Országos Telefonos Ügyfélszolgálat Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is). Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban. Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt. Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában. Elérhetőségeink: Telefon: 1818 E-mail: Chat: Chat indítása Külföldről: +36 (1) 550-1858 Van-e postaszolgálat a Kormányablakon belül? Nincs Postakereső Van-e okmányirodai ügyintézés a Kormányablakon belül? Igen Főoldal Kormányablakok Feladatkörök Kormányhivatalok Információk Általános Információk Média Eszközök Egyéb
A kérdés tisztázása érdekében egyeztettünk a Pénzügyminisztériummal. A kérdésünk, és a hivatalos válasz alább olvasható. Kérdésünk a Pénzügyminisztérium felé: Tisztelt Pénzügyminisztérium! Kérném szíves segítségüket és állásfoglalásukat a tárgyban, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vonatkozásában a belső ellenőrzés valamennyi társaságra kötelező, függetlenül a Taktv. 7/J. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésére. A belső kontrollrendszer kialakítása, köztük a megfelelési tanácsadó alkalmazása csak a fentebb említett jogszabályi feltételek megléte esetén kötelező. Kérném szíves állásfoglalásukat a fentiekben, hogy biztosan helyesen járjunk el. Hivatalos válasz: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. Megjelent a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszer kialakításához a PM által kiadott irányelv! - dr. Batka Brigitta. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Takarékostv. ) 7/J. §-a (1) bekezdése tartalmazza, hogy a törvény hatálya alá mely társaságok tartoznak, vagyis milyen feltételeknek megfelelő társaságokra nézve kötelező a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése.
Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el aktuális Adatkezelési tájékoztatónkat, amelyben a cookie-ra vonatkozóan is részletes információkat olvashat. Az "Elfogadom" gombra kattintással Ön az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerinti cookie-kezeléshez hozzájárul. Elfogadom 2020-11-03. -i állapot szerint! Új határidő a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerének szabályozására és annak hatályba lépésére 2020. január 1-jétől módosult a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Takarékostv. ) és kiegészült a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályokkal. Köztulajdonban álló gazdasági társaságok kontrollrendszere. A Takarékostv. végrehajtási rendeleteként szintén 2020. január 1-jével hatályba lépett a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23. ) Korm.
Az adatok elemzése alapján pozitív összefüggés állapítható meg a társaságok belső ellenőrzésének kiépítettsége és az integritási kontrollrendszer fejlettsége között. (lásd 4. ábrát) Hasonlóképpen, magasabb a kontrollszintje azoknak a társaságoknak, amelyek rendszeresen beszámolnak a felügyelő bizottság, illetve a tulajdonos felé. (lásd az 5. ábrát) Az elemzés során az eredendő és az integritási veszélyeztetettséget növelő tényezők szembeállításra kerültek a kockázatok mérséklésére, kezelésére hivatott integritási kontrollok kiépítettségét befolyásoló tényezőkkel. Szabályozási tudástár. A veszélyeztetettség és kontroll-kiépítettség közötti kapcsolat a társaságok majdnem felénél nem volt erős, azaz adott veszélyeztetettséghez nem társult hasonló erősségű kontroll-kiépítettség. A társaságok közel negyedénél az átlagost meghaladó veszélyeztetettség ellenére a kontrollok kiépítettsége az átlagosnál alacsonyabb volt. A veszélyeztetettséghez képest erős kontroll-kiépítettségű, élenjáró gazdasági társaságok jó gyakorlata magában foglalja a független belső ellenőrzést, a kockázatelemzés alapján meghatározott ellenőrzési terveket, az összeférhetetlenség széles körű szabályozását, a kockázatkezelési rendszer kiépítését, továbbá az etikai követelmények meghatározását és az etikai eljárások működtetését.
(2) Az a gazdasági társaság, amely az (1) bekezdés szerinti feltételnek nem felel meg, a felügyelőbizottság javaslata alapján alkalmazhatja és működtetheti az e § szerinti belső kontrollrendszert.
A három indexnek a sokaság egészét, a sokaságon belül - különböző szempontok szerint - képzett csoportokat, vagy egyes kiemelt területekhez kapcsolódó tényezőket jelző mértéke alapján elemezhetővé vált, hogy a társaságok milyen mértékben képesek az integritási kockázatok feltárására, megelőzésére, kezelésére. A táblázat adatai azt mutatják, hogy a többségi önkormányzati tulajdonban álló társaságok veszélyeztetettsége és kontrollszintje is alacsonyabb, mint a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságoké. A mélyebb elemzés azonban rámutatott arra, hogy ez az eltérés nem a tulajdonlással függ össze, hanem annak a következménye, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok átlagos mérete kisebb, mint az állami gazdasági társaságoké. A társaságok mérete szerint viszont lényeges a különbség mind a veszélyeztetettség, mind a kontrollszint tekintetében. A felmérés azt tárta fel, hogy a társaságok integritási veszélyeztetettsége a társaság méretével párhuzamosan nő (lásd 1. ábrát).
A "jó gyakorlattal" azonosítható társaságokon belül lényegesen nagyobb a vállalatcsoportba tartozó cégek részaránya a teljes sokasághoz viszonyítva. Ezzel szemben az átlagosnál jelentősen alacsonyabb kontrollszintű társaságok esetében gyakorlatilag nem vagy alig került sor több - az integritási illetve korrupciós kockázatok kezelése szempontjából lényeges - kontroll kialakítására. Ilyenek például a szerződéses partnerekkel kapcsolatos kockázatok beazonosításának, kezelésének és nyomon követésének szabályozása, a kockázatkezelés rendszerszerű alkalmazása, a külső szakértők és tanácsadók összeférhetetlenségének szabályozása, az etikai szabályok megsértésének kivizsgálására vonatkozó szabályozás létrehozása és az ehhez szükséges személyi, szervezeti kijelölések megtétele. A felmérés általános tapasztalata az, hogy a jogszabályi előírásokon túlmutató elvárásokat is tartalmazó, az integritás szempontjából fontos, ún. lágy kontrollokra még kevésbé terjed ki a társaságok tulajdonosainak, tulajdonosi joggyakorlóinak, illetve vezetőinek a figyelme.