2022. március. 30 11:00 Hazánk valaha gazdag élővilága mára egyre kevésbé hasonlít régi fénykorára: veszélybe került például a fürj, a bíbic, a kerti poszáta, a pacsirta, sőt, még a mezei nyúl is. Aggasztó trendek mutatkoznak a szemünk előtt zajló folyamatokról. A korábban Európa nagy részén kifejezetten gyakorinak számító fogoly mára a kihalás szélére sodródó faj. Mezei nyúl (Lepus europaeus) | KÖRnyezetvédelmi INFOrmáció. Hazánkban az 1960-as évek óta megdöbbentő mértékben, 90%-kal csökkent a fogolyállomány; jelentős apróvadfajunk korábbi élőhelyeinek jó részéről lényegében eltűnt, és célzott védelmi, visszatelepítési programok nélkül a faj kipusztulása egyre valószínűbb. Ez a sajnálatos trend mutatkozik több európai országban is. A Német Természetvédelmi Szövetség (NABU) szerint a drasztikus visszaesés oka egyértelműen a mezőgazdálkodás: a művelt területek melletti táblaszegélyek, bokorsávok, ugarok beművelése gyakorlatilag felszámolja a költőhelyként funkcionáló területeket. Emellett tápláléka gyommagvakból és rovarokból áll, a műtrágyázás, gyomirtás és a növényvédőszerek azonban éppen ezeket igyekeznek megszüntetni.
Rendszertani besorolás: Ország: Állatok ( Animalia) (Törzs: Gerinchúrosok ( Chordata) Altörzs: Gerincesek ( Vertebrata) Osztály: Emlősök ( Mammalia) Alosztály: Elevenszülők ( Theria) Alosztályág: Méhlepényesek ( Eutheria) Rend: Nyúlalakúak ( Lagomorpha) Család: Nyúlfélék ( Leporidae) Alcsalád: Valódi nyulak ( Leporinae) Nem: Lepus Faj: Lepus Europaeus Élőhelye Szinte az egész világon elterjedt. Hiába szapora a mezei nyúl? | Szabad Föld. Európában, Nyugat-Szibériában, Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos, de betelepítették Írországba, Észak-Amerika keleti részébe, Barbados, Argentína, Chile, Ausztrália és Új-Zéland területére is. Angliában is sok szigeten akarták meghonosítani a mezei nyulat-igaz, csekély sikerrel. Ez feltehetően azzal függ össze, hogy a mezei nyúl érzékeny a nedvességre, és a havasi nyúlnál sokkal inkább rá van utalva a védett búvóhelyekre. A legnagyobb sűrűséget az alacsonyan fekvő, fél intenzíven művelt, meszes és agyagos talajú élőhelyeken éri el, mivel a nyíltabb lombos erdőket, a mezőgazdasági és füves területeket részesíti előnyben.
A ragadozó emlősök elleni védekezést szolgálja az a viselkedésformája, hogy egy szakaszon a pihenőhelyre menet saját nyomán visszafut, majd többméteres oldalugrással foglalja el a vackát. A szagnyomot követő ragadozók így mintegy zsákutcába kerülnek, az oldalról figyelő nyúlnak pedig több esélye marad a menekülésre. Szaporodás A mezei nyulak párzási (bagzási) ideje márciustól április végéig tart. A vemhesség ideje 41 nap, a nőstények a felszíni vájt kis mélyedésben ellenek évente az első alomnál egyet-kettőt, a másodiknál azonban már 2-5 kölyköt, az egyéves vagy az öreg példányok inkább kevesebbet. Eltérnek abban az üregi nyúltól, hogy már röviddel születésük után látnak, és el is tudnak futni. Rejtekhelyükön lapulnak, ekkor még nincs szaguk és várják anyjukat, hogy jöjjön szoptatni. Házinyúl (Oryctolagus cuniculus var. domestica) | Veszprémi Állatkert. Bundájuk védi őket a kihűléstől, bár a nedvességre nagyon érzékenyek. egy hét elteltével pedig már elválasztja az anya őket. Nemcsak e tekintetben különböznek az üregi nyúltól, hanem udvarlási szokásaikban is: a mezei nyulak tavasszal meghatározott helyeken gyülekeznek.
Gyomortartalom-vizsgálatok során megállapították, hogy elsősorban a természetes vegetációkban táplálkozik, étrendjében a termesztett, növényeknek inkább télen nő meg az aránya. A vizsgálatok során vagy 80 növényfajt találtak a nyulak gyomrában. Legkedveltebb növényei pázsitfűfélék, a kétszikűeket (pl. cickafarkat, pásztortáskát, százszorszépet, pitypangot és hereféléket) nagyobbrészt nyáron fogyasztja. A magas rosttartalmú táplálék lebontásában nagy szerepet kap a bélcsatorna térfogatának 1/3-át kitevő vakbél. Szaporodás A mezei nyulak párzási (bagzási) ideje januártól szeptemberig tart. A mezei nyulak párosodását jellegzetes kergetőzés előzi meg. Némi szerencsével ilykor amolyan "szerelmi háromszögek" kialakulását is figyelemmel kísérhetjük. Mezei neil tápláléka. A vemhesség ideje 41 nap, a nőstények a felszíni vájt kis mélyedésben alkalmanként 2-3 fiat vetnek A természetbe a mezei nyulak évente 3-4 almot vetnek, az almonkénti nyúlfiak száma általában 2-3. A vemhesség 30-35. napján már szőrösek a kicsik, a 38. napon pedig a szemhéjuk is kinyílik.
Ez utóbbi a menekülés módszere. Élőhelye: Dél-Amerika déli részén honos Elterjedése: nyílt, bozótos, füves-sztyeppés területek... Van, amihez hozzá sem ~, csak megízleli. Ám ami az én kertemben terem gyümölcs, azt mindenkor megette! Én nem permetezek amúgy. Aztán rátaláltam a Bonaparte magkeverékre. Azóta egyszer sem fordult elő, hogy kiborította vagy ki akarta volna borítani az etető tálját!... Lásd még: Mit jelent Ember, Kutyák, Kutya, Malac, Tengerimalac?
Akár 300 állatból álló csoportokban él együtt. Az alaszkai nyúl ( Lepus othus) Alaszka nyugati és déli részén, valamint Szibéria keleti csücskén érkezik korábban. Feltűnően nagy és rövid fülű, és a legtöbb más nyulával ellentétben évente csak egyszer hoz utódot. irodalom Maik Rehnus: A hegyi nyúl az Alpokban. Bizonytalan jövőjű túlélő. Haupt Verlag, Bern 2013, ISBN 978-3-258-07846-5. Jacques Gilliéron (szerző), Claude Morerod (fotós): Az Alpok állatai. A gerincesek. SAC Verlag, Bern 2005, ISBN 3-85902-238-5. web Linkek A Lepus timidus a veszélyeztetett vörös listás fajokban, az IUCN 2008. Feladta: AT Smith, C. H. Johnston, 2008. Hozzáférés ideje: 2009. január 1. Hegyi nyúl fényképpel Egyéni bizonyíték ↑ Maik Rehnus: A havasi nyúl az Alpokban. Bizonytalan jövőjű túlélő, 21. o ↑ Gilliéron és mtsai. Az Alpok állatai. A gerincesek, 49. o ↑ Maik Rehnus: A havasi nyúl az Alpokban. Bizonytalan jövőjű túlélő, 13–81. ↑ Federal Hunting Statistics 2000-2015, hozzáférés: 2017. július 29. ↑ Pro Natura: A veszélyeztetett fajok még nagyobb nyomás alatt vannak
A szőrmés ragadozók közül veszélyt jelenthetnek a nyulakra a rókák, egyes menyétfélék és a vadmacska, valószínűleg azonban sok nyúlfiat elkapnak a kóbor házimacskák és kutyák is. A ragadozó emlősök elleni védekezést szolgálja az a viselkedésformája, hogy egy szakaszon a pihenőhelyre menet saját nyomán visszafut, majd többméteres oldalugrással foglalja el a vackát. A szagnyomot követő ragadozók így mintegy "zsákutcába" kerülnek, az oldalról figyelő nyúlnak pedig több esélye marad a menekülésre. Védelem: Nem védett. Vissza az állatvilághoz | Lap eleje
A fekete himlőről, az emberiség történetének egyik legpusztítóbb megbetegedéséről feltételezik, hogy több mint 3000 évvel ezelőtt indult el Indiából, vagy Egyiptomból. A járvány évszázadokon keresztül tombolt a kontinenseken, megtizedelte a lakosságot, a világ lakosságának hatvan százalékát fenyegette, minden negyedik áldozatát megölte, a legtöbb túlélőjét megvakította, vagy örökre megjelölte. 1977. szeptember 11-én, Szomáliában fertőzött utoljára természetes úton, azóta csak laboratóriumban létezik. Több száz betegség rövid, érthető leírása tünetektől a gyógyulásig - betegséglexikon - Orvosok.hu tünetek, okok, lefolyás, diagnózis, terápia, megelőzés, életviteli tanácsok. A fekete himlő a Poxvirus variolae által okozott, heveny, ragályos betegség. A himlővírus biológiai fegyverként való bevetésének jelentőségét az adja, hogy cseppfertőzéssel is terjed, és fogékony közösségben rövid idő alatt nagyszámú megbetegedést okoz. Egyetlen eset előfordulása járványveszélyt jelent. A betegség lappangási ideje 12-14 nap, két fő formája van: az egyiknél (Variola vera) a betegek 20-40 százaléka hal meg, a másik (Variola minor) egy gyengébb változat, a betegek csupán egy százalékára halálos.
Az állat magától nem is keresi az ember társaságát, nem megy be városokba, így a fertőzést csak akkor adhatja át, ha az ember merészkedik az élőhelyére, például barlangokba költözik. A másik lehetőség, ha az ember felhagyott bányákat keres fel, arany- vagy gyémántbányákban dolgozik. Magát a vírust a denevérek vizelettel és guanóval ürítik, az emberi fertőződés pontos mechanizmus viszont nem ismert. A legyőzött ragály. Mindenesetre valószínűsíthető, hogy vírus akkor jut át az emberbe, amikor az a denevéreket begyűjti, és emiatt érintkezik azok testváladékával. A Marburg-vírust egyiptomi repülőkutyák hordozzák tünetmentesen. Fotó: Getty Images A kórokozó az emberbe bushmeat fogyasztásával is átkerülhet. Ez a kifejezés nem a bozótosban fellelhető húsféléket jelenti, hanem bármit, amit lakott területen kívül az ember megehet. Ilyen lehet például a barlangban elfogott denevér is, amelyet az afrikai bennszülöttek is elfogyaszthatnak. Ennek során azért lehet megfertőződni, mert vírust az állati szövetek is tartalmazhatnak.
Jellemzően évente csak egy-egy esetet - vagy annyit sem - azonosítanak Kenyában vagy Ugandában. Tíznél magasabb esetszám csak néhány évben fordult elő. Először 1967-ben, amikor Németországba és Jugoszláviába érkeztek olyan majmok, amelyek hordozták a kórokozót (a vírust ennek kapcsán fedezték fel). Akkor 31 laboratóriumi dolgozó betegedett meg, heten életüket is vesztették. A vírus 1998 és 2000 között nagyobb járványt is okozott Kongóban, ahol egy aranybányában betegedett meg 154 fiatal munkás, közülük 128 meg is halt. Újabb járvány 2004 és 2005 között tört ki Angolában, akkor 252 ember betegedett meg, és közülük 227 vesztette életét. Így halt meg a fekete himlő utolsó áldozata - HáziPatika. Tíz fölötti esetszámot ezt követően csak 2012-ben regisztráltak Ugandában, ahol 15 betegből 4 halt meg. Mivel a Marburg-vírust hordozó egyiptomi repülőkutya csak Afrikában és Cipruson fordul elő, a betegség csak ezeken a területeken bukkanhat föl (az Ázsiában élő repülőkutyák nem köthetők a Marburghoz). És ugyan a vírus az elmúlt évtizedekben alig okozott megbetegedéseket, Afrikában várhatóan egyre gyakoribb lesz.
A kórokozót sárgahasú cerkófmajmokkal hurcolták be a németországi településre, a frissen azonosított vírus pedig Marburg mellett frankfurti és belgrádi laboratóriumokban is okozott vérzéses lázat. A majmokat, amelyeknek fertőzöttségéről akkor még nem tudtak, azért hozták az európai helyszínekre, mert gyermekbénulás elleni vakcinát gyártottak, amelyet majmok sejtvonalán tudtak felszaporítani. A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Osvald Ákosnak, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház infektológusának és dr. Kemenesi Gábor virológusnak. Kategória: Felnőttkori fertőző betegségek Ezek a betegségek is érdekelhetik: Orvost vagy magánrendelőt keresek Marburg-vírus-fertőzés kezelésére! További kérdésem van Marburg-vírus-fertőzés témában Szeretné megelőzni a betegségeket? Többet akar tudni róluk? Töltse le most a Betegséglexikon applikációt!
Fejbőr születés közben kialakult elváltozásai ~ Felfekvés Félheveny / idült agyhártyagyulladás Félheveny / idült agyhártyagyulladás Felnőttkori légzési elégtelenség Felső szemhéj lazaság Felső végtagi idegköteg rendellenességei Felső végtagi idegköteg rendellenességei... 1796-ban egy angol vidéki orvos, Edward Jenner figyelt fel először arra, hogy tehénhimlő vírust a bőrre karcolva védettség alakul ki a halálos ~ ellen. A technikát vakcinációnak nevezte el, a 'vaccinia ' szó után, amely nem más, mint a tehénhimlő latin neve. Ez a védőoltás a legyengített, élő mikobaktériumot tartalmazza, amely csak immungyengeség esetén okoz fertőzést, és a beadás után egész életünkben bent maradnak a baktérium alkotórészei, talán még élő baktérium is. (Volt még egy másik mondata a ~ re vonatkozóan: "Mi csak hisszük, hogy a föld himlő mentes. smaller minor - kisebb smaller trochanter kistompor - trochanter minor smallpox ~ - variola smegma fitymafaggyú - smegma smegma smegma - fitymafaggyú smell olfactus - szaglás smell szaglás - olfactus smooth sima - levis smooth lei(o)- - simasneeze tüsszentés - sternutatio... Lásd még: Mit jelent TIA, Triglicerid, Emfizéma, Perthes-kór, Gyomorsav?
Végül mindössze egyetlen további fertőzés történt: Parker édesanyja kapta el a vírust, de aztán enyhe tünetekkel kigyógyult a betegségből. Parker már nem volt ilyen szerencsés, kórházi felvételét követően nem sokkal elhunyt. Az eset végkimenetlét Henry Bedson professzor nem élte meg, miután attól tartva, hogy újra rászabadította a világra a betegséget, amelynek megszüntetéséért küzdött, öngyilkosságot követett el. "Sajnálom, hogy visszaéltem oly' sok barátom és kollégám bizalmával, amelyet belém és a munkámba fektettek" - írta búcsúlevelében.
Erre amiatt számítanak a virológusok, mert a kontinensen egyre több ökoszisztéma borul föl a népességrobbanás és az emberi térnyerés miatt, így a vírus rezervoárja is egyre gyakrabban kerül kapcsolatba az emberekkel. Nyugat-Afrikában például már régóta számítottak a betegség felbukkanására. A Marburg-vírus-fertőzés okai A Marburg-vírus-fertőzés kiváltó oka a Marburg-vírus, amelynek tünetmentes hordozói (úgynevezett rezervoárjai) a gyümölcsevő denevérek, közülük is az egyiptomi repülőkutya (Rousettus aegyptiacus). Nagyon ritka, hogy ezeket a rezervoárokat egyértelműen be tudnák azonosítani a filovírusoknál, de a Marburg esetében ez történt: ennél a betegségnél ezt az elméletet még a denevérek kísérletes fertőzésével is alá tudták támasztan. Egyértelműen igazolták, hogy a repülőkutyák tünetmentesen hordozzák és ürítik ezt a vírust. Ilyet még az ebolánál sem sikerült ennyire egyértelműen bizonyítani. A Marburg-vírust tünetmentesen hordozó egyiptomi repülőkutyák a gyümölcsevő denevérek többségével ellentétben éjszakai fajok, nappal a barlangokban pihennek.