Már nem mindig hozzák zsákban a meleget Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget. A népi bölcsesség számos formában létezik, de lényegét tekintve annyit jelent: kezdődik a tavasz. Legalábbis ekkor kezdődött régebben. Felidézünk néhány néphiedelmet, és arról is szót ejtünk, ma már miért nem mindig igaz. Off, avagy tavaszi megújulásra fel Tamburildával! Kérdezz... felelek! (2021.08.18.) - Kisfilmek - met.hu. Az még kérdéses, hogy Sándor, József és Benedek valóban meghozza-e a tartós meleget tájainkra, de az biztos, hogy Tamburilda ez idő tájt egy belső megújulásra, lelki nagytakarításra is sarkalló, tavaszváró dallal és videóklippel rukkolt elő. A Tigris évében stílusosan "tigrisbőrbe" bújva...
Népi megfigyelés 2021. 11. 24. 12:00 November hónapban számos, népi megfigyelésre alapozott időjárás-előrejelzéssel találkozhatunk. Ezek mára hagyományos szólás-mondásként rögzültek. A régiek úgy tartották, ha november elseje szép, tiszta időt hoz, akkor hosszú, havas, kemény télre kell számítani "Szent Márton napján (november 11. ) ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. Szintén a karácsonykor várható időjárást próbálták meg előzetesen kikövetkeztetni Katalin napján (november 25. ). KISALFOLD - Óriási rejtélyes villanást fotóztak Európa felett. Az ismert mondás szerint: "Ha Katalin kopog, karácsony locsog" – azaz ha Katalinkor fagy, akkor karácsonykor enyhe, ám csapadékos idő re lehet számítani. E megfigyelés másik ismert verziója pedig így hangzik: "Ha Katalin szépen fénylik, a karácsony vízben úszik". Majd meglátjuk... Alexandriai Szent Katalin Caravaggio festményén Forrás: Wikipédia A karácsonynál némileg hosszabb időtávra is születtek megfigyelések, amelyek Katalin-naphoz kötődnek. Egyes vidékeken úgy tartották, amilyen Katalin napja, olyan a január, amilyen a következő nap, olyan a február.
Konok Tamás Az első nevezetesebb nap augusztus 10-e, Lőrinc napja volt. A közhiedelem szerint Lőrinc belevizelt a dinnyébe, amely így már nem volt olyan ízletes, mint korábban. A már kevésbé finom dinnyét a hiedelem nyomán gyakran ma is lőrincesnek nevezik. Sok forrás azonban nem a görögdinnyét említi Lőrinc célpontjaként, hanem a sárgadinnyét, sőt az ország egyes tájain az uborkát. Természetesen időjárási megfigyelés is tartozott e jeles naphoz. Az azonban, hogy mit vártak tőle, tájanként változó volt. Göcsejben például esős idő esetén bőséges bortermést vártak, míg a Dráva mentén hosszú őszt reméltek, ha szép időt hoz Lőrinc. Március 18-án kezdődik: Sándor, József, Benedek idén is meghozzák a meleget. Augusztus 15-én következett Nagyboldogasszony napja, mely sokfelé búcsúnap is volt. Számos, tájanként változó népi hagyomány kötődött hozzá. Ilyen volt például az, amely megtiltotta az asszonyok számára, hogy folyóvízben fürödjenek, mondván: aki Nagyboldogasszony után fürdik, vérzésben hal meg. Derült, jó idő esetében jó gyümölcs és szőlőtermés volt várható. Augusztus 20-ához néphagyományok nemigen kötődtek.
Olyan változata is elterjedt, mely szerint Sándor, József, Benedek, zsákkal hozza a meleget, szekérrel a hideget" Vannak vidékek ahol kifejezetten Benedek-npajához társították a tavasz érkezését: Benedek, jönnek a jó melegek. " "Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható" – tartja a népi mondás. "Sándor napja ma vagyon, átbillegtem a fagyon"- hirdeti egy másik kis rigmus. Népi megfigyelések A 21. században 2011 volt az utolsó olyan év (közép-európai idő szerint), amikor március 21-én következett be a csillagászati tavasz. 2022-ben ez az időpont március 20., közép-európai idő szerint 16:34. Az újabb tankönyvekben már március 20-a szerepel a csillagászati tavasz kezdeteként, de azért a mondóka nem változik, így zsákban továbbra is Benedek hozza majd a meleget. Weöres Sándor Tavaszköszöntő című versének első versszaka utal a néphagyományok időjárási regulájára, miszerint "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget! ". "Sándor napján megszakad a tél, József napján eltünik a szél, zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog aki él. "
2/3 Jelek, hogy mégis esős lesz a július Vannak persze olyan nyarak is, amikor az eső mintha el sem akarna állni. A babona szerint mindjárt most, július elején érdemes figyelni erre, mert ha másodikán, Sarlós Boldogasszony napján esik, akkor az az eső, csakúgy, mint a Medárd napi, még 40 napig nem fog elállni. Július 13-án, Mérges Margit napján viszont a csendes eső, vagy nyári zápor kifejezetten jót jelent, de ha a vihar dörgéssel, villámlással ijesztget, a népi megfigyelések szerint a következő negyven nap is viharos, villámfelhős lesz, ez pedig tulajdonképpen a nyár végét is jelenti. 3/3 A téli idő is megjósolható egy júliusi napból Legalább is a kalendárium szerint. Bár július első felében inkább a száraz időjárásnak drukkolunk, július 25-én, Jakab napján, mégis annak kell örülni, ha jön egy kis zuhé. A megfigyelések szerint ugyanis a Jakab napi esőből nem a nyárra, még csak nem is az őszre, hanem az egész téli időjárásra lehet következtetni. Ha csendes, langyos nyári eső esik, de közben süt a nap és a levegő sem hű le túlzottan, akkor a babona szerint az egész tél is kellemes, enyhe lesz, nem kell nagyobb fagyoktól vagy hóviharoktól tartani.
Az éjszakák fagymentesek voltak, mely nagyban serkentette a csonthéjas gyümölcsök virágba borulását, noha a változást hozó markáns hidegfront ekkor már közel járt térségünkhöz. Sokfelé megélénkülő széllel, helyenként heves záporokkal, zivatarokkal tört be a hideg levegő, melynek bőséges utánpótlása csaknem a dekád végéig tartotta fenn a megszokottnál jóval hűvösebb időt. A hónap első tíz napjának 6-7°C-os középhőmérséklete mintegy 3-4 fokkal maradt el a harmincéves átlagtól, s még ennél is többet mond a hideg mértékéről a térség átlagosan 4-6 fagyos napja. Hajnalonként nem csupán visszatértek a fagyok, de ismét nagy területen mértünk mínusz 3 – mínusz 6 fok közötti hideget. Már virágzó gyümölcsöseinkben minden bizonnyal idén is jelentős fagykárokkal kell majd számolni, ráadásul a hónap második dekádja során sem számítunk fagymentes időjárásra. A napraforgó és a kukorica vetésére készülő gazdáknak kedvét szeghette a hideg és a tartósan 5-6 fok közelébe visszaeső talajhőmérséklet, a hagyományosan az esztendő századik napja környékén vethető kabakosok, illetve más melegigényes kultúrák magjai pedig csak fűtött termesztőberendezésekben kerülhettek földbe.
Nem meglepő, hogy a téeszek felbomlása után létrejövő nagy magángazdaságok is hasonló célokra használják a majorokat, illetve a területüken található létesítményeket, épületeket. Ami a major rovat apróhirdetéseit illeti, nagyjából a fentebb felsorolt ismérvek érvényesülnek: főként mezőgazdasági telepek, állattartó telepek (szarvasmarha, sertés), terménytárolók, kiterjedt tanyagazdaságok fordulnak elő legsűrűbben az ajánlatok között. Olvasson tovább
Eladó Kiadó - millió ezer Ft Részletes kereső 1 Részletes kereső elrejtése Típus Állapot Fűtés Alapterület m 2 Telekterület Szobák 1+ 2+ 3+ 4+ 5+ Kulcsszavak Részletes kereső elrejtése