ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ÉS ELHELYEZKEDÉS Pašman település és önkormányzat az azonos nevű szigeten, a zadari szigetvilágban található. A legfrissebb népszámlálás szerint 2082 lakosa van. A lakosság nagy része hagyományosan halászattal és mezőgazdasággal foglalkozik, és újabban a turizmussal is. A Pašman sziget két oldalról kapcsolódik a szárazföldhöz, Biograddal és Zadarral. Biogradból közvetlenül Tkonba érkezik Pašman szigetére komppal, amely kb. 15 percet vesz igénybe és Zadarból Prekóba Ugljan szigetére. Pasman Sziget – MeanGlist. Pašman és Ugljan szigetek híddal vannak összekötve, és így Ugljan szigetéről könnyen el tud jutni Pašman helységbe. Ez a két sziget Tkon - Preko között buszjáratokkal van összekötve, melyek mindkét oldalon össze vannak hangolva a kompjáratokkal. KULTÚRA, TÖRTÉNELEM ÉS JELLEGZETESSÉGEK A város a római kor óta lakott volt, és először 1067-ben IV Peter Krešimir király említette "Postimana" néven. A községben találhatóak a sv. Roka és sv. Ante templomok, valamint Rođenja Blažene Djevice Marije plébániatemploma a 19. századból.
A harcok lezárulása óta Horvátország független állammá vált, és csatlakozni kíván az Európai Unióhoz. A Pasman-sziget történelmének ugyancsak meghatározó eseménye volt a Zdrelac-tengerszoroson átívelő híd megépítése 1973-ban. A Pasman-sziget látnivalói A Pasman-sziget legfőbb látnivalója két kolostori épület. A ferences Sv. Duvje-kolostort 1390 és 1392 között építették, amely napjainkban múzeumként működik, benne számos, a sziget történelmével kapcsolatos kiállítási tárgy kap helyet. A kolostor kerengőjét, valamint az étkezőt eredeti formájában őrizték meg. Egy, a régi kolostori templomból származó festményt is megszemlélhetünk, amely Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal. A Tkon település feletti Cokovac-hegyen található bencés kolostorban ma is szerzetesek élnek, az épület ugyancsak a 14. századból származik. Az apró Banj helységtől nem messze gyönyörű kápolnát tekinthetünk meg. PASMAN SZIGET, HORVÁTORSZÁG - 3 nyaraló. A parkolótól a kápolnához vezető panorámautcáról csodálatos kilátás nyílik a sziget nagy részére. Pasman település plébániatemploma szintén megér egy látogatást.
Pašman Tkon városa Közigazgatás Ország Horvátország Megye Zára megye Legnagyobb település Pašman (település) Népesség Teljes népesség ismeretlen Népsűrűség 33, 34 fő/km² Pašman (település) népessége 392 fő (2011) [1] +/- Földrajzi adatok Fekvése Adriai-tenger Terület 60, 11 km² Hosszúság 21, 4 km Legmagasabb pont Bokolj (272 m) Időzóna CET ( UTC +1) Elhelyezkedése Pašman Pozíció Horvátország térképén é. sz. 43° 57′, k. h. 15° 23′ Koordináták: é. Pasman sziget térkép teljes film. 15° 23′ A Wikimédia Commons tartalmaz Pašman témájú médiaállományokat. Pašman ( olaszul Pasman vagy Pasmano) sziget az Adriai-tengeren, Horvátországban. 60, 11 km²-es területével [2] a zárai szigetcsoport második legnagyobb szigete. A szárazföldtől a Pašmani-csatorna választja el. A partvonal teljes hossza 65, 3 km. A sziget legmagasabb csúcsa Bokolj (272 méter). Geográfia [ szerkesztés] 1883-ban közte és Ugljan között kiásták a 4 méter mély Zdrelac tengeri átjárót, amely fölé 1973-ban egy 210 méteres hidat emeltek. Ettől kezdve a két sziget gyakorlatilag megint eggyé vált.
Míg az üdülőhelyek közelében lévő strandok forgalmasak és ideális helyek az ismerkedésre, a nyugalomra és magányra vágyó turisták mesébe illő, apró öblöket találhatnak, elsősorban a sziget lakatlan részein. Egy kifejezetten régi konoba (jellegzetes horvát vendéglő) várja a vendégeket a sziget fővárosa, Pasman jachtkikötőjében. Pasman sziget térkép 2017. Itt a jó konyha mellett megismerkedhetünk a barátságos helybéliekkel is. A Pasman-sziget történelme Régészeti leletek bizonyítják, hogy Pasman-sziget már az illírek, a görögök és a rómaiak korában is lakott volt, írásos emlékek azonban – néhány épület feliratait leszámítva – nem maradtak fenn az ókorból. A számos lelet – érmék és épületmaradványok – segítségével azonban sikerült a szigetnek legalább a római kori történelmét rekonstruálni. Azok az okiratok, amelyek először említik Pasmant, a kora középkorból származnak. Bizonyított tény, hogy a Pasman-sziget 1050-től a biográdi püspök tulajdonában állt, aki 1120-ban kénytelen volt átengedni a szigetet a zárai érseknek.
A szálláshelyhez… További információ & fenntartások Apartmanok Tkon 20589 6 150 m A/Az 20589 objektum (Tkon, Pašman - Észak-Dalmácia) a/az Apartman (1) típusú szállásegység(ek)et tartalmazza és a tengertől 150 m-re fekszik. A szálláshelyhez… Apartmanok Tkon 20586 A/Az 20586 objektum (Tkon, Pašman - Észak-Dalmácia) a/az Apartman (1) típusú szállásegység(ek)et tartalmazza és a tengertől 150 m-re fekszik. A szálláshelyhez… minden szállás Sziget Pašman »
Hol jrok? » INFORMCIK | Vadszati idnyek VADÁSZATI IDÉNYEK 5. számú melléklet a 79/2004. (V. 4. ) FVM rendelethez (a vad védelmérl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól) Az idények a Földmvelésügyi Miniszter 65/2015. (X. 26. ) FM rendelete értelmében 2016. március 1-jétl változtak, alább a hatályos szabályozás olvasható. NAGYVADFAJOK gímszarvas bika szeptember 1. - január 31. - érett bika szeptember 1. - október 31. - tehén, -ün - borjú szeptember 1. - február utolsó napja dám bika október 1. - február utolsó napja október 1. - november 30. október 1. - január 31. z bak április 15. - szeptember 30. - suta, gida muflon kos - juh, -jerke -bárány vaddisznó 1 egész évben szikaszarvas APRÓVADFAJOK mezei nyúl október 1. - december 31. üregi nyúl fácán kakas -tyúk 2 fogoly 3 nyári lúd 4 vetési lúd 4, nagy lilik 4, kanadai lúd 5, nílusi lúd 5 tkés réce 6 augusztus 15. - január 31. szárcsa 6 erdei szalonka vadászati idény nélkül örvös galamb, balkáni gerle EGYÉB APRÓVADFAJOK róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya 7, mosómedve 7 borz, házi görény, dolmányos varjú 8, szarka 8, szajkó 8 július 1.
A vetési lúd és a nagy lilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdõdik és január 31-ig tart. A nyári lúd vadászati idénye Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén szintén december 1-jén kezdõdik és december 31-éig tart. (3) Tõkés récére augusztus 15-tõl augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól – azaz a vízzel borított terület és a szárazföld találkozásától – számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tõkés récébõl és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthetõ el. Tenyésztett tõkés réce tilalmi idõben is napi terítékkorlátozás nélkül lõhetõ.
Részletes információk Tisztelt Vadásztársak! Meghívjuk Önöket a Zelengora Nemzeti Parkba, Boszniába, idei Siketfajd vadászatainkra. A Siketfajd vadász idénye Boszniában: április 1 – május 15. Mint tudjuk Magyarországon, és Európa legtöbb országban a siketfajd védett, és nincs vadászidénye. Boszniában, illetve a Zelengora Nemzeti Parkban viszont egészséges populációja van és vadászható. A Zelengora Nemzeti Park Bosznia legszebb hegysége. Különleges, mert az 1500 méter feletti hegyeken végtelen zöld füves mezők és tavacskák sorakoznak a hegycsúcsok tövében. Egyszerre vadàszhat 1-3 szemèly is, és az optimális idő 1-2 vadàsznap. A legnagyobb siker akkor érhető el, ha szólnak a nemzeti park vezetői, hogy megkezdődött a dürrögés és az időjárás is kedvező. A siketfajd elejtésére 4 mm-es, 4, 5 mm-es sörét, vagy kiskaliberű golyós fegyver teljes-köpenyes lövedéke ajánlott. Áraink 2022-ra: A siketfajd kilövèsi dìja, nyúzással: 1300 Euró. Sebzés: 600 Euró. Kisèrő kötelező költségek: Első vadàsznap 400 Euró (szervezès, vadàszjegy, kisèrő, a fegyverkölcsönzés egy vadásznapra).
72/2012. (VII. 24. ) VM rendelet I. VADÁSZATI IDÉNYEK a) Nagyvadfajok gímszarvas - bika szeptember 1–január 31. – érett bika szeptember 1–október 31. – tehén, -ünõ – borjú szeptember 1–február utolsó napja dámszarvas - bika - érett bika október 1–január 31. október 1-november 30 október 1–január 31 október 1–február utolsó napja õzbak április 15–szeptember 30. – suta, gida muflonkos szeptember 1-február utolsó napja - juh, -jerke, - bárány szeptember 1–január 31. szeptember -február végéig vaddisznó egész évben szikaszarvasbika, tehén, -ünõ, -borjú zerge vadászati idény nélkül b) Apróvadfajok mezei nyúl október 1–december 31. üregi nyúl fácánkakas – fácántyúk október 1–január 31. fogoly nyári lúd vetési lúd, nagy lilik, kanadai lúd, nílusi lúd tõkés réce augusztus 15–január 31. szárcsa erdei szalonka vadászati idény nélkül. örvös galamb, balkáni gerle c) Egyéb apróvadfajok róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve borz, házi görény, dolmányos varjú, szarka, szajkó július 1–február utolsó napja A teljesség igénye nélkül közöljük a vadászati idényekben bekövetkezett változásokat: (2) Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikbõl naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthetõ el, melybõl a nyári ludak száma nem lehet több kettõnél.
Amíg borz látása borznak kölykei vannak, rendkívül ingerlékeny, ha veszélyt érez, akár a vaddisznónak is nekifordul. Magyarországon ben védelem alá került, melynek köszönhetően állománya megnőtt és stabillá vált, így óta ismételten vadászható. Ráadásul csúcsragadozók hiányában az állományszabályozás miatt mindenképpen indokolt borz látása, ám kevesen emelnek rá puskát, a hazai jágerek valamiért mostohán kezelik a kérdést. Pedig az elejtése komoly kihívás… Aki megpróbálkozik csak és kimondottan borzra vadászni, gyakran kudarcélménnyel telve kénytelen tudomásul venni, hogy nem is olyan egyszerű feladat a csíkos fejűek elejtése. Magyarországon ben védelem alá került, melynek köszönhetően állománya megnőtt és stabillá vált, így óta ismételten vadászható Igaz, a szórókat gyakran felkeresik, néhol szinte az összes kukoricát a borzok veszik fel, máshol viszont a szórók látogatása alkalmi. A váratlan borz látása kukoricában, vagy a táblák melletti váltókon disznóra lesve vadkárelhárító vadászatokon is gyakorta előfordulnak.
A földbe kapart kis gödröket többször is használja. Nem ritkán az illemhelyek akár méterre, vagy gyenge látásból messzebb találhatók a kotoréktól. A borz a szó legszorosabb értelmében mindenevő. Amit talál, vagy amii a legkönnyebben elérhető számára, azt addig eszi, amíg a készlet tart. A földön fészkelő madarak tojásaiban és borz látása okozott károk tekintetében továbbra sem egyértelmű, hogy a róka, a borz, vagy a vaddisznó a legjelentősebb pusztító, az viszont bizonyos, hogy az alföldi területeken a borz terjeszkedésével és állomány növekedésével egyre több kárt okoz a védett vagy a vadászható fajok fészkeiben. Milanovich Domi Rémálom az építkezés? A borz tápláléka fajokban gazdag, mezőgazdasági területen végzett hat éves vizsgálatban 25 állat- és 6 növény- erdei élőhelyen pedig 47 állat- és 11 növénytaxon fordult elő. A tavaszi és nyári táplálékában a gerinctelenek főként a gilisztákősszel pedig a növények a legfontosabbak, ám ekkor borz látása kisemlősök — különösen a mezei pocok — fogyasztása is jelentős lehet.