Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte, mivel a fertőzésveszély a tömegrendezvényeknél a legvalószínűbb, ezért a kormány úgy döntött, hogy a veszélyhelyzetre való tekintettel idén augusztus 20-án elmarad a tűzijáték, a légiparádé és más Szent István-napi rendezvény is. Gulyás Gergely sajnálkozását fejezte ki, hogy augusztus 20-án nem tarthatják meg az ilyenkor szokásos ünnepségeket valamint a körmenetet, de mint fogalmazott, most a védekezés, a megelőzés a legfontosabb. A miniszter közölte, a kormány július 29-én ülésezik és ekkor döntenek véglegesen, de mint mondta, most több érv szól amellett, hogy ne legyenek augusztus 20-i ünnepségek. Augusztus 20 tűzijáték 3. A kormányinfón elhangzott még, hogy a járványveszély kapcsán a kormány egyelőre nem változtat az országok besorolásán. Szerbia és Ukrajna kivételével a környező országokban nem lett rosszabb a helyzet, Magyarországon továbbra is csökken az aktív fertőzöttek száma. Ugyanakkor a kormány nem engedélyezi a zenés, illetve az 500 főnél nagyobb rendezvényeket.
Tűzijáték története – augusztus 20. az államalapítás ünnepe A pirotechnika, mely a görög "pürosz" (tűz) és a "techne" (mesterség, szakértelem) szavakból származik, legközismertebb, leglátványosabb "végeredményű" ágazata. A teljes tevékenység: kutatás, fejlesztés, gyártás, kereskedelem és szolgáltatás. Az egyik legrégebbi iparág, melynek fejlődése szorosan összekapcsolódik a feketelőpor feltalálásával (i. sz. Tűzijáték története | Tűzijáték és pirotechnika. 800 körül), alkalmazásával és gyártásával. A tevékenység hatósági engedélyhez kötött. Története Kínában az i. 900 körül feketelőporral töltött bambuszrudakat meggyújtva a tűzzel, füsttel és durranással űzték el a rossz szellemeket. A feljegyzés ek szerint az első – maiakhoz hasonló – tűzijátékot Kínában tartották a XII. században, ahol később azok az egyházi szertartások, ünnepek vagy például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek, melyekhez már tűzijátékanyag-gyárat is építettek. Kína mellett később Japánban is létesült gyár. Az első európai gyárak Münchenben (Németország), Velencében (Olaszország) majd Angliában jelentek meg.
Gulyás Gergely azt mondta, megérti a zenészek helyzetét, de kérdésre válaszolva úgy vélte, a focimeccsekkel ellentétben azért nem tarthatnak koncerteket, mert a koncerteken többet isznak az emberek, mint a meccsen és nem lehet biztosítani a megfelelő távolságot a nézők között. Ezekről a kérdésekről egyébként augusztus 15-én dönt a kormány. Az iskolaőr szerepéről Gulyás Gergely elmondta, azok az iskolák akik nem akarnak iskolaőrt, a Belügyminisztérium vizsgálhatja majd, hogy mégis küldjenek iskolaőrt az érintett intézménybe.
A 2006-os események hatására 2010 óta nem kapcsolják le a tűzijáték alatt a közvilágítást a rakpartokon, így a lámpák idén is égni fognak, hogy szükség esetén könnyebben el lehessen igazodni a Duna-parton. Az Operatív Törzs felügyeli a nemzeti ünnep biztonságos lebonyolítását: ennek tagjai többek közt az Országos és a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Terrorelhárítási Központ, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Készenléti Rendőrség, az Országos Mentőszolgálat és az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai. Nem csupán figyelemmel kísérik az eseményeket a Honvédelmi Minisztériumból: szükség esetén a tűzijáték leállítása mellett is határozhatnak. Ez pedig állítólag csupán egy gombnyomásba kerül, és az egyes részek külön-külön is leállíthatók. Vészhelyzet esetén idén először hangosbemondó-rendszeren is tájékoztathatják a látogatókat. Augusztus 20-i tűzijáték, Budapest III – Tüzijáték. A szolgálatok fél óránként jelentenek a legfrissebb időjárási helyzetről, ez alapján döntenek majd a programok megtartásáról: A Citadellára mobil időjárás-állomást is telepítenek, hogy onnan követhessék az előrejelzéseket.
A pilot epizód olyanokat mutat be, akik a klinikai halálból tértek vissza másodpercek, vagy több perc után, és volt közöttük, akinek a beszédet és a járást is újra kellett tanulnia, mégis ez az élmény drasztikusan megváltoztatta a későbbi életüket. Második esélyt kaptak és ezt nagyon nehéz feldolgozni, a Túlélni a halált pedig azt is bemutatja, mekkora kihívást jelent egy ilyen trauma után - még akkor is az, ha jó szívvel beszélnek róla az érintettek - talpra állni és visszailleszkedni a társadalomba. A 6 részes első évadban látott történetek sokszor megrázóak, de sosem szenzációhajhászak, ezért szkeptikus szemmel is nézhető a Túlélni a halált / Fotó: Netflix Szkeptikus szemmel is megrázó az interjúalanyokat nézni, mert függetlenül attól, hogy tényleg történt-e velük valami, és van-e odaát, az ő nézőpontjukat drasztikusan megváltoztatta ez az élmény. A szezon hátralévő epizódjai is ehhez hasonló, kemény témákkal foglalkoznak, előkerülnek a médiumok, akik halottakkal beszélgetnek és üzeneteket közvetítenek az élők és a szellemek világa között, majd terítékre kerülnek a halottlátók és az a kérdés is, hogy létezhet-e, hogy a túlvilágiak jeleket küldenek nekünk.
A Netflix piacra dobta legújabb, saját gyártású dokumentumsorozatát, aminek már a címéből következtethetünk arra, hogy igencsak megosztó témát dolgoz fel. A "Túlélni a halált" több oldalról közelíti meg a halál kérdését, és mind a 6 epizódja egészen más perspektívába helyezi az élet végét... Csak mi, emberek tudjuk, hogy az életünk egyszer véget ér, a többi élőlény nincs tisztában ezzel. A sorozat témája nem túl vidám, de nagyon érdekes. Az első rész arról szól, mit tapasztaltak, mit éltek át azok, akik már egyszer meghaltak. Hogy lehet az, hogy ha leállnak a szerveid, és az agyműködésed, tudatában vagy azzal, mi történik körülötted? Hogy lehet, hogy valaki egy baleset következtében fél órán át volt halott, mégis agykárosodás nélkül megúszta a dolgot, és tisztán emlékszik arra, mi történt odaát? Téboly, hazugság, vagy ez a valóság? Pontosan tudom, mennyire megosztó téma a halál, és eszemben sincs igazságot tenni a nézetek között. Van, aki hisz abban, hogy a testi halál nem az élet végét jelenti, a materialista felfogásúak pedig hallani sem akarnak erről: ők biztosak abban, hogy a test halálával mindennek vége.
Színház ON: otthoni lehetőségek a színházlátogatásra A kultúra szolgálatában 3. rész – MÁV Archívum Van-e élet a halál után? Mi történik velünk, miután meghaltunk? Ezek olyan kérdések, amelyek sokunk fejében megfordultak már, biztos válasza azonban senkinek sem lehet rájuk, hiszen aki tudja a válaszokat, az a túlvilágról már csak nehezen tud kommunikálni az élőkkel – ha ez egyáltalán lehetséges. A Netflix dokumentumsorozata, a Túlélni a halált (Surviving Death) mégis megpróbálja felfedni ennek a rejtélynek a titkait. A hatrészes sorozat a halál utáni élet titkait boncolgatja olyan emberek történetének bemutatásával, akik visszatértek a halál torkából, vagy olyan képességekkel rendelkeznek, amelyek révén kapcsolatba tudnak lépni a holtakkal. Az ember a Föld legfejlettebb élőlénye, de vajon mi különböztet meg minket a többi fajtól? A számtalan lehetséges válasz mellett mindenképp fontos megemlíteni, hogy az ember az egyetlen élőlény, aki tudatában van, hogy élete véges, tehát egyszer meg fog halni.
Az ötödik rész a szellemek létezését taglalja, polaroid fényképezővel készített képek segítségével próbálják bizonyítani, hogy a halottak ott vannak velünk mindenhol. A hatodik, befejező rész a reinkarnáció kérdésével foglalkozik, olyan esetek bemutatásával, amikor valaki teljes részletességgel emlékszik arra, hogy ki volt előző életében. A Túlélni a halált egy rendkívül izgalmas és profin elkészített dokusorozat. Fő erénye az, hogy olyan témát dolgoz fel, amely tényleg bárki számára érdekes lehet, a halálról ugyanis mindenki gondolkodik, és része az életének, ha akarja, ha nem. Nézői szempontból a legfontosabb kérdés, hogy elhisszük-e azokat a dolgokat, amik a részekben elhangzanak. A materialista felfogású emberek biztosak abban, hogy a test halálával mindennek vége, tehát a halál után nincs semmi. Ugyanakkor sokan hisznek abban is, hogy a testi halál nem az élet végét jelenti, hanem valami újnak a kezdetét. A jó hír, hogy mindkét nézet képviselője megtalálhatja számításait, a sorozat ugyanis többféle nézőpontból közelít a témákhoz, a szakértők bevonásával pedig megpróbálja objektíven értelmezni a történeteket.