Mit várhatunk összességében a védőoltástól? A jelenlegi információk alapján úgy tűnik, hogy a koronavírus elleni vakcinák közül a harmadik generációs (nukleinsav-alapú) védőoltások lesznek a legeredményesebbek. A világjárvány kitörésével még egyező évben megkezdődött a vakcinák fejlesztése és alkalmazása is. Ez a hihetetlen gyors ütem a modern technológiáknak köszönhető. Megosztja a lakosságot a frissen kifejlesztett vakcinákkal szembeni bizonytalanság, azonban azt fontos kiemelni, hogy érdemi védettség a populációban akkor fog kialakulni, ha az emberek legalább 60%-a vagy a fertőződés, vagy a védőoltás révén szerez immunitást. Ez védheti meg az embereket, az időseket, megakadályozva az eddig több mint másfél millió halálesettel járó pandémia továbbterjedését. A védőoltásokkal a cél az lenne, hogy mikor az oltott egyén találkozik a vírussal, gyors immunválasszal átvészelni tudja gond nélkül. Kínai vakcina mellékhatások. Az immunitás nem azt jelenti, hogy valaki nem kapja el a vírust, hanem azt, hogy van fegyvere a vírus ellen és így az gyorsan, akar észrevétlenül leküzdhető.
Az első és a második fázis alapján azt lehet tudni, hogy kb. 70-75 százalékos a hatékonyság, ami nem mondható rossznak. Én azt gondolom, hogy abban az esetben, hogyha a harmadik szintén klinikai fázisú eredmények is jól zárulnak, és mind az Európai Unió, mint pedig a hazai hatóság engedélyezi és bevizsgálja a vakcinát, akkor egy abszolút jól működő - persze nem a legmodernebb technológiával készült, de jól működő - vakcina lehet" - nyilatkozta az ATV Híradójának. Gyakorlatilag az elmúlt évtizedekben ezzel a technológiával gyártották a vakcinákat: nem rossz, még egyszer mondom, csak a modell a molekuláris biológia korszakában már egy kicsit elavultnak tekinthető – magyarázta. Nemrég Zacher Gábor toxikológussal is beszélgettünk az emberek oltással kapcsolatos félelmeiről, szerinte a kormányzati kommunikációnak alaposabbnak kellene lennie, hogy az emberek ne legyenek bizonytalanok. A kínai vakcina ellen kampányolt, majd beoltatta magát vele Sváby András. Zacher Gábor: kockázatok mindig vannak, de többet nyerünk a vakcinával, mint amennyit veszíthetünk A fellángolt oltásellenes hangulat valójában a rossz kormányzati kommunikáció eredménye is, mert az embereket frusztrálja, hogy nem tájékoztatják őket megfelelően az oltóanyagról - véli Zacher Gábor.
Az, hogy különböző technológiákról pontosan mit kell tudni, korábban éppen Kemenesi Gábor foglalta össze a Magyar Tudományos Akadémia koronavírus-hírlevelében, amit ezen a linken lehet elolvasni. Duda Ernő ideálisnak azokat az oltóanyagokat tartja, melyek minél kevesebbet tartalmaznak a vírusból. Ide sorolja a hírvivő RNS-re épülő vakcinákat, melyek néhány óra alatt nyomtalanul eltűnnek a szervezetből, és jónak tartja az adenovírust tartalmazó vektorvakcinákat is, melyekben csak a vírus fehérjének egy darabja van, ebben az esetben ugyanis az immunrendszer csak arra összpontosít. Ha egy oltóanyag az egész vírust tartalmazza, szerinte akkor van a legnagyobb esélye, hogy valamilyen hosszú távú mellékhatása lehet, ami akár csak hónapok vagy évek után jelenik meg. (Más kérdés, hogy mekkora is pontosan ez az esély. ) Árnyalta a fenti képet Kemenesi Gábor, aki hangsúlyozta, hogy az inaktív vakcinálnál nem egy élő vírust, hanem annak a vázát juttatják a szervezetbe. Viszont ugyanúgy feldolgozza a szervezet és még mindig sokkal jobb, mint ha elszabadul bennünk a fertőzés.
: Jogszabály szerint, ársávos* A Polgári Törvénykönyv 8. 1 § (1) bekezdés 3. pontja szerint fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Elérhetőség: kifutott termék Kosárba DVD Pasolini: Canterbury mesék Hírek Leírás Adatok Csomagajánlat Csomagok Tartozékok Hasonló termékek Értékelés Linkek Hitel Eredeti cím I racconti di Canterbury Magyar cím Canterbury mesék Hangsáv magyar - mono;olasz mono Neved: Értékelés pontszámmal Mellette szól Ellene szól Egyéb vélemény vagy észrevétel A termékre eddig nem érkezett szavazat. A termékre nem érkezett vélemény.
A mai helyesírási szabályoknak tehát nem felel meg ez az írásforma, mégis ezt ajánlom a felsorolt indokok miatt. " Magyarán mondva itt egy olyan, évtizedek óta (erősen) rögzült hagyományőrző írásmódról van szó, melyet nem érdemes felülbírálni csupán azért, mert az apátság vagy az érsek a jelenlegi helyesírási szabályok szerint már canterburyi, és nem canterbury. Ezt a hagyományos írásmódot (Canterbury mesék) őrzi évtizedek óta a könyvkiadás, a filmes szakirodalom, a színházi világ stb. Ez tehát nem helyesírási hiba, amit javítani kell (mint például a Jóban Rosszban vagy a Jóbarátok), hanem hagyományőrző írásmód. Egyébként más helyesírási kérdésekben is vannak az általános szabálytól eltérő kivételek. Filmfan vita 2008. május 14., 11:51 (CEST) [ válasz] Eszerint a film címe szerepel helyesen, a könyvé nem - átmásolom a könyv vitalapjára ezt az üzenetváltást. május 14., 17:20 (CEST) [ válasz]
Ezt a szócikket nem kellett volna ész nélkül átnevezni! A Canterbury mesék melléknévi alakja ugyan tényleg canterburyi, de mind a Chaucer-mű, mind a Pasolini-film hivatalos magyar címe: Canterbury mesék! Ez is egyike azon eseteknek, amikor nem ártana tájékozódni, mielőtt valaki fontos javítást eszközöl egy szócikkben... – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84. 1. 204. 161 ( vitalap | szerkesztései) Nincs olyan, hogy "hivatalos magyar cím". Ha kiadták volna hasonló címen, még az sem ok, hogy mi itt megőrizzük, hiszen egyértelmű a név helyesírása. Chaucer, se Pasolini nem magyar címet adott nekik. A lapon fel lehet tüntetni, hogy hibás névalakkal jelent meg magyarul. Köztünk legyen mondva, az pláne nevetséges érv, hogy egy filmforgalmazó csapata tud-e helyesen írni. Más kérdés, hogy mikor Bartos Tibor a Breakfast at Tiffany'st "Álom luxuskivitelben" néven magyarította, akkor az az ő szerzői tulajdona. Ezt is mind nem ártott volna végiggondolni egy ilyen fontos módosítás eszközlése előtt. Ha további kérdései vannak, kedves látogatónk, a helyesírási kocsmafalon várjuk.
– Bennó (beszól) 2007. június 4., 12:08 (CEST) [ válasz] A Canterbury mesék se mint könyv, se mint film nem tegnap jelent meg először magyarul. Ha se a könyvkiadásban, se a filmforgalmazásban évtizedek óta nem érezték szükségét annak, hogy a címet "Canterburyi mesék"-re javítsák, akkor szerintem nem a Wikipédia hatásköre ezt felülbírálni. A könyvet nyilván fordítók, szerkesztők, lektorok stb. tanulmányozták az évek során a különböző kiadások (újra megjelenések) számára, a cím mégis maradt. A filmet több forgalmazási csatornán játszották nálunk (Filmmúzeum, tévé, videó, DVD), tehát valószínűleg ott is több ember kezdeményezhette volna a javítást. Mégsem tették, pedig valószínűleg helyesen írni közülük is tud legalább egyvalaki. Éppenséggel tehát nem a magyarban igenis MEGGYÖKERESEDETT címváltozatot kéne egy személyben felülbírálni, hanem a lapon éppenhogy azt kéne ESETLEG feltüntetni, hogy ma már nem ez lenne a helyesírási szabályoknak megfelelő forma. Nevetséges egyébként a Wikipédián helyesírásról beszélni, amikor a szócikkek hemzsegnek a helyesírási hibáktól, elütésektől, pontatlan fogalmazásoktól (a tárgyi tévedésekről nem is szólva), melyekre még annyi mentség sincs, hogy valamilyen kiadó vagy filmforgalmazó által adott cím volt a kiindulási pont.