A Vasárnapi Újság a hírműsorok, valamint a "gőzkieresztésre szolgáló" 168 óra című szombat délutáni rádióműsor mellett egyre meghatározóbbá vált - tette hozzá. A műsor felelős szerkesztői közül Perjés Klára volt a leghosszabb ideig a Vasárnapi Újság élén, 8 évig, rajta kívül Belénessy Csaba, Haeffler András, Lakatos Pál, Molnár Pál, Németh Miklós Attila és Obersovszky Péter is vezette a szerkesztőség munkáját - sorolta a jelenlegi felelős szerkesztő, Nagy Katalin. - MTI - Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
2017. 11. 01. 18:00 Éppen harminc évvel ezelőtt, 1987. november 1-én indult el a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című magazinműsora - mondta Nagy Katalin felelős szerkesztő szerdán az MTI-nek. Tájékoztatása szerint annak idején hétvégén nem voltak napilapok, sőt hétfőn a televízióban adásszünet volt, ezért döntött úgy a kádári agitprop, legyen egy kellemes vasárnap reggeli műsor arról, hogy mi történik hétvégén a nagyvilágban. A műsor alapító felelős szerkesztője Győri Béla volt, az első adást Rapcsányi László vezette. Ahogy a hazai történések fontosabbá váltak, úgy változott meg a műsor kezdeti külpolitikai fókusza belpolitikaivá. Erdélyből áttelepültek a műsor riportereinek beszéltek magyarságukról, a trianoni traumáról. Egy hallgató a műsorban elmesélte, mi történt az '56-os mosonmagyaróvári sortűz idején - hozott példákat Nagy Katalin, miként "bújt elő" az évtizedekig elhallgatott, megtiltott valóság a személyes tragédiákon keresztül. A Vasárnapi Újság a hírműsorok, valamint a "gőzkieresztésre szolgáló" 168 óra című szombat délutáni rádióműsor mellett egyre meghatározóbbá vált - tette hozzá.
Az első órában történelmi visszatekintés, a határon túli magyarok és hagyomány, a másodikban aktuálpolitika, gazdaság és végül, az utolsó félórában kultúra és értékes személyiségek jelennek meg. A Lélektől lélekig rovatban a négy nagy történelmi egyház képviselői párperces rádiós jegyzetben, prédikációban mondják el gondolataikat. " – Az MTVA műsorismertetése 2019-ből [2] Munkatársak (A lista nem teljes. [1]) Felelős szerkesztői Perjés Klára nyolc évig (eddig a legtovább) Belénessy Csaba Haeffler András Lakatos Pál (megbízottként 2001-ig [3]) Molnár Pál Németh Miklós Attila Obersovszky Péter Nagy Katalin Riporterek Csete Beáta Mács Ildikó [4] Szerkesztők Ifj. Tóth György Ujhelyi Zoltán Műsorvezetők Horváth Ágnes Juhász Zsolt Stifner Gábor Jegyzetek További információk Terestyéni Tamás: Vizsgálat a "Vasárnapi Újság" című rádióműsorról, Médiakutató, (2003 tavasza) Kapcsolódó szócikkek Magyar Rádió This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4.
Hosszú bírósági eljárás után visszahelyezték a szerkesztőség élére, de 2001. augusztus 1-jétől Kondor Katalin sem tartott igényt Lakatos Pál vezetői munkájára. Ezek után nincs más választási lehetőségem, minthogy munkanélküli segélyt igényeljek - közölte Lakatos Pál. A szabadságát töltő Perjés Klára adófőszerkesztőt az MTI nem tudta elérni.
Középiskola március 15. ünnepi műsora - Teljes felvétel - YouTube
Március 15-i műsor /forgatókönyv/ Emlékezés 1848. március 15-re Tíz felső tagozatos szereplőre. A műsorterv főhajtás az 1848. március 15-i események résztvevői előtt. A színpad hátsó felén a márciusi ifjak képe félkörben. A színpad jobb és bal oldalán két-két szereplő fél térdre ereszkedve háttal a nézőknek, középen egy. Bejönnek a narrátorok. Narrátor 1: 1848 februárjában Párizsban százezer ember kelt fel a gyűlölt király, Lajos Fülöp százezer katonája ellen. Kitört a párizsi forradalom. A jobb oldali szereplők lassan felállnak, megfordulnak; zene: részlet a Marseillaise-ből, néhány taktus. Március 15 ünnepi műsor forgatókönyv. Narrátor 2: Kicsivel később Bécsben is kigyullad a forradalom lángja, követi Berlin, a Délvidék. A bal oldali szereplők is megfordulnak. Narrátor 1: Egész Európa forrong. De mit tesz eközben a magyar nemzet? A zene elhallgat (népzenei alap: Illés Lajos: Cantus hungaricus), a szereplők mind felálltak, a középen álló az eddig elrejtett magyar zászlót magasra emeli a többiekkel együtt, kezük közösen fogja.
Zene beúszik: Liszt: Szimfónikus költemény Ez idő alatt térrendezés, mozgás: A paravánt a két kellékes, – akik eddig huszárruhában a paraván mellett álltak – becsukja. Megjelenik a fekete drapérián egy nagy kokárda. Meggyújtják a gyertyát. A szereplők jelképesen eljátsszák a fegyverletételt – az égő gyertya elé lehajtott fővel lerakják keresztbe az ágakat. Sorrend: 4., 3., 2., rsmondó és végül a mesélő. Ők itt maradnak. Ezzel egy időben a kórus tagjai is lassan elindulnak és a tér közepén szoros kört alakítanak ki, majd egy hatalmas kokárdát hoznak létre úgy, hogy letérdelnek a földre, és a fejükre teszik a háromszínű kendőket. (A pirosat, fehéret és a zöldet. ) A 4. versmondó a kokárda közepébe áll, mintha egy dombon állna. Színpadkép:2. sz. Melléklet Zene: Halkan szól és a 4. versmondó szaval. 3. Emlékezés 1848. március 15-re. 4. versmondó: Petőfi Sándor: A nemzetgyűléshez "Mit őseink egy ezredév előtt Tevének, azt kell tenni most tinektek: Bármily erővel, bármily áldozattal, Bár mind egy szálig elvesztek belé, Hazát kell nektek is teremteni!