Közélet Elhunyt a Vörösmarty Mihály Gimnázium igazgatónője. A pedagógus 2006 óta vezette a gimnáziumot. 2020. 12. 29 | Szerző: VG Koromné Beck Zsuzsanna december 28-án váratlanul eltávozott – olvasható a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium oldalán. Fotó: A pedagógus 2006 óta vezette a gimnáziumot, 2017-ben a Fővárosi Önkormányzat Bárczy István-díjat adományozott számára "a jövő generációjának demokratikus nevelésében és oktatásában végzett három évtizedes köznevelési munkájáért" – írja a. Az iskola közlése szerint a gimnázium épületében december 29-én déltől 16 óráig, 30-án, január 2-án és 3-án 10 és 14 óra között egyénileg lesz lehetősége mindazoknak a megemlékezésre, akik tisztelték és szerették Koromné Beck Zsuzsannát. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
2020. dec 30. 5:30 #halál #elhunyt #iskola #iskolaigazgató Elhunyt Beck Zsuzsanna, a Vörösmarty Gimnázium igazgatója/ Fotó: Pexels "Megdöbbenve és mély fájdalommal tudatjuk... " A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium jelentette be a szomorú hírt, hogy elhunyt az intézmény igazgatója, Koromné Beck Zsuzsanna. "Megdöbbenve és mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett igazgatónk, iskolánk lelke, Koromné Beck Zsuzsanna 2020. december 28-án váratlanul eltávozott közülünk" – írták a bejegyzésükben. "Akik szeretnének elbúcsúzni Tőle, azok – a járványügyi szabályok betartásával – megtehetik az iskola aulájában december 29-én déltől 16 óráig, 30-án, január 2-án és 3-án 10 és 14 óra között" – közölték a VMG oldalán. Beck Zsuzsanna 1998 óta dolgozott a gimnáziumban, majd 2006-ban választották meg az iskola igazgatójának. A pedagógus matematikát és fizikát tanított. A Fővárosi Önkormányzat Bárczy István-díjjal tüntette ki az elhunyt igazgatónőt még 3 évvel ezelőtt: "a jövő generációjának demokratikus nevelésében és oktatásában végzett munkájáért" kapta az elismerést – írja az Index.
Hétfőn váratlanul elhunyt Beck Zsuzsanna, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium igazgatója – közölte az iskola a hírt. Megdöbbenve és mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett igazgatónk, iskolánk lelke, Koromné Beck Zsuzsanna 2020. december 28-án váratlanul eltávozott közülünk – fogalmaztak, és hozzátették, hogy akik szeretnének elbúcsúzni tőle, megtehetik az iskola aulájában december 29-én déltől 16 óráig, 30-án, január 2-án és 3-án 10 és 14 óra között. A emlékeztet, hogy Beck Zsuzsanna 1988-ban kezdett dolgozni a gimnáziumban, amelynek 2006-ban lett az igazgatója, de emellett továbbra is tanított fizikát és matematikát. A Fővárosi Önkormányzat Bárczy István-díjjal tüntette ki az igazgatónőt még 2017-ben, az indoklás szerint "a jövő generációjának demokratikus nevelésében és oktatásában végzett munkájáért" kapta az elismerést. Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Perényi Balázs szerint az arcok elrejtésének lehetősége felszabadította a diákok fantáziáját, a színészi játék stilizálásával pedig elrugaszkodhattak a leegyszerűsítő aktuálpolitikai értelmezéstől. Az előadás visszatérő zenei motívuma az Európa Kiadó egyik száma, amely szerint "Fiatal magyarok rázzák az utcát, Budapest remeg, és maguk se tudják, hogy ezt a rezgést melyikük hozta a külvárosból a belvárosba". – Mi vagyunk az új fiatal magyarok, akik nem akarják elfojtani a bennük levő dühöt, tehetetlenséget és elégedetlenséget – mondja Frindt Júlia, az előadás egyik szereplője. – Az elmúlt hónapok közös munkája során közéleti emberekké váltunk: szerintem a jövőben egyikünk sem fogja a véka alá rejteni a véleményét még a legbonyolultabb társadalmi kérdésekben sem. A magam részéről tüntetni és demonstrálni is hajlandó vagyok az általam igaznak tartott ügyek mellett. Bár az előadás végén a maszkjaikat levető diákok egy-egy bőröndöt cipelve világossá teszik, melyik megoldás mellett teszik le a voksukat a "menni vagy maradni" kérdésében, civilben a gimnazisták továbbra is eltérően ítélik meg a dolgot.
1997-ben egy kormányrendelet a Magyar Tudományos Akadémiához és a Nagy Imre Alapítványhoz utalta a villát 99 évi használatra. Néhány éves felújítás után, 2002-ben nyitotta meg kapuit az intézmény. 2008-ban újabb jelentős felújítás következett, amelyre Nagy Imre kivégzésének 50. évfordulója adott alkalmat. Az egykori miniszterelnök unokája, Jánosi Katalin támogatásával és Rajk László építész tervei szerint készült el az Emlékház mai állapota. A Nagy Imre Emlékház ma korabeli bútorokkal és tárgyakkal, illetve személyes, eredeti emlékekkel mutatja be az egykori miniszterelnök otthonát.
Benedek Imre reklámgrafikus, Nagy Imre mártír-miniszterelnök dédunokája AZ ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA Nagy Erzsébet (1927–2008) AZ ALAPÍTVÁNY KÉPVISELŐI Kende Péter (elnök) dr. János A NAGY IMRE EMLÉKHÁZ IGAZGATÓI VOLTAK Vészi János (1927–2003) Sipos József (1948–2021) Feith Bence (1947–2012) dr. Gecsényi Lajos (1942–) dr. Pótó János (1956–)
EGYÉB MEGJELENT KIADVÁNYAINK 2020 1. Jánosi Katalin: "A magyar nép védelmében" | 2. Nagy Imre és kora (sorozat IIV. ) – Tanulmányok és forrásközlések 2019 1. Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos: "Nagy Imre első kormányának mini sztertanácsi jegyzőkönyvei" 2016 1. Rainer M. János: "Nagy Imre" 2013 1. Gál Éva: "Lejáratás és bomlasztás" | 2. Pajkossy Gábor: "Lőcsei Pál a forradalomban és a megtorlás idején 1956-1958" | 3. Pótó János / Hajdú József: "Nagy Imre emlékhelyei" 2012 1. "Vezérlő Csillagom" Nagy Erzsébet közéleti emlékkönyve | 2. Nagy Imre és kora (sorozat VI. ) – Tanulmányok és forrásközlések 2011 1. Földvári Rudolf: "Tiszta vizet a pohárba – életútinterjú" 2010 1. "Tanúságtevők az ENSZ előtt – 1957" | 2. Lőcsei Pál: "Egy élet szilánkjai" | 3. Támogatásunkkal jelent meg Standeisky Éva: "Népuralom ötvenhatban" 2009 1. "1989. június 16. A temetés" c. album | 2. "A Nagy Imre Emlékház kiállítása" c. album | 3. Nagy Imre és kora (sorozat V. ) "A budapesti egyetemisták és főiskolások 1956-ban" 2008 1.
Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 50. évfordulóján, 2008. október 23-án megnyitották a tiszteletére kialakított Emlékházat a miniszterelnök utolsó lakhelyén. A Kozma Lajos tervei alapján épült villa átalakítását és az állandó kiállítás terveit Rajk László építész készítette.
Mivel Nagy Imrét teljes vagyonelkobzásra ítélték, nagyon kevés tárgyi emlék maradt utána. Az emlékházban Rajk László egyfajta imaginárius teret teremt: az egykor itt állt bútoroknak, berendezési tárgyaknak csak vékony sziluettje dereng át a falakon. A kézzelfoghatónál is kevesebb bútorzatot a miniszterelnök vizuális jelképként használt kézírása fogja egybe. Rajk László tervezte nemrég az Aquincumi Múzeum új épületét is, illetve az ő munkája az egykori auschwitzi haláltábor állandó magyar kiállítása. Az Emlékház a II. kerületi Orsó utca 43. szám alatt található. A tervezésben Rajk László kollégái voltak: Mink András és Tamási Miklós (történész forgatókönyv), Novák Zsuzsy, Berze Éva, Taskó Bernadett (Köztigon Kft.
A barna fagerendák alatti hófehér térben követhetjük Nagy Gáspár életútját fotók, kéziratok, tárgyak, tablószövegek segítségével. A megélhetésért folytonosan küzdő parasztemberek, Nagy Gáspár és Kelemen Erzsébet egyetlen gyermekét először a nagymama bűvöli el meséivel. A kisfiú Bérbaltavár és a szomszédos Nagytilaj – szülei ott dolgoznak – között ingázik. A családtól a megingathatatlan hitet és a becsületet kapja. A helyi általános iskola elvégzése után a pannonhalmi bencés gimnáziumba küldik a 14 éves fiúcskát. A Pax-jelvényes egyensapka, a szülőknek írt levelezőlap és számos fotó jelzi a következő négy év fontosságát. Itt nyílik ki a világ, itt ivódik Nagy Gáspárba a magyar történelem. A szombathelyi főiskolás évek alatt írja első verseit, ott éli meg 1968-at, a csehszlovákiai intervenciót, melyet később regényben is megörökít. Költővé Budapesten érik. Az ugyancsak dunántúli parasztgyerekként nevelkedett Kormos István mutatja be az Élet és Irodalom ban, ő adja ki első verseskötetét, a Koronatűzet, 1975-ben, amelyet két-három évenként újabb és újabb könyvek követnek.