A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a munkáltatónál meghatározott ideig fennálljon. Az összeg attól függ attól, hogy mennyi ideje dolgozunk a cégnél Mértéke az adott munkáltatónál eltöltött munkaviszony hosszával arányosan növekszik. A védett korú, azaz a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül álló munkavállaló emelt összegű végkielégítésben részesül.
A munkáltató és a munkavállaló azonban a munka törvénykönyve végkielégítésre való jogosultság előírásaitól eltérően is megállapodhatnak saját viszonyukra, így további feltételeket is meghatározhatnak, melyek teljesülése esetén a munkavállalót végkielégítés illeti meg, vagy kiköthetik ezen jogosultságot határozott idejű munkaviszony esetén is. Végkielégítés védett korban - 3 évnél rövidebb jogviszonynál - Adózóna.hu. Milyen esetben válhat meg úgy cég az alkalmazottól, hogy biztosan ne kelljen végkielégítést fizetnie? Főszabály szerint, ha a munkaviszony a munkáltató "érdekkörében bekövetkezett okból" szűnik meg, az első kérdésnél ismertetett feltételek fennállása esetén a munkavállalót végkielégítés illeti meg. Nem jár azonban végkielégítés a munkavállalónak, ha nyugdíjasnak minősül a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában, vagy ha a munkáltató olyan indokkal mond fel a munkavállalónak, mely munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával függ össze, vagy a munkavállaló – nem egészségügyi állapotával összefüggő – képességével.
A korlátozás egyrészt azt jelenti, hogy a védett korú munkavállalónak munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból kizárólag akkor lehet felmondani, ha egyébként azonnali hatályú felmondásnak van helye. Az Mt. Végkielégítés védett korban bencana. 78. § (1) bekezdése alapján a munkaviszony abban az esetben szüntethető meg azonnali hatályú felmondással, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Másrészről a korlátozás azt jelenti, hogy a védett korú munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a) a munkáltatónál a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen (ennek hiányában azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi) nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy b) a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
Ez megelőzően viszont egy rövid, mindössze két végi tartó időszakban mégis lehetett szolgálati időt is szerezni a végkielégítés révén, ugyanis ha valaki 1998. január 1. és 1999. december 31. között a törvényben meghatározott végkielégítést kapott, akkor a biztosítási ideje annyiszor 30 nappal hosszabbodott meg, ahány havi átlagkeresetének (illetményének) a végkielégítése megfelelt - de legfeljebb tizenkétszer 30 nappal. Az így szerzett biztosítási idő a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is beszámít (mint keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idővel szerzett szolgálati idő). Miután a végkielégítés a nyugdíjalapot képező jövedelembe beszámít, nem közömbös annak az elérhető maximális mértéke. Befolyásolja-e a végkielégítés a nyugdíj összegét?. A végkielégítés mértéke a Munka Törvénykönyve (Mt. ) szerint alapesetben nem érheti el a 12 hónapot, legfeljebb 6 + 3 = 9 hónap lehet az olyan munkavállalók esetében is, akiknek a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig kevesebb, mint öt év van hátra. A törvényi rendelkezés szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása alapján szűnik meg.
294. § (1) bek. g) pontja alapján), nem jár részére végkielégítés. A szülési szabadság és gyermekápolás ideje számít A végkielégítésre jogosító időtartam szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg (pl. mert fizetés nélküli szabadságon volt). Kivétel a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama. Ezt a hibát semmiképpen ne kövesd el! Végkielégítés hónapjai mellé a 4 hónap plusz juttatás jár-e a védett korban? – Abadus. Gyakran előfordul, hogy a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt, és abban nem rendelkeznek végkielégítésnek megfelelő munkabér megfizetéséről. A munkavállaló csak később jön rá, hogy a munkáltatónál eltöltött 22 éve nem lett honorálva, miközben ő abban a tudatban volt, hogy a közös megegyezés elfogadása esetén is jogosult lesz az 5 havi végkielégítésre.
A és az Index információi szerint Medgyesi Mikló s riporter hivatalosan közös megegyezéssel távozik a Hír TV-től, valójában azért kell távoznia, mert olyan kérdéseket tett fel, amiket nem lett volna szabad. Először Halász János Fidesz frakciószóvivőtől a szerdai Nemzetbiztonsági Bizottsági ülés után kérdezte meg, hogy: Ha Demeter Mártát támadják minősített adatokat nyilvánosságra hozatala miatt támadják, akkor amiatt lesz-e vizsgálat, hogy a Magyar Idők címlapon hozta Gruevszki menekültügyi eljárásának végeredményét? Ezenkívül Pintér Sándor belügyminisztertől is kérdezett kettőt. Ezt követően szerda délután hívták be Medgyesit, majd csütörtökön már meg is állapodtak abban, hogy Medgyesi közös megegyezéssel távozik. A hírt Medgyesi is megerősítette az Index munkatársának. Az elmúlt hónapokban több mint egy tucatnyian mondtak fel, főleg híradós riporterek, de távozott több magazinműsor riportere, műsorvezetők, és online szerkesztők is a Hír TV-től. A legtöbb megüresedő helyre nem vesznek fel új embert, ezért elmúlt hetekben már eggyel kevesebb riporterrel készültek a híradók, és sokszor Echo TV-s riporterek is beugranak egy-egy napra.
A spekuláns szervezetének nem tetszik, hogy a jobboldali közösség visszakapta a tv-csatornát Fotó: Mirkó István Az RSF 2015 februárjában nem adott ki tiltakozó közleményt, amikor az eredetileg a baloldali médiatúlsúllyal szemben alapított Hír TV-t az akkori tulajdonos, Simicska Lajos nyíltan politikai fegyverként akarta felhasználni Orbán Viktor miniszterelnök ellen. A nagyvállalkozó az úgynevezett G-napot követően az ötszázalékos reklámadó miatt totális médiaháborút hirdetett a nemzeti, konzervatív kormány ellen, ami miatt a médiaportfóliójába tartozó lapok vezetői és számos újságíró azonnal felmondott. A kormánypárti politikusok szerint a nagyvállalkozó ellopta a jobboldali közönségtől a csatornát, és egyértelművé tették, hogy a vállalkozó médiájának nem hajlandók nyilatkozni. Az elkövetkező három és fél évben a Hír TV-ben sorra jelentek meg a baloldali, liberális elkötelezettségű szerkesztők és műsorvezetők, miközben kiszorították a jobboldali munkatársakat, de ekkor sem tiltakozott az RSF.
Elkezdődött a Hír Tv-s riporterek és műsorvezetők felmondása – értesült a, de a Pesti Srácok és az Index is felmondásokról ír. Távozik a csatorna két legismertebb műsorvezetője. A tévécsatorna egyik arcának számító Kovács Andrea a Pesti Srácok nak azt mondta, vállalhatatlan számára a pénteki fordulat, nem szeretne a tévénél maradni. Az Index úgy értesült, megy egy másik ismert műsorvezető, Szabó Anett is, felmondásáról a is értesült. Úgy tudjuk, a Hír Tv-től távozni akarók többsége abban reménykedik, hogy a köztévénél fog elhelyezkedni. A köztévé vagyonkezelője, az MTVA még decemberben jelentette be, hogy új hírcsatornát fog indítani. © Túry Gergely Pénteken távozott posztjáról Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Hír Tv elnöke, Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, Élő Gábor, az főszerkesztője, Szikszai Péter, a Hír Tv vezérigazgató-helyettese, Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese és Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese. Felmondásukat "lelkiismereti okokkal" magyarázták.
‒ Mindezt előzetes egyeztetés nélkül, az iskolába csalárd módon bejutva tették. …Bízunk abban, hogy állásfoglalásuk nem csak dr. Nagy Emíliának nyújt majd elégtételt, hanem ezen gyakorlat terjedését is gátolja. " A MÚOSZ Etikai Bizottsága "B" eljáró tanácsa a panaszos és a bepanaszolt tárgyalásra való beidézése nélkül, a benyújtott írásbeli panaszok és a vitatott média-műsorszám megtekintése alapján megállapította, hogy a panasz beadványa jogos, és az abban foglaltak helytállóak. Az etikai állásfoglalás elkészítésénél figyelembe vettük: ‒ Magyarország Alaptörvényét ‒ A 2010. évi CIV törvényt és a CLXXXV. Törvényt a média világának szabályozásáról. ‒ Az EURÓPAI TANÁCS parlamenti közgyűlésének az újságírói etikáról szóló 1003/1993. számú határozatát A MÚOSZ Etikai Bizottság "B" Eljáró Tanács úgy rendelkezett, hogy az állásfoglalást kapja meg írásban a panaszos, a bepanaszolt, valamint jelenjen meg a MÚOSZ honlapján. 2014. december 10. László Zsuzsa, az eljáró tanács elnöke A kiadmány hiteléül: az Etikai Bizottság titkára