1949 október 15 –én egy alig néhány napos tárgyalássorozat után – de valójában Rákosi Mátyás közvetlen parancsára – Budapesten kivégezték Magyarország külügyminiszterét Rajk Lászlót. Alig hét évvel később 1956 október 6 –án a Kerepesi temetőben százezres tömegdemonstráció keretében – jelentős politikai megmozdulás során – és az 1956 –os forradalom közvetlen előzményeként és előkészítéseként zajlott újratemetése. De ki volt valójában Rajk László? Miért végezték ki, és 1956 –ban miért jelképezte újratemetése – a kommunista rendszer – elleni tiltakozást? Rajk László azon években tartozott Magyarország vezetőinek sorába, amikor a második világháború lezárása után a Kelet-európai országokban megkezdődött a kommunisták hatalomátvétele. A folyamat mindenhol ugyanazon "recept" alapján történt. Első lépésként a háború befejezésének évében koalíciós kormányok alakultak, melyekben a kommunisták mellett még más pártok is szerepet kaptak. Ezt követően a második lépésben a kulcspozíciók, mint a belügyminisztérium és rendőrség vezetése szinte észrevétlenül a kommunisták kezébe került, miközben megindult a koalíciós partnerek tönkretétele és kiszorítása a hatalomból.
-ban koholt vádak alapján Rajk Lászlóval együtt letartóztatták, halálra ítélték és kivégezték. 1955-ben rehabilitálták. Szőnyi Tibor (1903-1949) orvos, ogy. -i képviselő. 1930-ban a KMP tagja lett. Később a párt utasítására külföldre költözött, ahol politikai és tudományos munkát végzett. A zürichi egy. ideggyógyászati klinikájának tudományos munkatársa volt. 1945 után tért haza. Az MKP szervezési osztályának helyettes vezetője, a KV tagja, majd a káderosztály vezetője. 1947-ben ogy. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták és kivégezték. Szalai András (1917-1949) politikus, vasesztergályos. A 30-as és 40-es években is többször került börtönbe ellenállási tevékenység miatt. 1945 után az MKP központi káderosztályának helyettes vezetője. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták és kivégezték. Rajk Lászlót és társait koncepciós perben 1949-ben halálraítélték és kivégezték. A holttestüket egyszerűen elásták a gödöllői országút közelében. 1955 őszén jogilag rehabilitálták, majd 1956 tavaszán a párt is rehabilitálta őket.
Amikor évekkel később terjedni kezdett a híre, hogy a Rajk-pert koholt vádak alapján szervezték meg, a Legfelsőbb Bíróság másodelnöke 1955 szeptemberében öngyilkosságot követett el. Rajk László és Brankov Lázár – Forrás: Hámor Szabolcs / MTI A vád mai szemmel nézve egészen abszurd volt, mint Bacsó Péter 1969-es filmszatírájában, A tanú ban bemutatott bírósági ügyben, amelyet kétségtelenül a Rajk-per ihletett. A vádirat szerint Rajk László a Horthy-időszak rendőrségének, a spanyolországi harcok után a német Gestapónak, majd a nyilas korszak rendőrségének volt a besúgója, mielőtt az amerikaiaknak és Belgrádnak kezdett kémkedni. A vallomások megerősítették, hogy céljuk jugoszlávbarát puccs előkészítése volt Budapesten. A legbizarrabb vádpont szerint Aleksandar Ranković jugoszláv belügyminiszter Pálffy György határőrparancsnok segítségével a Duna mentén átjutott a jugoszláv-magyar határon, majd Klein Antal kisgazda politikus vadászbirtokára ment. Rajkot a budapesti jugoszláv követ kísérte itt egy paksi csőszkunyhóhoz, ahol a két miniszter között két és félórás megbeszélés folyt.
Mégis gazdag életművet hagyott... Aki újragondolta Ezópusz meséit – Heltai Gáspár életútja A hazai reformáció korai történetének egyik legsokoldalúbb szereplője a prédikátor, nyomdász és szépíró Heltai Gáspár, aki a honi nyelvű próza korai mestereként sokat tett... Akinek nevét negyven állatfaj őrzi – Kittenberger Kálmán életútja Kittenberger Kálmánnak sikerült a szegénységből autodidaktaként a magyar természettudomány élvonalába emelkedni, kiváló zoológus, vadász és vadászati író lett, és kalandos élete megpróbáltatásokban is bővelkedett. Sportpolihisztor és építész: Hajós Alfréd élete A mai versenysport világában szinte már elképzelhetetlen, hogy valaki egyszerre vagy akár egymást követően több sportágban is nemzetközi sikereket, olimpiai, világbajnoki eredményeket érjen el...
1955. 121–123. o. Németh M. : A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. : A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960. V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. 1961. Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R. E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D. – Zolai J. : Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8 Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. 1986. ISBN 963-232-264-9
A két sportújságíró, dávid sándor és dobor dezső egy. Az első nő európában, aki három órán belül futotta le a maratoni távot. A fővárosban végezte iskoláit, evangélikus gimnáziumban érettségizett, a testnevelési főiskolától az elmúlt évben kapta meg 65 év után járó vasdiplomáját. Ágnes a kertészek, a leányok, a jegyespárok, a nemi erőszak áldozatainak és a szüzek védőszentje. Három olimpiát nyert, és nincs ezüstje, amit becserélne aranyra. Kamuti jenő, bíróné keleti ágnes, magyar zoltán, portisch lajos, sági györgyné rejtő ildikó, schmitt pál, varga jános és faragó tamás keleti ágnes. Egyike annak a hét nőnek, akik szerepelnek a szent szüzek sorában a római misekánonban.