- Tartalom Könyvészeti adatok Szirtes Lajos; Előszó Lovász György: Zalakaros természeti viszonyai 1. A domborzat kialakulásának vázlata Az ősi természeti viszonyok A mai felszín kialakulása (felsőpannontól napjainkig) II. Hidrológiai viszonyok Források, talajvizek Felszíni vizek III. Éghajlati viszonyok Makroklimatikus viszonyok Hőmérsékleti viszonyok Csapadékviszonyok Helyi (mezo) klimatikus viszonyok Talajviszonyok Irodalom Gyulai Ferenc: Zalakaros és környékének növény- és állatvilága 1. Bevezetés 2. Zalakaros környékének növényföldrajzi viszonyai 3. Zalakaros környékének legfontosabb természetes növénytársulásai 40 3. 1. A Zalakarostól nyugatra lévő erdők 3. 2. A Zalakarostól délkeletre lévő erdők 3. 3. A Zalakaros környéki erdők az erdész szemével 3. 4. A Kis-Balaton növényvilága 3. Zalakaros környéki várak kastélyok. A Kis-Balaton rövid története 3. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer 3. A Kis-Balaton növényvilága, 4. Zalakaros környékének állatvilága 4. Erdők és mezők állatvilága Zalakarostól nyugatra 4, 2. A Kis-Balaton állatvilága 4.
A magyar honfoglalástól 1254-ig 81 Karos királyi birtok (1254-1355) 82 Karos az óbudai prépostság birtokában (1355-1566) 87 Karos határfalu a török birodalom szélén 91 A kiskomári vár védőszárnyai alatt (1566-1664) 91 Karos küzdelme a túlélésért (1664-1690) 96 Jegyzetek 98 Halász Imre: A település utolsó két évszázada 101 A kontraktusok évtizedei 101 Zalakaros 1848 után 149 Szőlő és bortermelés 165 Zalakaros a 20. században 181 Jegyzetek 209 Kerecsényi Edit: Zalakaros népi értékei 213 Bevezetés 213 Zalakaros földrajzi nevei 216 A "pajtáskertes" gazdálkodás emlékei 218 Építkezés. A lakóház és berendezése 220 A régi szőlőhegyi hajlékok, a pincék 224 A karosi és a Zalakomár környéki népviselet alakulása az 1850-es évektől 229 A női viselet 229 A férfi viselet alakulása az 1850-es évekből kb.
Zalakaros gyógyüdülőváros a Balatontól 35 km-re található. Nemzetközi hírét az 1962-ben feltárt 96 °C-os, ásványi anyagokkal dúsan telített termálvizének köszönheti. Magyarország 6. legnagyobb gyógyfürdőjét, a zalakarosi gyógyfürdőt megnyitása óta több mint 23 millió ember kereste fel. A több mint 2300 méter mélyből feltörő kénes, jódos-brómos gyógyvíz főleg mozgásszervi, nőgyógyászati és idegrendszeri betegségeket gyógyít. Az egész évben üzemelő – 1965-ben megnyílt – fürdő szinte évente új attrakciókkal bővül. Zalakaros - Utazasok.org. A hagyományos gyógymedencék mellett ma már sportmedence, fedett és szabadtéri élményfürdő, hullámfürdő, óriáscsúszda és gyógykert is várja a Zalakarosra látogatókat. A fürdőben gyógycentrum és terápiás részleg üzemel. Zalakaros Magyarország legvirágosabb városa, már elnyerte a Virágos Magyarországért verseny fődíját is. Mindez meglátszik az ország egyik legkisebb városának arculatán. Parkerdő, sétányok, gondozott pázsit, üde virágágyások mindenütt. Az évi közel egymillió látogató nem okoz zsúfoltságot, a település szerkezete a legnagyobb vendégforgalom mellett is kényelmet, tágasságot sugároz.
1438-ban Albert király a Rozgonyiaknak adományozta. A várat feltehetően a közeli Pata favárába befészkelődött husziták pusztították el a 15. század közepén. Jelenleg a vár palotarészének falai és néhány szakaszon a várfalak maradványai láthatóak részben helyreállított állapotban. Régen a vártól délre, a Kőporos-tető 400 méter magas fennsíkján volt Bene falu, aminek első írásos említése 1301-ből származik. A települést Benepusztának, Beneváraljának is nevezték. Zalakarosi hotel lett az Év Szállása, díjat nyert a Tisza-tavi Mancsos Pancsoló - Szallas.hu Blog. 1713-ban a pestisjárvány elkerülte Benét, a lakosok hálából építették 1767-ben a barokk fogadalmi kistemplomot, amely előtt 1833-ban állított kőkereszt található. A 19. század elejéig a Bene-patakon posztóverő kallómalmok sora működött, melyeknek köszönhetően iparvidék alakult a környéken, és a benei posztó igen híressé vált. A régi kallók azonban nem vehették fel a versenyt a gyáriparral, így Bene a 19. század második felében teljesen elnéptelenedett. Újabb fellendülést csak a turizmus elterjedése hozott, amit turistalétesítmények kiépítésével az 1887-ben megalakult Mátra Egylet indított el.
Változások a Kis-Balaton madárvilágában 4. Természetvédelem a Kis-Balaton területén Ördög Ferenc: A Karos helységnév eredete Vándor László: Zalakaros és környékének története az ősidőktől a török kor végéig I. Az ősidőktől a honfoglalásig II. Karos a középkorban A kezdetek. A magyar honfoglalástól 1254-ig Karos királyi birtok (1254-1355) Karos az óbudai prépostság birtokában (1355-1566) III. Karos határfalu a török birodalom szélén A kiskomára vár védőszárnyai alatt (1566-1664) Karos küzdelme a túlélésért (1664-1690) Jegyzetek Halász Imre: A település utolsó két évszázada A kontraktusok évtizedei Zalakaros 1848 után Szőlő és bortermelés Zalakaros a 20. században Kerecsényi Edit; Zalakaros népi értékei 2. Zalakaros földrajzi nevei 3. A, pajtáskertes" gazdálkodás emlékei 4. Építkezés. A lakóház és berendezése 5. Komoly társkereső Zalakaros környékén - Első Találkozás. A régi szőlőhegyi hajlékok, a pincék 6. A karosa és a Zalakomár környéki népviselet alakulása az 1850-es évektől I. A női viselet 1. A viselet kb. az 1890-es évekig 2. A viselet változása az 1890-es évektől az I. világháborúig 3.
Művelődési Ház 6. Községi Könyvtár 6. Általános Iskola 6. Óvoda 6. Idősek klubja 366 6. Tourinform Iroda 6. Idegenforgalmi és Közművelődési Iroda 6. Zalakarosi Idegenforgalmi Tanács 6. Közalkalmazotti Tanács 6. Közterület-felügyelet 6. Zalakaros környéki várak térkép. Gyámhivatal 368 6. Gyermekjóléti Szolgálat, Zalakaros Térségi Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat 7. Egyéb állami szervezet 7. Rendőrőrs 8. A település, az önkormányzat kapcsolatrendszere 8. Hazai kapcsolatok 8. Nemzetközi kapcsolatok kronológiája 9. Kitüntetések, elismerések 10. Az épített környezet értékei Német nyelvű összefoglalók (fordította Tanai Miklós) Zusemmenfassung der Studien Lovász, György: Naturverhältnisse von Zalakaros Gyulai, Ferenc: Die Pflanzenwelt der Umgebung von Zalakaros Vándor, László: Die Geschichte von Zalakaros und seiner Umgebung von den Urzeiten bis zum 18. Jahrhundert Halász, Imre: Die Letzten zwei Jahrhunderte von Zalakaros Kerecsényi, Edit: Die Volkswerte von Zalakaros Novák, Ferenc: Datensammlung zur Geschichte der Gesellschaftlichen und Massenorganisationen sowie Institutionen von Zalakaros Fotók
A Bene feletti hegygerinceken kilátók (Kozmáry-kilátó), a völgyekben forrásfoglalások, menedékházak, pihenőhelyek épültek. Mátrafüred mai nevét 1893-ban kapta hideg vízű fürdőjére utalva, Ótátrafüred mintájára. Ebben az évben már működött első fürdője. A 20. század első évtizedében már több szálló üzemelt a településen, majd 1908-ben kiépült a Gyöngyös‑Parád kocsiút is. Az első komolyabb fejlesztést Puky Árpád polgármester szorgalmazta, aki Warga László műszaki főtanácsossal elkészíttette a település rendezési tervét: ekkor alakult ki Mátrafüred mai arculata. A falut a trianoni békeszerződés után fedezték fel és "foglalták el" az üdülők. Így az 1920-as évek végére már számos villa épült. Ezekben az időkben kezdték el a falu határában elterülő Sás-tó rendbetételét is. 1923. június 5-én megindult a Gyöngyös–Mátrafüred kisvasúti vonalon a forgalom. Ez a vonal csatlakozott a Mátrát behálózó keskeny nyomközű vasúthálózathoz. A hálózat első szakaszait már az 1906-os években elkezdték építeni 600 mm-es nyomközzel.
Mint mondja, néhány évtizeddel később látunk példát arra, hogy egy uralkodó, I. András a pogányság programját hirdetve kerül trónra, majd mikor király lesz, leszámol vele. Mindenesetre a németbarát István győzelme meggyorsította az ország "nemzetközi elismerését", azaz nem mondhatjuk, hogy történelmünk ekkor szerencsétlenül alakult, sőt. István, a király - csak 1995 után a Zikkuraté
Add neki az én nevemet! " Minthogy az anya nem ismerte fel a jelenést, az felfedte kilétét: "István első vértanú vagyok…". (Az isteni jövendölés létéről már István nagyobbik legendája is tudott, de abban csak az apa, Géza kapott isteni sugallatot. ) E történetnek egyfelől lehetnek bibliai gyökerei, hiszen Gábriel megjelenésére emlékeztet Mária előtt, másrészt nem lehetetlen, hogy pogány előzményekkel is bír, minthogy meglehetősen hasonlít Emese álmára az eljövendő dinasztiáról. Ki volt koppány vezér. Nem lehetetlen persze az sem, hogy mint annyi más esetben, a pogány hagyományok keresztény változatát örökítették meg a szent király legendájában. Az, hogy valamiféle átértelmezésről van szó, sejthető a történet tárgyából is, amely egyfelől a születendő gyermek jövőbeli nagyságát hivatott megjövendölni, másfelől nevének magyarázatául szolgál (ráadásul egyenesen az első keresztény vértanút idézi meg). Sarolt lehetett keresztény, álmodhatott Szent István vértanúval, csakhogy egy másik történet szerint e nevet nem ő, hanem Szent Adalbert adta a gyermeknek, amikor megkeresztelte őt.
Hogy mennyire lehetett komolyan venni ezt a tömeges áttérést, ahhoz elég csak abba belegondolnunk, hogy Brúnó és papjai nem tudtak magyarul, tolmácsokat használtak, a szertartások nyelve pedig még évszázadokon át a latin maradt. Így Koppány sem valószínű, hogy elkergette környezetéből a régi hit papjait, táltosait ott Somogyváron, Somogyországban, ahol a Képes krónika szerint ez idő tájt birtokai feküdtek. Géza halálának hírére innen indul seregével Veszprémbe, a királynék városába, Sarolt szállására, hogy maga mellé vegye és gyámolítsa a továbbiakban az özvegyet. Koppány születését a 960-as évek elejére teszik, tehát ekkor már túl volt a harmincon, így felesége is lehetett. Jogérvényesítő akciója tehát nem csak Géza elképzeléseivel ütközött, hanem az egyház törvényeivel is. Belföld: A Koppány-kétely szimpla hatalmi harc - NOL.hu. Ezért is ír le róla minden rosszat a Képes krónika mellett Szent István kisebb és nagyobb legendája is. Koppány tehát egy nagyobb lovassereggel érkezett meg a már valószínűleg kőből rakott veszprémi vár alá, s ott várakozott a bebocsájtásra.
Első mérkőzését játszotta 2022-ben a magyar labdarúgó-válogatott, amely hazai pályán fogadta a világbajnoki résztvevő Szerbiát. A nemzeti csapatunk már az első félidőben hátrányba került, s végül 1-0-s vereséget szenvedett. A mieink rendkívül szerencsétlen gólt kaptak. A találkozó 35. percében a szerbek támadója, Alekszandar Mitrovics közvetlen közelről lőhetett a magyar kapura, Gulácsi Péter hatalmasat védett. Ki volt kompany barca. A kipattanót azonban Nagy Zsolt saját magára rúgta, a labda pedig a fekvő kapus fölött a gólvonal mögé pattant, ahonnan Fiola már későn rúgta el a játékszert, Nagy öngólt szerzett. Fiola Attila (elöl) a gólvonalon túlról rúgja ki a labdát, mellette az öngólt rúgó Nagy Zsolt és Gulácsi Péter kapus. Fotó: MTI/Kovács Tamás A magyar válogatott a második félidőben a közönség támogatásával igyekezett kiharcolni az egyenlítést. Többször is eljutott a szerb kapuig a gárda, de gólt nem sikerült szereznie. A legnagyobb ziccert az utolsó percben puskázta el a magyar csapat: Schäfer András lépett ki nagy helyzetben, de a kapufát találta el, míg a kipattantót Szoboszlai Dominik az üres kapu mellé lőtte.
Sokak szerint a véres indulatú Sarolt tanácsára cselekedte ezt István. Szabados György tanulmánya szerint azonban mind István szigorú törvénykönyve, mind Vazul későbbi megvakíttatása és megsüketíttetése elegendő ahhoz, hogy belássuk: "első királyunktól nem volt idegen a kegyetlenségig fokozott szigor. Koppány a napvallás főtáltosa volt? - Nemzeti.net. A pogány és a keresztény világ határán élve sokszor a megtagadni kívánt múlt eszköztárából való elemekkel építette jövőjét". Koppány ellenében István valószínűleg nem is mint a keresztény hit védelmezője lépett föl, s az ütközet nem is volt országos belháború: sokkal inkább szimpla, gyors lefolyású hatalmi harc, melynek során egyikük sem válogatott az eszközökben. "Nem igazolható az a tétel, hogy Koppány győzelme mindenképpen a magyar állam és a magyar nép megsemmisüléséhez vezetett volna. Logikai lehetőségként fennállt az is, hogy ő, vagy egy feltehető leszármazottja politikai és/vagy hitbeli megfontolásból még a XI. században felveszi a kereszténységet" - fogalmaz Szabados és hasonló véleményen van Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézete középkori osztályának vezetője is.
Segítség lehet egy terebélyes gesztenyefa és mellette egy pihenőhely pár paddal. Jól is esik kicsit szusszanni és gyönyörködni ott a balatoni panorámában. Innen már csak 5-8 perc séta felfelé és a dombtetőn látni is lehet a Koppány emlékhelyet. A Szólád melletti völgyből, a hegy tetejére, a kettős kereszthez vezet az út Ha valaki úgy dönt, hogy a faluban az út szélén hagyja az autóját és onnan indul gyalog, úgy számolhat, hogy egy tempótól függően, 35-50 perces kapaszkodós sétával érhet el az emlékhelyre. Igaz nem hosszú, úgy két kilométeres, de nagy melegben ez egy megerőltető túra, eső után pedig nem is érdemes próbálkozni, vannak ugyanis annyira rossz állapotú részei az útnak, hogy olyankor veszélyes. Ki volt koppány felesége. Megéri azonban leküzdeni a nehézségeket. A hatalmas szobroknak, egészen varázslatos a hangulata ott a semmi közepén, szinte a felhők között, a Balaton és a sűrű somogyi erdők fölött. Nem csupán a fáradtság múlik el amikor az ember megérkezik, valami furcsa, jól eső érzés is a hatalmába kerít, lehet nem véletlen, hogy régóta gyógyító helynek tartják Koppány állítólagos nyughelyét.