Kultúra Orsós László Jakab, a New York-i Magyar Kulturális Intézet korábbi igazgatója szerint azért kellett a Cultura Hungarica alapítvány létrehozni, mert az intézet jogi státusza nem tette lehetővé semmiféle támogatás befogadását; az alapítvány létrejöttéről tájékoztatták a Balassi Intézet jogelődjét. A volt igazgató az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében a Magyar Nemzet cikkére reagált, amely szerint Orsós László Jakab, a New York-i Magyar Kulturális Központ korábbi igazgatója még munkaviszonyának fennállása alatt alapítványt hozott létre 2007-ben Cultura Hungarica Foundation néven, amelynek a vezetője lett. A lap információi szerint az alapítvány létezésére az intézet 2009-ben végzett belső vizsgálata derített fényt. Orsós László Jakab | hvg.hu. A cikk szerint ez önmagában még nem kifogásolható, azonban az igazgató erről "elfelejtett" egyeztetni a Balassi Intézettel. Hatos Pál, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa csütörtökön az MTI megkeresésére elmondta, hogy átvilágítás zajlik a Balassi Intézetnél, a külföldi kulturális intézetek felügyeleti szervénél; vizsgálják az intézet, a New York-i Magyar Kulturális Központ, valamint a New York-i magyar évad gazdálkodását is.
A New York-i magyar kulturális központ igazgatói posztját négy évre elnyert szakember elmondta: két fő munkatárssal, egy gazdasági vezetővel és egy művészeti titkárral kezdi meg munkáját, de tevékenységük kibővülésével az alkalmazottak száma növekedhet.
(Egerszegi füzetek '83: Válogatás a Zalaegerszegi Írókör munkáiból. Zalaegerszeg, 1983. ) Kiadója lett az 1995-ben indult Pannon Tükör című lapnak és elnöke a Zalai Írók Egyesületének. Két novelláskötete jelent meg, novelláiban a beás cigányok életét mutatta be és az iparosodás okozta átalakulás gondjait, nehézségeit. A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumban megjelentették szakmai életrajzát és két faszobrának fényképét. A Cigány festészet című albumba beválogatott szobrai [ szerkesztés] Anna (cseresznyefa, 13x35 cm, 1989) Özvegy (fa, 12x37 cm, 1989) [1] Kötetei [ szerkesztés] Aki hallja, aki nem hallja: novellák / Orsós Jakab [kiad. a Zala Megyei Könyvtár]; Nádas Péter előszavával. Zalaegerszeg, 1987. 95 p. ill. Gyökerezés: novellák / Orsós Jakab; [kiad. a Deák Ferenc Megyei Könyvtár... Orsós lászló jakab antal house. ] Zalaegerszeg, 1992. 147 p. Közreműködése [ szerkesztés] Menet közben: életúton alkotó cigányokkal / Kárpáthy Gyula; [szerk., a publikációkat összegyűjt. és vál. Kovács Klára; a bevezetőt írta Orsós Jakab].
És markánsan eltér az elmúlt hetek, hónapok sajtóból megismert közvélemény-kutatási eredményeitől. Plescia két dolgot hangsúlyozott: nem hagyományos választási közvélemény-kutatásról van szó, nem a választás eredményét próbálták modellezni, a mintában valamennyire felülreprezentáltak a magasan kvalifikált választók. A megkérdezettek 70 százaléka mondta biztosra a részvételét. A kutatás szerint a magukat biztos választónak mondók 37 százaléka szavazna a Fideszre és 49 az ellenzéki összefogásra, vagyis a különbség 12 százalék. Választási tanulságok #1 - miért tévedtek a közvéleménykutatók? - Vox Populi. Ez még a képzettebbek felülreprezentáltsága mellett is komoly különbség. A nem biztos szavazók nagyjából egyharmada szavazna az ellenzéki összefogásra, és kétharmada a Fideszre. Arra, hogy a valós pártpreferenciákat az eddig ismert közvélemény-kutatások nem feltétlenül tükrözik, Karácsony Gergely főpolgármester beszélt tegnap. Szerinte a választás kimenetelére csak a korábbi választási eredmények alapján lehet következtetni, és ha a mostani adatokat a kutatók úgy korrigálnák, amennyivel a 2019-es, hétszázalékos győzelme eltért a várakozásoktól, akkor azt kéne mondaniuk, hogy ellenzéki győzelem várható, csak ezt nem merik megkockáztatni.
A pártok külön-külön mért támogatottsága alig-alig változott. A Fidesz–KDNP 38 százalékon (+1%) áll, de 1 százalékponttal nőtt a Demokratikus Koalíció (12%) és a Jobbik támogatottsága (10%) is, az MSZP (3%), a Párbeszéd (2%) és az LMP (1%) támogatottsága változatlan maradt, 1 százalékponttal csökkent a Momentum Mozgalomé. A parlamenten kívüli Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom is 3–3 százalékon áll. Alapjogokért Központ: Orbán Viktor–Márki-Zay Péter 61-26 - Infostart.hu. Az ismeretlen preferenciájúak (nem tudja melyik pártra szavazzon, nem mondja meg, hogy melyik pártra szavaz, illetve semmiképp sem menne el) aránya 23 százalék, ami a legalacsonyabb érték 2019 januárja óta. Az IDEA Intézet azt írta, a putyini agresszió miatt kitört orosz-ukrán háború érdemben nem rajzolta át a politikai erőviszonyokat. Mindkét nagy politikai tömb támogatottsága nőtt, a választók azon erők irányába mozdultak, amelyek érdemben tudják a politikai történéseket befolyásolni. A választások előtt három héttel a teljes népesség vonatkozásában újra nyílttá vált a küzdelem, de a fideszes szavazók elszántsága jelentősen meghaladja az ellenzékiekét.
Az ellenzék szimpatizánsainak 44 százaléka még abban sem biztos, hogy Márki-Zay Péter jobb miniszterelnök lenne Orbán Viktornál, ami a Nézőpont szerint azt bizonyítja, hogy a baloldali kormányfőjelöltnek nincs felhajtóereje a szavazatmaximalizáláshoz. A Századvég márciusi felmérése szerint a magyarok 62 százaléka Orbán Viktort látná szívesebben az ország élén a következő négy évben, míg Márki-Zay Péter megválasztását csak 32 százalékuk támogatja. A Publicus Intézet március 7-11. között készült felmérése szerint ha most lennének országgyűlési választások, a válaszadók 33 százaléka a Fidesz-KDNP szövetségre, 31 százaléka pedig az Egységben Magyarországért szövetségre szavazna – az összes megkérdezett körében. A Medián február 22-26. közötti, a HVG megbízásából készült adatfelvétele azt mutatja, hogy a Fidesz tovább erősödött, különösen a háború kitörése utáni napokban. A választani tudó biztos szavazók között 49 százalék a kormánypárti, 43 százalék az Egységben Magyarországért baloldali lista híveinek aránya.