Figyelt kérdés Vettünk néhány kék áfonya tövet. Szeretném mindet kiültetni a kertbe. Hogy gondozzam őket, hogy jó sok áfonyát teremjenek? Tudom, neten sok minden fent van, de most elsősorban személyes tapasztalatokra lennék kíváncsi.. Hogy van e itt olyan valaki, akinek terem a kertjében a saját áfonya. :) 1/9 anonim válasza: Sikerülni sikerülhet de nem egyszerű 2011. okt. Áfonya gyümölcs felhasználása, és értékei. 3. 20:54 Hasznos számodra ez a válasz? 2/9 A kérdező kommentje: Készítsek nekik emelt ágyást? Vagy hogy csináljam? 3/9 anonim válasza: az áfonyának különleges éghajlatra van szüksége legalább!!! 80%-os relatív páratartalom és 10-20 fok körüli hőmérséklet szükséges, évelő kis bokorról beszélünk épp ezért teleltetésre nincs szüksége ugyanis közép és magashegységben honos, vagyis a kerted nyáron túl meleg lessz neki:S, sajnos tapasztalat én is próbálkoztam(inkább maradtam az áfonyalekvárnál), de ha van pincéd, amibe fény bejut és kb 10-20 fok körüli az átlaghőmérséklet akkor úgynevezett "hidegházként" megpróbálhatod bonsaiként nevelni:))), sok sikert remélem tudtam segíteni.
A kék áfonya bokor ( vaccinium corymbosum) magyarországi termesztése az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap. Ez legfőképpen annak köszönhető, hogy a gyümölcs fogyasztása hazánkban is rohamosan emelkedő tendenciát mutat, míg a piacokon szinte csak import gyümölcsöt találhatunk. Magyarországon, a legtöbb helyen 6, 5 - 7-es ph környéki talajértékeket mérhetünk, ezzel szemben az áfonya alapvetően savanyú talajt kíván, melyre nagyon kevés példa van országunkban. Legfőképp a zalai térségben, foltokban az Alföldön illetve az ország észak-keleti részében, a Zempléni-hegység környékén található. Ezek a savanyú talajok ritkábban 4, 5 - 5, 5 ph érték között mozognak. Az áfonya bokor a homokos és agyagos talajokban is sikerrel termeszthető. Fontos, hogy a túlzottan homokos talajok esetében a tápanyagszegénység, a nagyon agyagos helyeken pedig a levegőtlenség, a nehezen elszivárgó víz az, amely megnehezíti vagy teljesen ellehetetleníti a növény termesztését. Áfonya ültetése savanyú talajba - YouTube. Több módszer is létezik az utóbbi alaptalaj lazítására, amit megtehetünk különböző mulcsanyagok talajba forgatásával, mint a fenyőforgács, faháncs, stb.
A vitaminok közül tartalmaz C-vitamint, B1-vitamint és B2-vitamint is. Fontos viszont kiemelni, hogy ezt a vizsgálatot mintegy 30 évvel ezelőtt folytatták le, és azt az itthon megtermelt áfonya termésekkel végezték. Megállapíthatjuk, hogy az áfonya hasznos a szervezetünk számára és azzal már igen sokat teszünk az egészségünkért, ha áfonyát, és egyéb sötét színű, magas antioxidáns tartalmú gyümölcsöket fogyasztunk, lehetőség szerint frissen. Kék áfonya termesztése házilag. / Benedek Borbála
Ez a megoldás amiatt is kedvező lehet, hogy az áfonya termesztése viszonylag nem túl munkaigényes, és különleges gondozást sem igényel, miértis az így hasznosított területen jövedelmező gazdálkodást folytathatnánk, ahol -házikertben, kiskertben, üzemben egyaránt - a kultúráfonya e tájak értékes, speciális bogyósgyümölcse lehetne. Terméshozama a telepítést követő hatodik évtől kezdve 2, 5-5, 0 kg/bokor, illetve 5-10 t/ha. Több információ az áfonyáról Áfonya értékei - Áfonya értékei Áfonya termesztése Talajigény Vízigény Öntözés Hőmérséklet Áfonya metszés - áfonya metszés Kertészeti lexikon cikkek Jávorka Sándor botanikus Kis farágópille Kis farágápille (Zeuzera pyrina L. ) fehér szárnyú, acélkék foltokkal tarkázott nősténye tojásait csomókban a gyümölcsfák törzsére rakja. Sokkal inkább polifág, mint a nagy farágó (Cossus cossus L. ), csaknem minden lombfánkat károsítja, de fenyőn is megtalálható. Nektár Nektár a növények nektármirigyei által kiválasztott édes, cukortartalmú folyadék, amelyet a mézelő méhek begyűjtenek és mézet készítenek belőle.
Duke – szintén korai, fürtökben terem már fiatal korában és sokat. Bogyói 2 cm nagyok, vitamindúsak és hosszan tárolhatók. Magas hozama miatt nagyüzemi termesztésben is kedvelt. Képen: Bluecrop - az egyik legnépszerűbb fajta Bluecrop – az egyik legnépszerűbb középkorai fajta. Másfél méterre nő meg. Gyümölcsei nagyok, mutatósak, ízletesek. Augusztus elején érnek. Sokat terem, bogyói nem repednek és nem hullanak. Nagyüzemileg is termesztik. Képen: Brigitta Blue Brigitte Blue – szintén középkorai és nagybogyójú fajta. Hasonlóan a többi fajtához a nagy fagyokat is jól bírja. Hűtőben nagyon hosszan tárolható, kedvelt a kiskertészek körében. Elliot – szeptemberben érnek középnagy sötétkék bogyói. Bokra sűrű, felálló, burjánzó. Napos helyre, félárnyékba ültessük. Képen: Egy újdonság - Pink Lemonade Pink Lemonade – ha létezhet lapos őszibarack, miért ne lehetne rózsaszín áfonya, nemde? Ez a fajta ilyen. Ugyanúgy termesztjük, mint kék rokonait. Bokra úgy 1, 80 magasra nő. Nagyon mutatósak rózsaszín virágai és tetszetős, finom rózsaszín termései.
Az áfonya viszont rendkívül érzékeny az ültetőközegre, számára a talaj legalább annyira fontos, mint a klimatikus adottságok: kizárólag savanyú kémhatású talajban képes élni és életben maradni. A savanyú kémhatás alacsony pH értéket jelent, az áfonya esetében ez az érték 4, 2-4, 8 között van, ami esetleg nemesítéssel valamennyivel megemelhető 5 körüli értékre. A savanyú talaj azért elengedhetetlen, mert a gyökerén szimbiózisban élő gombafajok működéséhez szükséges a savas környezet. Mivel ez egy ténylegesen működő szimbiózis, így egyik sem létezhet a másik nélkül, az áfonya sem lenne életképes a speciális gombafajok jelenléte nélkül. (Soltész, 1997) A talaj kémhatását számos hosszú távú behatás és természeti esemény befolyásolhatja. Az eső hazánkban 4, 8pH-val rendelkezik, ami adott esetben emelheti a közeg pH szintjét. A pH beállítását különböző technikákkal, technológiákkal lehet ugyan befolyásolni, de a természetes élőhelyéhez viszonyítva sajnos csak nehezen alakítható ki a tökéletes termesztőközeg.
Ez jól kihasználható úgy, hogy nyáron a déli fekvésű helyiségek viszonylag árnyékosak, télen meg a lehetőségekhez képest világosak legyenek. Az épületen belül a nappalit és a hálószobát a déli oldalra célszerű tenni. Lehet a nyugatira is, de ott az alacsony beesési szög miatt hamar felmelegszik a szoba nyáron, így árnyékolni kell. Az északi oldalra szokás elhelyezni a fürdőszobát, a kamrát, a garázst és más tároló helyiségeket. Hazánkban a szél ritkán okoz nagy károkat, így a széliránynak az épület tájolása esetén csak nagyon magas, például tízemeletes épületek esetén van lényeges szerepe. Az Alföldön általában északkeletről fúj a szél, tehát a déli, délkeleti tájolás ebből a szempontból is ideális. Fény és árnyék festmény. A szélviszonyokat egy közeli folyó, domb, vagy hegy jelentősen megváltoztathatja. Amennyiben e természetes tereptárgyak miatt szeles a kertünk, vagy a házunk környéke, érdemes gyors és nagy növésű fákkal elállni, módosítani a szél útját. A telepített növényzettel a szélnek kitett részek légmozgása jelentősen mérsékelhető.
A kerti konyhánál az asztalokra, székekre jó, ha árnyék vetül, de a sütő-főző rész fölé ne lógjon be semmilyen fa, mert az tűzveszélyes. Az épület hő-gazdálkodását pozitívan befolyásolhatjuk a tájolással, korrigálhatjuk különféle árnyékolástechnikai eszközökkel: redőny, reluxa, napvitorla… De az épületet árnyékolhatja egy nagyobb fa is. A lombhullató fák előnye, hogy télen nincs rajtuk lomb, azaz pont jókor, mert akkor a kevés fény akadálytalanul jut be a házba. Nyáron lombos a fa, ez is pont jókor, mert akkor a lombfelülete árnyékolja a homlokzatot. Az épület mellé ültetett növényeknek jó és rossz hatásuk is lehet. Ha a fa túl közel van a házhoz, az ágai dörzsölhetik a vakolatot, aminek így csökken az élettartama. Másik hátrány, hogy ha túl közel van a növény, akkor bár jobban árnyékol, nedvesen tartja a falat, mert megakadályozza a légmozgást – ez sem túl jó. Fény és árnyék blog. A fáknak a házfaltól való ideális távolsága: legyenek közel, hogy jól árnyékoljanak, de ne érjenek hozzá a falhoz. És előnyös, ha 30-50 centiméteres távolság van a növények és a házfal között, ez ugyanis elegendő arra, hogy a légmozgás átjárja, így eső után hamar megszárad a fal.