Az Otthon Centrum a nemzetközi szakmai trendekhez igazodva hatodik alkalommal készítette el saját élhetőségi rangsorát. Az elemzés összeállítása során a szakemberek a 20 ezer főnél népesebb városok életminőség szempontjából lényeges mutatóit vetették össze. A rangsort a Várnegyed és a belváros vezeti, míg vidéken Egerben és Veszprémben a legjobb élni. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, tavalyhoz képest nincs lényegi elmozdulás, hiszen a lista élén jellemzően továbbra is fővárosi kerületek állnak. Az élhetőségi listát az I. és az V. Otthon Centrum: Továbbra is budapesti kerületek vezetik az élhetőségi rangsort | Biztosító Magazin. kerület vezeti 83 és 81 százalékos értékkel. A két kerület a legtöbb mutatóban kiemelkedő, egyedül az odavándorlók népességre vetített számában mondható átlagosnak. A top tízes listában a pesti belvárosból (VI., VII., IX. ), valamint Budai oldalról is (II., XI., XII. ) három-három kerület szerepel az első tíz helyen 62-70 százalékos eredménnyel. A budai és pesti kerületek mutatói eltérnek egymástól, mivel a II. és a XII. kerület értékei a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak arányát tekintve kiemelkedő, míg a belvárosi kerületek elsősorban a foglalkoztatottságban emelkednek ki – tette hozzá a szakember.
A budapesti rangsor végén a külső pesti kerület állnak 37-41 százalékos eredménnyel. Főként azért, mert innen (XVII., XVIII., XXI., XXIII. kerületek) sok időbe telik a munkába járás, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét sem helyben veszi igénybe a lakosság. A vidéki települések közül Eger és Veszprém értékei a legjobbak (66 és 64 százalék), ezzel mindkét város a top tízben végzett, előbbi a hatodik, utóbbi a kilencedik pozícióban. Ennek elsődleges oka, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96-97 százalékos eredményt értek el ebben a vizsgált mutatóban), valamint a vándorlási értéket tekintve is sokkal jobb mutatókkal rendelkeznek, mint a fővárosi élmezőny. Otthon centrum ingatlaniroda győr. A régió központok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (59 százalék) alig maradt el Szeged (58 százalék), illetve Győr (57 százalék), végül pedig Debrecen és Miskolc (55 százalék) következett. A megyei jogú városok többsége 52-60 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el.
Kapcsolódó Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Hideg ételek Amennyiben gyermekünk már ehet szilárd ételeket is, úgy adjunk neki hideg püréket vagy joghurtokat, ami segít csökkenteni fájdalomérzetét. Szoptatás Minden gyermek másképp viselkedik a fogzás ideje alatt. Van olyan baba, akinél a szoptatás csak súlyosbítja a fogzással járó kellemetlen érzetet, míg más babákat megnyugtat a szoptatással töltött hosszabb-rövidebb időszak. Kisbabám fájdalmának és kellemetlen közérzetének enyhítése. Ha gyermekünk csak játszik a szoptatás alatt, esetleg sokat harapdál, akkor a szoptatás előtt és után a tiszta ujjunkkal dörzsöljük végig a baba ínyét. Fontos, hogy csak addig tartson a szoptatás, amíg a gyermek jóllakott, de még nem unatkozik. Plüss rágóka A puha plüss rágókákkal a babák önállóan képesek a fájdalomérzet csökkentésére, ráadásul biztosak lehetünk benne, hogy nem sértik meg az ínyüket vagy a már előbújt fogaikat. Fájdalomcsillapítók Mindenképp egyeztessünk gyermekorvosunkkal, mielőtt fájdalomcsillapítót vásárolnánk, főleg ha még korábban nem kapott a baba gyógyszereket. A fájdalomcsillapítók főként éjszaka hatásosak, így a gyermek is ki tudja magát pihenni.
Leggyakrabban az alsó első két fog bújik ki először, majd a felső első kettő, ezután az oldalsó metszőfogak, a szemfogak és az őrlőfogak. A tejfogaknak 3 éves korig kell mind kibújniuk, és a gyermek 4-6 éves kora körül kicserélődniük. Mi a teendő, ha a babának már születéskor van foga? Nagyon ritka, de előfordul, hogy a baba egy alsó első foggal jön a világra. Ez lehet akár a tejfog is, de akár egy extra fog is, amely kihullik, ha jön a valódi tejfog. Ha ez a fog túl laza, akkor érdemes kihúzatni, hogy ne okozzon fulladásveszélyt. Baj, ha még a 8. hónapra sincsenek fogak? A fogak bármikor kibújhatnak a 4. és a 12. hónap között, ezért ilyen esetben nincs ok az aggodalomra, ha a gyermek egyébként szépen fejlődik. Ha a kicsi már elmúlt egy éves, és még mindig semmi nyoma a fogaknak, az jelezhet anyagcserezavarokat, de ennek más, a növekedéssel kapcsolatos tünete is van. A rágás és a nyáladzás Ha a 4 hónapos baba a kezét rágcsálja és folyton nyáladzik, az még nem biztos, hogy a fogzás biztos jele, hiszen ebben a korban hajlamosak a kicsik mindent a szájukba venni, és a nyáltermelésük is fokozódik ilyenkor.
Akadnak orvosok, akik kétségbe vonják a homeopátiás készítmények hatékonyságát - pontosabban egyszerű placebohatásnak minősítik a beteg állapotának javulását -, mások rendszeresen használják őket gyógyító tevékenységük során, egyebek közt a fogzás tüneteinek enyhítésére is. Nyűgösségre jellemzően a Chamomilla CH15 elnevezésű szert ajánlják, míg fájdalomcsillapításra a Viburcol kúpot - ám mielőtt bármelyiket alkalmaznád a gyermek ednél, kérd ki szakember véleményét, ugyanis elképzelhető, hogy a kicsinél - alkatától, illetve a panaszok jellegétől függően - másféle homeopátiás készítmény válik be. Cikkünk Mandy Collins A szép fog című könyve alapján készült. Ragyogó fehér fogakkal és megnyerő mosollyal nagyon jó benyomást kelthetünk másokban. Ennek eléréséhez a kötet a következőkre összpontosít: a fogak fejlődése, szájbetegségek, a leggyakoribb fogászati eljárások, a jó fogorvos jellemzői, a fogszabályozás vívmányai, a gyermek szájhigiéniája. A fogorvostudomány és a szájhigiénia mai technikáival a szájápolás ma már többet jelent a fogmosásnál és a fogselyem használatnál.