Szabó Gábor beszélgetett a magyarok esélyeiről, arról, hogy kik lehetnek a legnagyobb sztárok, illetve az is szóba került, igazságos-e az orosz sportolók kitiltása. Belgrádban rendezik a fedettpályás atlétikai világbajnokságot. Fotó: AFP
Németország bojkottálja a június 18-án kezdődő és július 3-ig tartó budapesti vizes világbajnokságot, amennyiben azon indulhatnak - akár semlegesként is - orosz és fehérorosz sportolók. "Indulásuk még semleges zászló alatt sem jó üzenet. Közvetlenül a nemzetközi szövetséghez fordultunk, és kifejeztük ezt az álláspontunkat" - mondta a Német Úszó Szövetség elnöke, Marco Troll, aki helyteleníti, hogy a FINA - ellentétben a legtöbb sportági szövetséggel - nem zárta ki versenyeiről az oroszokat, miután országuk háborút indított Ukrajna ellen. Ehelyett úgy döntött, hogy - hasonlóan a háborúhoz segítséget nyújtó fehéroroszokhoz - indulhatnak a magyar fővárosban is, de a nemzeti zászlójukat nem használhatják. Kajak kenu sportolók na. Nem a német szövetség az első, amely bojkottal fenyeget, ugyanis kedden Svájc jelezte, hogy nem vesz részt az eseményen, amennyiben azon indulhatnak orosz és fehérorosz sportolók. A FINA a múlt héten azt közölte, hogy ellenzi a kollektív büntetést, és ebben a sportolói bizottság is támogatta, "meggyőző többséggel".
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Lázár családok címerével foglalkozik. szárhegyi Lázár [ szerkesztés] Lázár erdélyi származású nemes cs. I. Rákóci Gy. ugyanis Gorbai Lázár Lukácsot és testvéreit nemesi rangra "emelte 1650. Az első Jenő várában szolgáit s később a kapitányságig vitte. Egyik öccse, Illyés és ennek fiai a Károlyiak csapatában voltak tisztek. Ezek egyike, a zászlótarló, Makón halt meg 1715-ben, hol a család többi tagjai is, közlük S á m u e l az őrnagy, Ifitelepedtek s idővel katholi-záltak. Hozzánk Ferenc költözött át Aradmegyéből, mikor is nemességét Csongrádmegyén elismertette 1782., miről az utódok ujabban 1836. vettek ki bizonyítványt. Ezek egyébként jobbára földmivelő emberek voltak. Ilyenek: B á-lint 1861. Címerhatározó/Márton címer – Wikikönyvek. t., István kettő is 1790. és 1848., Mihály 1848. t., Pál 1829. 1848. t., Péter fömlöctartó 1848. 1861. 1., Sámuel 1813— 1840., Sándor 1829. 1848., János kettő 1835. és 1869., József szürszabó m. h. 1834., a földmivelő 1848.
Az 1754-55. évi nemesi vizsgálatok alkalmával Sopron vármegyében újólag igazolván nemességét, a családból Lászlót, Istvánt és Sándort vették fel Sopron vármegye nemeseinek névsorába. Sopron vármegyéből a család Somogy vármegyébe költözött, hol 1839 aug. 1-én hirdettethette ki nemességét. Tagjai közül Andor jelenleg a Torontál vármegyei Gazdasági Egyesület főtitkára. Címer: (színjelzés nélkül) leveles koronán felugró ló. Sisakdísz: hatágú aranycsillag. Marton család a zöld puskások között [ szerkesztés] A zöld puskások közé tartozó családok (első és második címeres levél): Fejér György, Boda Zakariás, Pap Péter, Marton Illés, Varga Mihály, Bretan Zakariás, Koncz István, Lukács Péter, Vlaik János, Ravasz Máté, Illyei Pál, Marján Farkas, Péter István, Marián Márk, Flora Tódor, György János, Illyes Tódor, Sztoján Tamás, Sztoján Pál, Marian János, Boda Dániel. Keldi Farkas Illés, Prekup Kosztin, Mány András, Haragos László, disznópataki Boda György, Antal Miklós, josipláposi Balázs András, Batuza Gergely és János, Román Lukács, Pap János, Hordó István, tordavilmai Géczy János, oláhláposi Pinte György, Isák János, Joszif Demeter, Páska Tivadar, peteritei Frakas Dániel, Bohoczel Konstantin, Lázár Gábor, sósmezői Prekup Farkas, Boér Mihály, bojérfalvai Rogozan Simon (zöld puskások) 1658. Címerhatározó/Körtvélyessy címer – Wikikönyvek. augusztus 1.
Tasnád II. Rákóczi György [3] Vö. Puskások címere altorjáni Márton [ szerkesztés] Altorjáni Márton Ferenc 1725. július 5., Bécs III. Károly általa: felesége név nélkül, gyermekei Péter, András, Ferenc, Lőrinc, Simon, István F 7 Armales No. 67 [4] Marton, Naprágy [ szerkesztés] Faggyas István: A Sajó és a Szuha vidékének kisnemessége. GÖMÖR NÉPRAJZA XVI. Lukács sándor fiable. Debrecen, 1988. 90. [5] Lásd még: Címerhatározó A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs
Csongrád-Csanád megyei hírek automatikus összegyűjtése. Lukács sándor fia gt. A műsorvezető u/SzegedNewsBotka fáradhatatlanul végignézi a napi híreket 5 percenként és megpróbálja megtalálni a megyéhez köthetőeket és ezeket csoportosítani. Csak egy címkét lehet egy linkhez társítani, ezért először a nagyobb településeket keresi és ha van találat, akkor azt használja hiába van másik kisebb település is a szövegben. A 10 ezer felletti települések kaptak saját címkét, minden más találat a megye címke alatt csoportosul.
Takarók: kék-arany. Külső hivatkozások: zsarolyáni Márton [ szerkesztés] Szatmár vármegye törzsökös családja, mely már a XIV. században Zsarolyán ura volt. 1582-ben Mánd birtokra kapnak kir. adományt György és Albert testvérek, kiknek utódai a Mándy előnevet vették fel. Péter 1590-ben Zsarolyánra új adományt kap. A Zsarolyánban donatárius Márton utódai Hajduszoboszlóra származtak és a Szoboszlai előnevet használták. Egy téves anyakönyvelés következtében e néven szerepeltek is, de Mihály és János fiai egy nemesi per folyamán a tévedést kimutatták és ettől kezdve ismét a Márton nevet használták. Lukács Sándor érkezik Vásárhelyre : hirok. A család Pest és Bihar vármegyében is igazolta nemességét. Zsarolyánon és Mándon kívül még Bere, Majtis, Kisszekeres, Tibatelek és az elpusztított Kincse községekben volt birtokos. Tagjai közűl a hajdumegyei ágból: József, ( † 1858), debreczeni lelkész. - Fiai: Károly (szül. 1815. ) mérnök. - I. Lajos, (szül. 1817. ) debreczeni ügyvéd; 1848-ban ő szervezte és tanította be a honvéd-zenekart. - II.
1869. t. — Lázi János csizmadia 1743., egy másik az 1773—4. úrbéri forrongás egyik vezére, 1792-ben 2 cs. 1818-ban és 1910-ben 2—3 ref cs., István tálas keltő, egyike m. 1894. 67 é., másika él. [1] Irodalom: Szeremlei Samu: Hódmezővásárhely története. V. KÖTET, A KÖZMIVELŐDÉS TÖRTÉNETE 1526-1848. MÁSODIK RÉSZ. Hódmezővásárhely, 1913. (reprint: Tótkomlós, 2001. )
Keldi Farkas Illés, Prekup Kosztin, Mány András, Haragos László, disznópataki Boda György, Antal Miklós, josipláposi Balázs András, Batuza Gergely és János, Román Lukács, Pap János, Hordó István, tordavilmai Géczy János, oláhláposi Pinte György, Isák János, Joszif Demeter, Páska Tivadar, peteritei Frakas Dániel, Bohoczel Konstantin, Lázár Gábor, sósmezői Prekup Farkas, Boér Mihály, bojérfalvai Rogozan Simon (zöld puskások) 1658. augusztus 1. Tasnád II. Rákóczi György nemesség és címer [4] tapolcai Lázár [ szerkesztés] [5] Rövidítések écskai Lázár [ szerkesztés] Őse L. Lukács bérlő, aki a délmagyarországi kincstári birtokok elárverezésekor, 1783-ban az écskai uradalmat vette meg a kincstártól. Fiai: János, aki 1791 május 10-én nyert címeres nemeslevelet, 1793-ban vette át az uradalom kezelését. Ő építtette az écskai templomot; Mihály és József 1804 november 9-én az écskai előnevet nyerték adományul. János Torontál vármegye alispánja volt, 1808-ban 5000 frtos alapítványt tett a Ludovika-Akadémiára.