A szőlő szaporítása Az elvi lehetősége a generatív úton, magról történő szőlőszaporításnak megvan. Azonban a gyakorlatban ezt a módszert csak az új fajták előállításakor alkalmazzák. Ennek oka, hogy az utódok tulajdonságai a szülőkétől eltérő, sokféle lehet. A magoncokkal történő szőlőtelepítés eredményeként heterogén állomány jönne létre az ültetvényben. Tehát a szőlő szaporításában szinte kizárólagosan alkalmazott módszer a vegetatív szaporítás, amihez a szőlővesszőt, illetve annak részeit használjuk szaporítóanyagnak. Ennek előnye az, hogy egy adott fajta tulajdonságait teljes mértékben öröklő egyedek hozhatók létre. Szölő magról szaporitása | Hobbikert Magazin. A filoxéravészt megelőző időszakban a szőlő szaporítása egyszerű dugványozással történt, vagyis a kívánt fajtáról megszedett vesszőt földbe dugták, meggyökereztették. Így a dugványokat a termesztők saját maguk is elő tudták állítani. A filoxéravészt követően már olyan szaporítóanyagra volt szükség, amelyik a talajban károsító filoxérának ellenáll, illetve azzal képes együtt élni, de megfelelő minőségű termés képzésére is alkalmas.
A levélnyél hossza 2–5 cm. A levél színe sötétzöld; fiatalon szőrös, később kopasz. Fonákuk fiatalon nemezesen szőrös, a sűrű szőrzet miatt színe a szürkétől a fakózöldön át a fehéresig változhat. Egy-egy levélen 15–20 pár oldalér nő. A levél válla ritkábban szív-, többnyire széles ék alakú vagy lekerekített. A szelídgesztenye egyivarú, egylaki növény, a hím és nővirágok egy fán belül, de külön-külön alakulnak ki. Hímnős barkavirágzata felálló, látványos. Csúcsán a virágzat nagy részét adó sárga porzók nyílnak, alapjuknál pedig a zöld termős virágok, gyakran a porzóknál később. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek; egy-egy ilyen gömbben két-három termés nő. Fényes, barna makktermése a gesztenye. Ennek kupacsa zöld, sűrűn tövises, szúrós. A porzós virágok többsége hosszú, felálló füzérekben nő, a termősek magánosan vagy csoportosan a porzós füzérek tövénél helyezkednek el. Virágpora kis méretű, legnagyobb átmérője 10–12 µm. Szőlőszaporítások - Ezermester 2020/9. Trikolporát, hosszú hasítékokkal és kis pórusokkal.
A szőlőtermesztés technológiája 356. ábra Támoszlopok kiemelése a ZSZV-2 oszloplenyomóval (Fotó: Faragó) Az erősebben megrongálódott támrendszer részleges felújításánál szükség lehet egyes tartóoszlopok és a kartartó huzalok cseréjére. Ennél a műveletnél alkalmazzuk a huzalcsévélő (HCS), az oszlopkihúzó (KCR, ZSZV-2 hidraulikus oszlopkiemelő) (356. ábra), valamint a huzal terítő és -feszítő (UNP-6) gépeket, az erőgép elejére szerelhető konzolos gödörfúrót (GF- 680), továbbá az oszloplenyomó gépeket (1. előbb). A szőlő és termesztése II. A szőlő szaporítása és termesztéstechnológiája (Budapest, 2001). Az utak, forgók, vízelvezető és vízgyűjtő árkok, csatornák, iszapfogók, támfalak rendszeres karbantartását azok rendeltetésszerű, zavartalan használata céljából végezzük a műszaki követelmények szerint. Az ültetvények átalakítása Mind a kisüzemi, mind a nagyüzemi termesztésben hazánkban az elmúlt 2 évtizedben elég gyakori volt s a jövőben is előfordulhat az ültetvények szerkezetének, tőkeművelésmódjának a korszerűsítése és átalakítása. Különösen jellemző volt ez a keskeny sorközű, kézi vagy kisebb teljesítményű, keskeny sorközjáró erőgépekre telepített és alacsony hagyományos tőkeművelésben tartott ültetvényekben, azoknak a nagyobb erő- és munkagépek befogadására alkalmassá tétele céljából a széles sorközök kialakításánál, a magas tőkeművelésmód és az ehhez szükséges támrendszer bevezetésénél.
Az utóbbi kettő a ritkább megoldás, ami homoktalajon alkalmazható; ha tőkehiány keletkezik a sorban, így lehet pótolni azt. E módszerekkel nem csak az elpusztult tőke pótolható, hanem a leromlott, keveset termő egyedek is. A fagyok elmúltával lehet elkezdeni a műveletet, és azért csak homoktalajokon ajánlott, mert sajátgyökerű növény lesz az eredménye, tehát a filoxéra rizikó adott kötött talajokon, de homokon nem. A bujtásra annyiban előre fel kell készülni, hogy amelyik tőkét erre használnánk, azon hagyjunk meg a cél érdekében egy, vagy több hosszabb vesszőt. Ezeket a vesszőket fogjuk lehajlítva a földbe beásni úgy, hogy a vesszőcsúcsot a felszínre hozzuk. A legyökerező bujtványt az anyatő is táplálja, így igen gyorsan fog fejlődni. A döntéses szaporításnál gyakorlatilag az egész tőkét bujtjuk, nem csak egy vesszőjét. Először egy fél méter széles, és ugyanilyen mély árkot ásunk a tőkétől a majdani új tőke helyéig, majd letisztítjuk az öreg tőkét egészen a talpgyökerekig, és óvatosan lefektetjük az árokba.
A szőlőoltványok elterjedése az 1800-as évek végi filoxéravész óta ugrott meg, hiszen rezisztens alannyal kivédhető a kártevő, ami annak idején a magyar szőlőültetvények több mint felét pusztította el. Bizonyos esetekben lehet azonban létjogosultsága a szőlők dugvánnyal történő szaporításának, még napjainkban is. Oltás, dugványozás, bujtás A szőlőt ivarosan és ivartalanul (természetes körülmények között valamilyen rügyes szárrésszel) szaporíthatjuk. Az ivaros (generatív) szaporítással nyert utódok tulajdonságai nagy változatosságot mutatnak, és az utód tulajdonságai csak a szaporítás után több év múlva ismerhetők meg, ezért szőlőt magról csak nemesítési, és új fajták előállítása céljából szaporítanak. A termesztés céljainak megfelelő, ismert tulajdonságok hordozója a fajta. A fajta egyedeinek a megsokszorozása úgy, hogy az utódok tulajdonságai a kiinduló egyedével azonosak maradjanak az ivartalan (vegetatív) szaporítás különböző módjaival valósítható meg. Ilyen a dugványozás, oltás, bujtás, döntés.
Az új, kiterjesztett rendszer a DRM+ nevet viseli. Németországban pedig már a VHF (nálunk URH) III. sávban (174-230 MHZ) is folytatnak kísérleteket 2010. február 1. óta egy 100 wattos DRM+ adóval. A kísérletek egyik fő célja, hogy megvizsgálják, hogy a DRM+ és vele együtt a DAB/DAB+ rendszer jól működnek-e a VHF III. sávban. Ez a VHF III. sáv egyébként az, amelyet az ITU RRC-06-os konferencia a digitális műsorszórás céljára kijelölt. Mennyire érdemes DAB (digitális) rádiókészüléket venni?. A kódolást tekintve, a DAB indulásakor az MPEG Audio Layer II (vagy más néven MPEG-1 Layer II, vagy MP2) kódolást alkalmazta, ami a hang műsorszórás domináns kódoló szabványa (a DAB mellett alkalmazzák a DVB televíziós szabványoknál is). A DRM ezzel szemben az MPEG-4 (vagy HE AAC v2, vagy MP4) kódolást alkalmazza – és ugyanezt a kódolást használja már a fejlődőben lévő DAB+ szabvány is.
Már közvetlenül a pályázat szeptemberi eredményhirdetése után is érezhetővé váltak a rádiós platformon jelen lévő kulcsszereplők érdekellentétei, a vesztes Magyar Rádió ugyanis azonnal megtámadta a pályázatot, ezt a beadványt azonban az év novemberben az Ítélőtábla elutasította. Az Antenna Hungária végül az akkori optimista nyilatkozatok ellenére mégsem kezdte meg a DAB+ szolgáltatás kereskedelmi üzemét az eredetileg tervezett időpontban, 2008. Dicstelen véget ért a hazai digitális rádiózás - HWSW. decemberében. A műsorszóró 2009. január 23-án a budapesti vételkörzetben végül elindított egy kísérleti üzemet, az ezt bejelentő sajtótájékoztatón Kárpáti Rudolf, az Antenna Hungária akkori műsorterjesztési és műszaki szolgáltatási üzletág-igazgatója azonban kifejtette, hogy sem a szabályzó, sem más részéről nincs késztetés arra, hogy az átállás gyorsan végbemenjen. Mindez aligha volt véletlen, hiszen a televíziózás digitális átállásával ellentétben a rádiós digitális átállásból származó hozadék technológiai és társadalmi szerepe a mai napig elhanyagolhatónak számít.
A DAB műsorszórás A DAB (Digital Audio Broadcasting = Digitális hang műsorszórás) múltja 1987-re mutat vissza, amikor a nyugat-európai kutatóintézetek megalapították erre a célra az EURÉKA 147 nevű konzorciumot. 1988-ban már sikeres földi bemutatókat tartanak, azonban az ezekhez szükséges vevőberendezések térfogata még elérte a hordónyi (100-150 liter) méretet. Csak 1995-re sikerült 5 liter alá szorítani a térfogatát a vevőknek, így addig az elterjesztéséről szó sem lehetett. Ebben az évben meg is indultak a kísérleti adások külföldön és Budapesten egyaránt. A céljuk a fejlesztéssel az volt, hogy a jelenlegi FM műsorsugárzásnál jobb minőségű multimédiás információtovábbítást tudjanak megvalósítani, tehát egy FM műsorszórásnál tisztább hangot és szöveget illetve képi elemet is lehessen továbbítani. A szabad biteket pedig tetszőleges adatok átvitelére fel lehessen használni. A DAB műsorszórás. A képi betét csak később fogalmazódott meg, az elsődleges cél a CD minőségű hangátvitel volt. A jobb átvitel titka két tényezőben rejlik: egyrészt erős hibajavító kódolással ellátott digitális adatcsomag átvitelt valósítanak meg, másrészt az alábbiakban ismertetésre kerülő eljárással próbálják kiküszöbölni a hullámterjedés okozta problémákat.