A magyar nép zivataros századaiból - Cseke, 1823. 01. 22. - YouTube
Az utolsó versszakban az áldás helyett már szánalmat kér a magyarnak a költő, mivel bűnei miatt jutott ilyen sorsra. Ugyanakkor kiegyenlíti a mérleget az a tengernyi kín, amivel "megbűnhődte már e nép, / a múltat s jövendőt. " A pályázati elbírálás után 1844. július 2-án ünnepélyes keretek között mutatták be Kölcsey és Erkel díjnyertes művét, másik öt mű szerzője dicséretet kapott: Egressy Béni, Molnár Ádám, Travnyik János, Éliás Márton és Sayler Károly. Ney Ferenc az Életképek című hetilapban így írt: "Hunyadi László szerzője olly művel ajándékozá meg ismét a magyar közönséget, melly zenészetünknek egyik díszül szolgálhat. E' dalszerzemény magyar jelleme kétségtelen; megvan hymnuszi magasztossága is, s' könnyű, dallamos, természetes emelkedésével a fülbe is könnyen tapadand többszöri hallás után, mi népszerűséget ígér neki. " A Himnusz történetéhez tartozik, hogy 1949-ben az akkori kormányzat majdnem megfosztotta nemzetünket Kölcsey imájától. Az új államformához új címert és új himnuszt akart.
A magyar kultúra napját január 22-én ünnepeljük. 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz írását. Néhány nappal ezelőtt Budapest utcáit járva arra a kérdésre kerestük a választ, mit jelent a magyar emberek életében a kultúra. A magyar nép zivataros századaiból Amikor Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én pontot tett a Hymnus, a' Magyar nép' zivataros századaiból letisztázott kéziratának végére Szatmárcsekén, valószínűleg nem sejtette, hogy verse néhány évtized múlva minden nagy ünnepen, jeles eseményen elhangzik majd. A Himnusz kiadása öt évig váratott magára, míg 1828 decemberében megjelent nyomtatásban, egy évtizednek sem kellett azonban a megjelenéstől eltelnie, hogy 1836-ban Gaál József Szirmay Ilona c. regényében ironikusan idézze a vers szövegét. "Végre mégis napfényre bukkanván, bámulva tekinték, hol egymást, hol megmentőiket, s reszketve a tatárok holttetemeit. A derék Kordovány is előlépett, őt inasa húzta ki saját padlásán a bőrök alól. A czéhmester diadaljelként emelte átlyukasztott kalpagát, melyet a bőrök alatt félelmében szorongatván, benne a keresztül repülő golyónak világos nyomaira talált, s valóban a haza védelmében nyert ily tetemes sérvvel a város polgárai közül senki sem dicsekedheték, bár ezt is magyar kar ejté, s csak két vagy három ujjnyival csapott volna lejebb az ón, el lehetne mondani honunk akkori siralmas esetéről: »S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre.
Érdekes, hogy sok külhoni ember, aki ismeri a magyar himnuszt, megkérdezi, hogy miért olyan lassú, szomorú a magyarok néphimnusza. Nem értik, nem tudják, hogy Kölcsey lírája – mint említettük – nem induló, nem buzdító harsogás, mint az angol "God save the King (Queen)" vagy az osztrák "Gott erhalte", a német "Deutschland über alles"-ról nem is szólva. A magyar himnusz könyörgés, nemzeti imádság, amit tulajdonképpen imára kulcsolt kézzel kellene énekelni, nem a megszokott vigyázzállásban. Tettek is erre többször javaslatot, de a megszokás falát nem tudta áttörni a változtatásra irányuló érzés. Nagyon megszívlelendő, ahogy Kölcsey sorról sorra visszaidézi a magyar történelem ismert eseményeit. Talán meglepő, hogy Bendegúz nevét említi és Árpád vérének tartja a magyarokat, akiknek a Kárpátok szent bércei között biztosított szép hazát a Fennenvaló. Leírja a bőven termő kalászosokat a Kunságon, a tokaji szőlőből készült nektárt, a törökök elleni harcokat, Mátyás győzelmét Bécsen. Elgondolkoztatók az 5. strófa utolsó sorai, amiben váteszi módon még a ma felvirágzó bűnöket is megírta: "Hányszor támadt tennfiad / Szép hazám kebledre, / S' lettél magzatod miatt, / Magzatod hamvedre? "
«" A megzenesített Himnusz A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, melyre Erkel Ferenc is benyújtotta pályaművét. Pedig, Gárdonyi Géza anekdotikus novellájának, az Apróságok Erkel életéből második részének tanúsága szerint nem is volt szándékában, egy zeneszerző ismerőse zárta össze egy zongorával, hogy megszülessen a mű. Gárdonyi szerint az idős Erkel így emlékezett az alkotói folyamatra: "Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz, úgy amint ma ismeri. " A Himnusz, megzenésített formájában annyira részévé vált életünknek, hogy eszünkbe sem jutna, hogy ez az egyetlen állami himnusz a világon, amely "magától" vált azzá, hiszen semmilyen törvény, uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tette kötelezővé egészen a rendszerváltásig.
Kűldve: Guest Hétfő, 19/12/2011 - 22:10
Mikor hívhatunk rendőrt? Ha a csendháborítást többszöri, személyes felszólítással sem sikerült megakadályoznunk és a zaj mértéke akadályoz minket pl. az éjszakai pihenésben, akkor értesíthetjük a rendőrséget. A rendőrséget még telefonon tájékoztassuk a konkrét esetről és a csendháborítók címéről. Csendháborítás bejelentése telefonszám keresés. Ilyenesetekben vagy járőr jön, vagy pedig Budapesten a kerületi polgárőrségtől küldenek valakit. Gyakran előfordul, hogy a hangoskodók – mintha megéreznének valamit – pont akkor hagyják abba a lármázást, amikor a hatóságok kiérkeznek a helyszínre. Ilyenkor sincs semmi gond: az ellenkező híresztelésekkel szemben ilyenkor nincs kiszállási költség, vagy bírság amit meg kell fizetnünk. (Persze ha zsinórban 3-4 olyan riasztást végzünk el, amikor a kiérkező rendőr már csak nyugalmat talál, az azért nem vet ránk jó fényt a rendőrség szemében). Még ha a kiérkező járőr csöndet is tapasztal, megkérhetjük, hogy figyelmeztesse a zajongókat. Az első alkalommal szóbeli figyelmeztetés történik ám, ha a rendőr távozásakor újra felcsendülnek a házibuli vagy más hangos tevékenység zajai, a másodszorra kiérkező rendőrbírságot szabhat ki.
Már arra is gondoltam, hogy aláírást fogok gyűjteni a házban. De mit érek vele? Semmit! :( A rendőr kimegy 1x, kimegy 2x, de maximum annyit tehet, hogy ő is szól az illetőnek, halkítsa az ő hatásköre ennyi. :( Igazából van egy szomszéd két emelettel alattunk, aki éjjel nappal, hétközben hétvégén olyan hangosan hallgat zenét, hogy bezárt ablaknál is hangos. Tegnap éjjel kettőig nyomta. Csendháborítás bejelentése telefonszám ellenőrzés. A férjem lement szólni, de tök részegek voltak a barátaikkal, nem sokra mentünk. Most megint rákezdtek, én mentem le szólni jó előre, hogy fejezzék be, különben rendőrt fogunk hívni. Még az ajtót se volt a hajlandó kinyitni, és gyakorlatilag Ő volt felháborodva. Ha pl egy zenés hely van a lakásod alatt mondjuk, ahol éjjel is megy a zene, akkor először a rendőrségnek szólj, de igazából ez a jegyző hatásköre. Csendháborítás már nincs időponthoz kötve! Persze komolyabban veszik éjszaka, de ha Téged vmi nappal zavar, ami mondjuk nem a szomszéd picit hangosabb rádiója, akkor szólsz a yardon. Ha kimegy a járőr, természetesen nem kell fizetned semmit:))) És ilyenkor meg kell adni személyes adatokat?
Ez általában működik. Csendháborítás bejelentése telefonszám keresése. + Ügyvédi tipp Bár az intézkedő rendőröknek nem kötelessége (és nem is szokása) a bejelentő nevének kiadása a zajongók számára (tehát nyugodtan alhatunk), mégis jobb ha az ügy nem jut el rendőri intézkedésig. Próbáljuk meg először érvekkel, vagy akár a zajongó szomszéd áthívásával orvosolni a problémát. Ha átjön hozzánk és meghallja, hogy a tőle átjövő zene szinte koncertélményt nyújt a hálószobánkban, talán lesz kedves tenni valamit.
Ha ilyen munkát végeznénk napközben, javaslom a jól bevált, öreg megoldást: tegyünk ki egy udvarias cetlit a liftben, vagy a társasház egy jól látható helyén, melyben tájékoztatjuk a lakókat, hogy "holnap 12:00-14:00-ig zajjal járó munkák lesznek a lakásban". Előzetes megértést kérni ugyanis mindig jobb, mint bocsánatot. A csendháborítással kapcsolatos egyik gyakori nehézség az, hogy a csendháborító azt állítja: nem is hangos, amit csinál. Annak felmérésére, hogy az átszűrődő zaj tényleg az objektivitás kategóriájába esik, vagy sem, eleinte nincs eszköz, csak a kölcsönös jóhiszeműség és értelmes kommunikáció. Ha viszont a szóbeli tájékoztatás és udvarias kérés nem számít, értesíthetjük a hatóságokat. Balassagyarmati Törvényszék - Vasvillára tűzéssel fenyegette a szomszédját – Pénzbírsággal sújtotta a bíróság a garázda nőt | Magyarország Bíróságai. Mit mond a jog? A csendháborítással szemben a szabálysértések joga nyújt védelmet, mely biztosítja számunkra a lakásunk, házunk rendeltetésszerű használatát, ami az otthonunk csendes, pihenésre alkalmas hangviszonyait is jelenti. Ha tehát a körülöttünk lakók életvitelükkel, vagy hobbijukkal olyan zajt csapnak, hogy az objektíve akadályoz bennünket a lakásunk otthonként való használatában, az bizony csendháborítás.