A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Alaplevesek Levesek Gulyáslevesek Gyümölcslevesek Halászlé Krémlevesek Sós hideg levesek Levesbetétek Levesbetétekről [ szerkesztés] A levesbetétekkel változatosabbá és táplálóbbá tesszük a leveseket. Galuska levesbe készítés házilag. Egyeseket közvetlenül a levesbe főzünk, például a csipetkét, galuskát, másokat külön főzünk ki, és csak közvetlenül a tálalás előtt tesszük a levesbe - daragaluska, májgaluska -, de vannak olyan levesbetétek is, amelyeket külön tálalunk a leveshez, hogy mindenki tetszése szerint vegyen belőle, ilyen például a pirított zsemlekocka. A levesbetétként használt gyúrt tészták - finommetélt, kiskocka, eperlevél stb. - és a csipetke, galuska készítéséhez mindig csak annyi lisztet használjunk, amennyit a tojás felvesz, vizet ne vegyünk a gyúráshoz, így a tészta nem fog elázni a levesben. A készen vett levestészták közül a 8 tojásos megjelölésű az, amely csak tojással, víz nélkül készül. Ha több levest főzünk, pl.
Vajas galuska készítése Elkészítés: 5 dkg vajat, azt habosra keverjük egy tojással, megsózzuk, s lassan hozzászitálunk 5 dkg réteslisztet. Ha a tésztát sikerült csomómentesre kevernünk, kanállal galuskákat szaggatunk belőle, s forró levesben kifőzzük.
Elkészítése: Tulajdonképpen, a galuska a recept lényege, mert a leves lé lehet sokféle. Készíthetjük hús, csont, zöldség alapléből vagy mindezeket főzhetjük frissen is. A galuska készítése nálam is több éves gyakorlatot igényelt, mert ha nem a magfelelő arányban keverjük ki kemény marad, ellenkező esetben könnyen szétfő. A galuska hozzávalóit összekeverjük, majd felhasználásig hűtőbe tesszük. Galuska levesbe készítés debrecen. 1 tojáshoz 3 evőkanál gízt teszünk (a grízt nem lehet púpos evőkanállal mérni, mert nem marad rajta annyi). Csipetnyi sót és 1 kávéskanálnyi étolajat is adunk hozzá. A majdnem egy óra pihenés során a gríz megdagadt és pont megfelelő sűrűségű lett a szaggatáshoz. Én ezt evőkanállal csináltam. Fontos hogy forró legyen a leves, mert akkor nem ragad le az edény aljára galuskánk! Én most forró, sós vízbe szaggattam, mert rendelkezésemre állt a kész leveslé amit már nem akartam ismét felforralni, hiszen a zöldségek már bele voltak főzve, de akár abba is tehetem volna.
Kezdő háziasszonyok egyik próbaköve a jó daragaluska, amelyet nem késsel kell szétvágni, hanem szép simán, gömbölydeden sárgállik a levesben, belül pedig szivacsos, könnyen vágható a kanállal. 1 tojáshoz kb. 1 borospohár (1, 2dl) búzadara, kis só szükséges. A tojásfehérjét mélytányérban egy csipet sóval felverjük, míg laza habot kapunk. Belevegyítjük a tojássárgáját és vékony sugárban öntve hozzáadjuk apránként a búzadarát, annyit hogy összeálló, de nem kemény tömeget kapjunk. Amíg a darát adjuk, hozzá a keverést egy pillanatra sem hagyjuk abba, különben a galuska nem lesz puha. Amikor elérte a kellő sűrűséget, a keverést abbahagyjuk és a tésztát a tányér egyik oldalára összerendezve többé nem mozgatjuk. Azonnal a fövő levesbe szaggatjuk. Galuska levesbe - Kőeccerű recept. Ebből az adagból 18-20 kisebb galuskát készíthetünk. Ha a daragaluska nehezen fő meg, a leves tetejét locsoljuk meg néhány kanál hideg vízzel úgy, hogy minden galuskára jusson és tovább főzzük.
Megfigyeltek sugarasúszójú halakat, az angolnaalakúak rendjébe tartozó fajokat és kisebb rákokat, amelyek közül sokat összegyűjtöttek és a felszínre hoztak. Az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet expedíciójának brit tagja, Alan Jamieson elmondta: egy nagy különbséget találtak az Új-Hebridák-árok és az általuk tanulmányozott mélytengeri árkok – többek közt a japán Izu-Bonin és a Kermandec – között: egyetlen egy gránátoshallal sem találkoztak az élővilágában, pedig ez a hal feltűnő lakója a mélytengeri élőhelyeknek. Csendes óceán legmélyebb pont a mousson. A kígyóhalak máshol igen kis egyedszámban fordulnak elő, itt viszont nyüzsögtek a vízben a rákokkal együtt – tette hozzá. Úgy vélik, a különbségek az árkok eltérő tápanyaggazdagságára vezethetők vissza. Az Új-Hebridák-árok viszonylag terméketlen vizek alatt fekszik, a kígyóhalak pedig az alacsony tápanyagtartalmú helyek specialistái.
A cég bejelentése szerint egy új tengeralattjárón dolgoznak, ami három embert juttathat el a Challenger Deephez - és remélhetőleg vissza is. A cég megtartja a gömb megoldást, ami teljes egészében üvegből készül. Ez elég törékenynek hangozhat, azonban L. Bruce Jones, a cég igazgatója szerint a nyomás emelkedésével "egyre erősebbé válik". Új járművük 15 millió dollárba kerül, azonban máris van két érdeklődő, egy milliárdos és egy majdnem milliárdos, akik egymástól függetlenül egy vagy két ilyen eszköz beszerzését fontolgatják. Persze mindez üzlet a vásárlók számára is, az egyik cég tájékoztató füzete szerint egy ülés 250. Élővilág 7 kilométer mélyen - Ecolounge. 000 dollárjába kerül a Challenger Deep meglátogatására vágyóknak. Jones tájékoztatása szerint tengeralattjárójuk gyors merülésre képes, a 11 kilométeres mélységet 2 óra alatt érik el, így a kalandvágyók még órákat tölthetnek el a mélyben a felfedezéssel mielőtt meg kellene kezdeniük a visszautat a felszínre. "Ez nem egy reklámfogás" - mondta. "Kereskedelmi jármű építők vagyunk.
Kialakulása [ szerkesztés] A Mariana-árok mélytengeri árok – két egymással ütköző kőzetlemez találkozásánál alakult ki. A Mariana-árok esetében a különböző típusú kőzetlemez-mozgások közül a két óceáni lemez ( Csendes-óceáni-, és Fülöp-lemez) ütközése zajlik. Az óceáni kőzetlemezek sűrűsége nem sokkal kisebb (kb. 3 g/cm³), mint a köpeny sűrűsége (3, 4 g/cm³), ezért az egyik, általában az idősebb, jobban lehűlt, valamivel nagyobb sűrűségű lemez bukik a fiatalabb alá. Az alábukás vonalán alakul ki a mélytengeri árok. Az alábukó lemez anyaga a mélységi nyomás és hő hatására megolvad. Csendes óceán legmélyebb ponta delgada. A megolvadt anyag ezután – mivel új környezeténél kisebb sűrűségű – újra a felszínre nyomul, s vulkánok sorát kialakítva akár több ezer km hosszú vulkáni ívet is képezhet. Így alakult ki a Mariana-szigetcsoport is, melynek 14 szigete közül néhányon ma is tapasztalható vulkáni működés. Felfedezése [ szerkesztés] A Mariana-árok szigetcsoportjánál 1875. február 23-án 8164 méteres tengermélységet mértek. Az akkori kutatók ezt a Föld legmélyebb pontjának tartották, de azóta kiderült, hogy az árok még mélyebb, 11 034 méter.