Kovács József a Médiacentrum kérdésére elmondta, választókerületünkben ettől eltérő eredmény született, itt Dobrev Klára 1. 395 szavazattal lett első, Jakab Péter 724 szavazattal a második, Karácsony Gergely 577 szavazattal a harmadik helyen végzett. A sajtótájékoztatón elhangzott, az ellenzéki előválasztás második fordulója október 10-én, vasárnap kezdődik és október 16., szombatig tart. Ezeken a napokon 8 és 18. 30 között várják a választókat Pápán a Piac tér 2. pavilonjában. Ebben a fordulóban már csak a miniszterelnökjelölt-jelöltekre lehet szavazni. A oldalon megjelenő valamennyi írást és képet szerzői jog véd. A cikkek és képek üzleti célú felhasználása kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető a web(kukac) címen. Megértésüket köszönjük!
Fotó: Pintér Ádám Az ellenzéki előválasztás első fordulójának eredményeiről és a második forduló lebonyolításáról tartott sajtótájékoztatót ma délelőtt Kovács József, az ellenzéki előválasztási bizottság választókerületi elnöke. Mint elhangzott, az első fordulóban Veszprém megye 4. számú választókerületében 3. 347-en adták le szavazatukat, közülük 659-en online szavaztak. A szavazatok valamivel több, mint két százaléka érvénytelen volt. A képviselőjelölt-jelöltek közül Grőber Attila, az MSZP, a Párbeszéd és a DK jelöltje 2. 042 szavazatot kapott, Süle Zsolt, a Jobbik és az LMP jelöltje 760 szavazatot kapott, míg dr. Jádi Istvánra, a Momentum jelöltjére 384-en szavaztak. Így az ellenzék közös képviselő-jelöltje Veszprém megye 4. számú választókerületében Grőber Attila lesz. A miniszterelnökjelölt-jelöltek közül országos szinten Dobrev Klára végzett az élen, a második legtöbb szavazatot Karácsony Gergely kapta, a harmadik helyen pedig Márki-Zay Péter végzett, így ők indulhatnak az ellenzéki előválasztás második fordulójában.
A Helyi Előválasztási Bizottságok legelső feladata, hogy javaslatot tegyenek, a választókerületükben hány helyszínen és konkrétan hol lehessen majd szavazni akár az első forduló teljes 9 napja alatt, akár csak 1-2 napig. CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük! Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.
A kedd este nyolc órakor záruló első fordulóban vasárnap estig több mint 515 ezren szavaztak.
Összegzés szerint a klinikai és a virológiai adatok értékelése alapján megállapítható, hogy Magyarországon a 12. naptári héten tovább erősödött az influenza aktivitás. A területek érintettsége között ezen a héten is jelentős különbség volt megfigyelhető, a 100 ezer lakosra jutó influenzás panaszokkal orvoshoz forduló betegek száma 145 és 636 között változott. A friss jelentés szerint a 12. héten tíz közigazgatási területen emelkedett, hétben csökkent, háromban nem változott az orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A százezer lakosra vetített orvoshoz forduló betegek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg (636), Baranya (573) és Zala (529) megyében volt a legmagasabb, Jász-Nagykun-Szolnok (145) és Pest (148) megyében a legalacsonyabb. Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megye kivételével az ország valamennyi közigazgatási területen diagnosztizáltak laboratóriumi vizsgálattal igazolt influenzavírus által okozott megbetegedést. Az influenzaszerű megbetegedéseket változatlanul a 3-14 éves gyermekek között diagnosztizálták a leggyakrabban (41, 2 százalék), a betegek 31, 5 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt, a 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 19, 1 százaléka, 8, 2 százalékuk pedig a 60 éven felüli volt.
A múlt év 40. hete és az idei év 12. hete között 1228 vizsgálati anyagot dolgoztak fel az NNK laboratóriumban, ezekből 246 esetben igazolták az influenza A vírust, száznegyvennyolc megbetegedés hátterében a légúti óriássejtes (RSV), huszonhárom esetben adenovírus-, kilencvenkét esetben koronavírus-fertőzés állt.
A másik véglet a borsodi Rudabánya Árpád utcája és a Bács-Kiskunban lévő Borota, amelyek az ország legolcsóbb lakásait adták tavaly 21 ezer forintos négyzetméterárral. A harmadik legalacsonyabb ár Tarnaszentmiklós volt 23 ezer forinttal. 2019-ben még csak nyolcvanszoros különbség volt a legolcsóbb és legdrágább helyszíneken eladott ingatlanok áraiban, ez tavaly már közel százszorosra nőtt. Közel 3 milliós négyzetméterár a Bazilikánál Az több mint 525 ezer hirdetés alapján elkészítette az idei toplistát is a kínálatban szereplő lakóingatlanok utcáiról is. 220 volt lego harry potter. Ezt a rangsort a főváros V. kerületénél, a Bazilikának helyet adó Szent István téren lévő lakások vezetik közel millió forintos átlagban 2, 975 milliós négyzetméterárukkal. Utána az I. kerületi – Budai Várban lévő – Szentháromság tér következik 2, 8 millió forinttal, a harmadik helyen pedig a III. kerületi Királylaki lejtő áll 2, 75 millióval. A negyedik hely a tihanyi Felsőkopaszhegyi úté, ahol 2, 74 milliót kértek egy négyzetméterért.
Weboldalunk látogatásakor cégünk (220volt Magyarország Kft. ) olyan alkalmazásokat (cookie, süti) használ, amelyekkel az Ön részére megkönnyítjük és gyorsítjuk a vásárlási és kiválasztási folyamatokat, továbbá cégünk részére adatokkal szolgál arra vonatkozóan, hogy hatékonyabban, magasabb színvonalon és az Ön igényének megfelelőbb szolgáltatásokat, hirdetéseket tudjunk közvetíteni. Ezen alkalmazások (cookie, süti) megváltoztathatóak Ön által.
kerületi Szeréna út, az V. kerületi Szalay utca, valamint a XII. kerületből a Tóth Lőrinc utca, a Gyöngyvirág út és a Mártonhegyi út, utóbbiak átlagos négyzetméterára 1, 26-1, 377 millió forintot tett ki. Budapest legolcsóbb utcáiban átlagosan kevesebb mint 300 ezer forintot kellett fizetni egy-egy ingatlanért. 2020-ban a legalacsonyabb árak a XXIII. kerületi Külső Vörösmarty utcához tartoztak, 220 ezer forintért adták el az ottani lakóingatlanok négyzetméterét. A sorban a következő a XX. 220 volt lego motor. kerületi Honvéd utca és a X. kerületi Korponai utca, előbbi 249 ezer, utóbbi 254 ezer forintos négyzetméterárral zárta a múlt évet. 100-szoros különbség az árakban Budapesten kívüli rangsort holtversenyben a Győr-Moson-Sopron megyei – az osztrák határ közvetlen közelében lévő – Zsira és a fonyódi Fürdő utca vezeti, miután 1, 08 millió forintos négyzetméterárat fizettek a vásárlók az ingatlanokért. Utánuk szintén Balaton-parti ingatlanok következnek: a balatonfüredi Erkel Ferenc utca 1, 02 millióval, a siófoki Deák Ferenc sétány pedig 966 ezer forinttal.
Az ország legdrágább utcáinak toplistája élén helycsere történt, de továbbra is a főváros I., II., V. és XII. kerülete adja a legértékesebb közterületeit. Posztunkból az is kiderül, hogy az több mint 500 ezer hirdetésének adatai alapján a kínálati piacon melyek voltak az ország legolcsóbb és legdrágább utcái az idei évben. Új bajnoka van az országnak Országszerte a főváros II. kerületében – a rózsadombi Vérhalom tér lakásait -adták a legmagasabb áron 2020-ban, átlagosan 2 millió forintot kellett egy-egy négyzetméterért fizetni. Második lett 1, 4 millió forinttal a Budapest V. kerületében lévő Vörösmarty tér. 2019-ben még listavezető volt 200 ezer forinttal magasabb, 1, 6 milliós eredménnyel. Az országos toplista harmadik helyén a szintén V. kerületi Dorottya utca végzett 1, 38 millió forintos összeggel. Érdekesség, hogy utóbbi utca 2018-ban volt a listavezető, akkor 1, 6 millió forintos négyzetméterárral. A top 10-ben szerepel még az I. kerületi Úri utca, a II. Totalcar - Belsőség - A világ legőszintébb autóhirdetése. kerületi Szeréna út, az V. kerületi Szalay utca.