Gróf Széchenyi István mondásai Az ember csak annyit ér, mint a mennyit használ. 1. Mindenek előtt áll előttem a hűség a fajtámhoz! 2. A beszéd jóval több bajt okoz a világon, mint a hallgatás. 3. Akinek napról napra le kell nyelni az igazságot, az nem annyira érzékeny a nyilaival szemben. 4. Eljön még az idő, amikor a szellemi táplálék sokkal édesebb lesz, mint a testi élvezetek. 5. Ha a diák nem készül el jól, bizonyosan komiszul vizsgázik. 6. Márton-napi mondások - Szent Márton. Csodálatos mennyi éltető erő van még ma is a magyar vérben! 7. Kell, hogy az ember magának parancsolni tudjon, olyan keményen tudjon parancsolni, hogy azt, ami szükséges, s még inkább azt, amit kötelességének kell éreznie, megtegye -akár kedve telik benne, akár nem. 8. A szépen hangzó nagy mondások többnyire üresek és gyakran azért használják őket, hogy meneküljenek a csekélyebb de sürgős dolgoktól. 9. A embereket annyiféle benyomás űzi, hajtja, hogy nagy részüket többnyire a körülmények áradata sodorja magával. 10. Magyar létedre érzel fajod iránt ragaszkodást, hűséget, szeretetet?
Istenünk, hálát adunk neked Szent Mártonért, akit példaképül és segítőnkül adtál az irántad, az Egyház és az emberek iránti áldozatos szeretetben. Ebben a jubileumi esztendőben, mint szülőföldjének gyermekei, még inkább igyekszünk követni őt az irgalmasság útján. Az embertársainkat felemelő szeretet által bizonyságot akarunk adni a szeretet minden bajt legyőző és a világot újjáalkotó erejéről. Szent Márton, légy közbenjárónk az Atyánál, hogy hitünkben megerősödve építsük a szeretet civilizációját. Miként te, mi se adjuk fel soha a reményt, hogy Jézus megváltásának erejében képesek vagyunk legyőzni a bennünk és a világban lévő bűnt. Végül követni akarunk téged abban is, hogy a Szentlélek erejében bízva rendíthetetlenül hiszünk a szeretet végső győzelmében. Ámen.
Márton emiatt a nagyobb borvidékeken az Újbor védőszentje is. A bor és a liba gyorsan össze is kapcsolódott, német területen már a 12. században a Márton-ludat "szüreti vagy préslibának" is nevezték. A közeli Szlovénia területén szokás volt, hogy a szőlősgazdák a hegyekben különböző helyekre borospalackokat rejtettek el, melyeket a legényeknek kellett megkeresniük. Eközben a lányok asszonyok sokféle finomságot főztek, sütöttek, amit aztán a szőlőhegyben nagy vigaszság közepette közösen fogyasztottak el. November 11-én kezdték meg az új hordókat a gazdák, ekkor került az asztalra épp a libasült mellé az úgynevezett Libás-bor vagy sok helyen Márton–bor, aminek még gyógyító hatása is volt a hagyomány szerint. Egyéb szokások, időjóslások Szent Márton ünnepe: november 11. A liba mellcsontjából az időjárást jósolták meg. Ha a csont fehér és hosszú volt, havas telet jelzett, ha pedig barna és rövid, az sáros telet ígért. A népszokás úgy tartotta, minél többet esznek Márton napján, annál erősebbek lesznek.
Tökéletes piskóta hagyományos, diós és csokoládés verzióban, lágy vaníliakrém, minőségi csokoládéöntet és tejszínhab- Igen, nem más ez, mint a somlói galuska! A hazai édesszájúak hamisítatlan kedvencének elnevezése azonban megtévesztő lehet. Igazából somlyói galuska? Mint a legtöbb igazán jó desszert kapcsán, így a somlói galuska esetében is változatos történelmi múlttal találkozhatunk. A gasztronómiai lexikonok egy része szerint a Somló hegyről kapta a nevét. Ugyan a térség valóban híres a remek borokról, de nem sok köze van a somlói galuskához. Már csak azért sem, mert a desszert eredeti elnevezése a Gödöllői-dombvidék peremén megtalálható Somlyó-hegyről kapta a nevét. A Fót melletti településen, Kisalagon élt Szőcs József cukrász, aki 1969-ben nyitotta meg cukrászdáját, és egészen 1982-ig látta el a környék édesség rajongóit főzött fagylalttal és franciakrémessel. Szőcs Béláé a dicsőség A szakember egyébként a Gundel étterem cukrászműhelyét is vezette 1956-tól. A legendák szerint – a Rákóczi túróshoz hasonlóan- a brüsszeli magyar étterem nagy slágerének számított a somlói galuska.
Ki ne ismerné vagy evett volna somlói galuskát. A külföldieknek pedig talán ez ugrana be a leghamarabb, ha magyar desszertről esne szó. A somlói galuska története azonban – több más étellel ellentétben – nem vész el a sok éves hagyomány ködében. A somlói galuska történetéről és születéséről pontos információkkal bír a szakirodalom. Mint oly sok más híres magyar édesség, ez is a Gundel étterem nevéhez köthető. A süti feltalálója, név szerint Gollerits Károly a Gundel étteremben volt főpincér, amikor is megfogant benne a gondolat az ínycsiklandó étel megszületéséhez. A kivitelezést végül mégsem neki, hanem kollégájának, Szőcs József Béla cukrászmesternek köszönhetjük, aki sok évet tevékenykedett inasként a Gerbeaud cukrászdában. Ekkor került kollégális viszonyba a Gundel főpincérével, és végül ők ketten keltették életre a tejszínhabos, csokiöntetes piskótát, amely egyből hatalmas sikert aratott. Oly annyira, hogy még az 1958-as brüsszeli világkiállításon is szakmai díjat nyert. A somlói galuska névadója pedig nem más, mint a Budapesttől mindössze huszonöt kilométerre, a Gödöllői-dombvidék peremén álló, az autópályáról is már messziről látható Somlyó-hegy (Somló-hegy).
Állítólag a kedvenc desszertünk, mégis keveset tudunk róla. Mi most leírunk mindent, amit a somlói galuskáról tudni akartál, de soha nem merted megkérdezni! Klasszikusat csak pontosan..... idézni, klasszikus fogást pedig csak pontosan szabad elkészíteni. Bár az eredeti receptet nem ismerjük – kitalálójának rokonai titkosan kezelik –, de ez még nem jogosít fel arra senkit, hogy gyűjtőnévként kezelje az egyik legfinomabb desszertünket. A somlói "titokzatossága" azonban lehetőséget biztosít nekünk arra, hogy kiélhessük konyhai kreativitásunkat – játszhatunk az arányokkal, a krém és a csoki sűrűségével, a tejszínhabkorona mennyiségével –, de tartsuk tiszteletben az alapokat! Sajnos a cukrászdák és éttermek kontár hozzáállásának köszönhetően elvétve lehet csak igazi somlóihoz hozzájutni – így nincs más választásunk, házilag kell előállítanunk a desszertek királynőjét! Még több somlói galuska recept itt >> Két apa gyermeke Születési, pontosabban debütálási ideje teljesen biztos: a somlóit először az 1958-as brüsszeli világkiállításon kóstolhatta a közönség, ahol megalkotóját szakmai díjjal is jutalmazták.
Ha az utcán egy idegen megszólítaná, majd megkérné Önt, soroljon fel öt magyar édességet, akkor a Rákóczi túrós, a Zserbó, a Dobos torta és a Gundel-palacsinta mellett biztosan eszébe jutna a háromféle piskótából, vanília és csokiöntettel, némi rummal meglocsolt, dióval, baracklekvárral és mazsolával készülő, tetején tejszínhabbal tálalt finomság, a Somlói galuska. Ezt nálunk gluténmentes, cukormentes és paleo verzióban kóstolhatod. De vajon kinek a nevéhez fűződik? A gondolattól… A somlói galuska "kialakulása" – csak úgy, mint sok más édesség is – a Gundel étteremhez köthető. Ott volt ugyanis főpincér az a Gollerits Károly, akiben először megfogalmazódott a süti ötlete. …a megvalósításig A gondolat ugyan az övé volt, de a megvalósítás már a kollégája, a korábban Gerbeaud cukrászdában inaskodó Szőcs József Béla cukrászmester érdeme. Ketten alkották meg a mai napig minden cukrászdában különleges finomságnak számító tejszínhabos, csokiöntetes, diós piskóta költeményt. Az édességnek olyan hatalmas sikere lett, hogy az 1958-as brüsszeli világkiállításon szakmai díjat nyert.
A keresztelő, avagy "Somlyóból Somló" Nevét egyébként Szőcstől kapta, aki a Somlyó nevű domb környékéről, Fót-Kisalagról származik. Szülőföldje előtti tisztelete jeléül nevezte el somlói galuskának. Pontosabban somlyói galuskának, hiszen a Veszprém megyei Somló hegyhez semmi köze. Az apró baki állítólag egy figyelmetlen brüsszeli kolléga műve, aki kihagyta az ipszilont a desszert nevéből, az pedig már így, ipszilon-fosztottan vonult be a köztudatba. "Magyarország Kedvenc Süteménye" Hazánk egyik legkedveltebb édességét – 2010-ben, egy internetes szavazáson "Magyarország Kedvenc Süteményének" választották – gyakorlatilag minden háztartásban máshogy készítik. Bár az eredeti recept – kevesen tudják – háromféle piskótát ír: egy simát, egy kakaósat és egy diósat. Készíteni kell hozzá egy rumos-vaníliás öntetet, egy étcsokoládés-rumos csokiöntetet, valamint egy vaníliakrémet. Ezenkívül összeállításra vár még a töltelék, ami diót és baracklekvárt tartalmaz. És persze, kell még bele némi mazsola.