Ösztönösen szépen sétál pórázon, persze ha a társával együtt megyünk idétlenkedik, de egy jófej, tanulékony és hálás kutyus! Mika egy nagytestű […] Read More »
Fiatal, kissé neveletlen is, de nem túl aktív korához képest. Mérete miatt inkább csak nagyobb gyerekek mellé javasoljuk, remek családi kutya zárólag ivartalanítás... 2016-05-19 11:31 #43 Boxi kedves, barátságos kutya mindenkivel. Fiatal még, figyelmét minden eltereli, így nem árt neki egy kis nevelés még. Gyerekek mellé is vihető, bár mérete miatt inkább csak nagyobbak mellé. Időseknek...
HEROSZ Fejér Megyei Szervezete Székesfehérvár 2016-05-19 11:51 #52 Német juhász keverék - 1 éves szuka Tixit januárban tőlünk vitték, de már most vissza is került sajnos. Ez egy kicsit meg is viselte, kicsit megszeppent a kennelben, de sétán oldottabb, bátrabban mozog idegenek között is. Jó formán még ki... 2016-05-19 11:49 #51 Keverék - 1 éves kan Pompi nagyon kedves, barátságos, puszi-osztós kutya. Szeret az ember mellett lenni, igényli a napi foglalkozást és sétát. Nagyon fiatal még, fontos, hogy jó nevelést kapjon. Gyerekek mellé is bátran vihető,... 2016-05-19 11:47 #50 Keverék - 4 hónapos kan Perec 3 testvérével érkezett, mindegyikük még kicsit félénk. Kutyák macskák örökbefogadása, ajándékba ingyen elvihető állatok | Gazditkeresek.hu. Új otthonát biztosan hamar megszokja majd és eleven, játékos kölyök lesz, aki megrágcsál majd 1-2 papucsot. Felelős gazdát keresünk neki, aki... 2016-05-19 11:45 #49 Keverék - 1 éves szuka Mizza nagyon kedves, fiatal kutya, de kissé félénk még. Látszik rajta, hogy szeretne barátkozni, de még nem nagyon mer odajönni hozzánk, a pórázt sem ismeri.
Slides: 10 Download presentation A Nemzeti Színház története 1837 -2002 Mi is az a Nemzeti Színház? • Az álmodók, a tervezők, a literátusok és a színházcsinálók is megfogalmazták e tárgyban a gondolataikat. • A színház gondolata, az eszme, a nemzeti színjátszás, a társulat és a műsorpolitika, az épület külön-külön is meghatározható. Történeti áttekintés • A nemzeti színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Csodálatos épületet tervezett, ezt az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. • 1832 -es, A magyar játékszinről cimű röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését. gróf Széchenyi István I. Nemzeti Színház (1837 -1908) • A magyar országgyűlés 1834 -ban rendelte el egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását. • 1837. augusztus 22 -től 1840 -ig a Pesti Magyar Színház, majd 1840 -től Nemzeti Színház néven működött. • 1875 -ben az épületet megnagyobbították, és hozzá építették a színházi műhelyeket és színészlakásokat is magába foglaló négyemeletes bérházat.
• 1995 -ben a Postabank kezdeményezésére megfogalmazódik, hogy a New York Palota épületét alakítsák át Nemzeti Színháznak. A tervet elvetették. • 1997 -ben az Erzsébet térre tervezett új Nemzeti Színház építészeti kialakítására kiírt tervpályázat nyertese Bán Ferenc építész. II. Építési eseménynaptár (1998 -1999) • 1998. március 28 -án az Erzsébet téren elhelyezik a színház alapkövét. • Szeptemberben az Erzsébet téren leáll az építkezés. • 1999. márciusában a színházépítés kormánybiztosává Schwajda Györgyöt nevezik ki, aki Siklós Mária építészt bízza meg az új épület tervezésével. • 1999 június végén kormányhatározat mondja ki, hogy az új Nemzeti Színház a Városliget területén épül fel. • A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése az új helyszínhez nem járul hozzá. • A Kormány augusztusi döntése értelmében a Nemzeti Színház a ferencvárosi expóterületen épül fel. Köszönjük a figyelmet! Készítette a Krea. TEAM: Mári Gréta Munkácsi Márton Németh Sándor Botond Gyurkó Balázs Bendegúz
Nemzeti Színház 2017 augusztus 22. kedd, 14:44 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Széchenyi István röpiratában indítványozta egy pompázatos épület felépítését 1832-ben Széchenyi István gróf A magyar játékszínrül című röpiratában indítványozta egy pompázatos épület felépítését a Lánchíd közelében, a pesti Duna-parton, amely méltó helyet adhatna a magyar színjátszásnak. Az építkezés 1835-ben kezdődött meg a Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán. A klasszicista stílusú, dísztelen, egyemeletes épületet közadakozásból, Pest vármegye támogatásával Zitterbarth Mátyás építette fel Telepi György tervei alapján. 1837. augusztus 22-én Pesti Magyar Színház néven nyílt meg a város első, az ország – Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után – negyedik magyar nyelvű színháza, miközben Pesten egy 3200 főt befogadó német teátrum már 1812 óta működött.
Az építészeti tervpályázat győztese 1997-ben Bán Ferenc építész lett. 1998. március 28-án az Erzsébet téren ünnepélyesen letették a Nemzeti alapkövét, megkezdték az építkezést, amelyet szeptemberben az 1998-as választások után hivatalba lépő Orbán-kormány leállított, a túlzott költségekre és a nem megfelelő helyszínre hivatkozva. 1999. március 9-én a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosává nevezték ki Schwajda György írót, aki Siklós Mária építészt bízta meg a tervezéssel. A kormány a városligeti Felvonulási teret jelölte ki új helyszínként, amihez a Fővárosi Közgyűlés nem adta meg a tulajdonosi hozzájárulást. Alig 15 hónap alatt elkészült az új Nemzeti A lehetséges helyszínek mérlegelése után a kormány 1999. augusztusban végül úgy döntött, hogy a teátrum a Lágymányosi (ma Rákóczi) híd pesti hídfőjénél épüljön meg. A csaknem húszezer négyzetméteres alapterületű új Nemzeti Színház alig tizenöt hónap alatt elkészült, és 2002. március 15-én Madách Imre Az ember tragédiája című darabjával nyitotta meg kapuit, Budapest 9. kerületében, a Bajor Gizi parkban.
IV. Nemzeti Színház a Hevesi Sándor téren /1966-2000/ 1966. október 1-jén költözött a Nemzeti Színház az átépített Magyar Színházba, a Hevesi Sándor térre. Két év alatt a Hevesi Sándor téri színházépület szecessziós homlokzatát kocka alakúra alakították át az építészek, a belső tereket korszerűsítették. A Hevesi Sándor téri ideiglenes épületben 34 éven át játszott a Nemzeti Színház társulata. 2000. szeptember 1-jétől a 2002-ig a Nemzeti Színháznak nincs társulata. /A Hevesi Sándor téri épületben játszó társulat Pesti Magyar Színház néven működik tovább. / (2004. május 16. )
[…] S ez élet álom volt, mellyben silány, Rosz nemzedék kérődzék ősei Nagy tettein s fő érdeműl bitorlá Mások felett, hogy kiktől származottt S olly mélyen elfajúlt, dicsőek voltanak! S e nép hivé, hogy még van istene, Ki érte őrt áll, míg ő vétkezik. S az isten büntető haragra gyúlt: Alunni hagyta őt egy századig. S ott állt a bálvány, szív- s lélektelen Az ősiségek álorcáian, Nwem látva, nem sejdítve a csapást, Melly nemzet-irtó kézből várt reá. S ím, a hatalmas jött és ráütött: Súlyos csapása megrázkodtatá A tompa bálványt; az feléledett, Érezni kezdé elholt ízeit, És fájt az élet a zsibbadt tagoknak, S a fájdalomban feljajdult a száj, Melly annyi évek óta néma volt; De a fájdalomban élet hangja kelt, S az élet visszakérte szellemét, Azon merészt, melly a gyász múlt után A rém jövővel szembe szállni kész. Oh, fejedelem, mi újra éledünk, Buzogva küzdünk egy jobb életért, Nem látva, nem segítve senkitől, S bár kis sikerrel, még sem csüggedezve; De hőseink nem vérben fürdenek: Ölelni készek embertársokat, És tűrni mindent, szent hazájokért.