Jól mutatja mindez, hogy hazánk ezen része is mennyire gazdag és különleges, amit érdemes a saját szemünkkel is látni. Őrségi Nemzeti Park Az ország legfiatalabb Nemzeti Parkját az Őrségben találjuk, ez a terület csupán 2002-ben lett védelem alá helyezve. Ellenben az egyik részét képező Őrségi Tájvédelmi Körzetet már 1978-ban létrehozták. Az Őrség hazánk legnyugatibb és egyben legcsapadékosabb része, ezért rengeteg apró csermely és patak hálózza be. Itt folyik továbbá a Rába, aminek érdekessége, hogy nincsen beszabályozva, tehát abban az ősi állapotában tekinthetjük meg, ahogyan létrejött és a természet által formálódott útja. Az őrségi táj több mint felét egyébként erdő borítja, melynek jellegzetes növényei a mész kerülő erdei fenyvesek, a különböző páfrány fajták, találhatunk errefele még fekete- és vörös áfonyát is, illetve megannyi tölgy és bükkfát. Igazi érdekességet pedig a különböző láprétek jelentenek, amiken olyan növények maradtak meg, – például tőzegmohák – amik még a jégkorszak maradványai.
Egy-egy holtágat is magában foglal, ahol fehér tündérrózsákat, sárga virágú vízitököket is láthatunk. A tőserdő kócsagoktól, búbos vöcsköktől, gémektől nyüzsgő madárvilága magával ragadó látványt nyújt. Az izsáki Kolon-tó egy nagy édevízi mocsár, számos orchideaféle honos itt. A Solti-lapályon elterülő kunsági tavak képezik hazánk legnagyobb kiterjedésű szikestó-rendszerét. Madárviláguk jellegzetes képviselői a gulipán és a küszvágó csér. A Korom-szigeten található Európa legnagyobb dankasirálytelepe. A tavakat a Ramsari Egyezményben foglaltak alapján a Föld legértékesebb vizes élőhelyei között tartják számon. A Kiskunsági Nemzeti Park kétharmada 1979 óta bioszféra rezervátum. Foto © Mészáros Ágnes Körös-Maros Nemzeti Park A mintegy 51 ezer hektáros, 1997-ben alapított Körös-Maros Nemzeti Park a régió tiszántúli részének természeti értékeit védi, gondozza. A vizes élőhelyek különösen védett madárállományát a Tiszától keletre a a nemzetközi Ramsari Egyezmény is nyilvántartja. Dévaványa közelében gondozzák a legjelentősebb túzokállományunkat.
A hegység több száz barlangot számláló karsztrendszere a környék ivóvízellátásának szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Barlangjai: az Istálló-kői-barlang, a Suba-lyuk vagy a Szeleta fontos régészeti lelőhelyek. Fotó © Csodálatos Magyarország Aggteleki Nemzeti Park Miskolcról akár a Sajó, akár a Bódva völgyében futó utakról megközelíthető az 1985-ben létesült Aggtelkei Nemzeti Park. Jósvafő és Aggtelek között igazi kanyargós hegyi szerpentineken autókázhatunk. A Baradla-barlang területén számos hosszabb-rövidebb túra útvonala barangolható be. A rövidebb túrák 1-2 kilométeresek, az igazi kalandokra vállalkozók azonban egy 7 kilométeres szakaszt is bejárhatnak. Bármily hihetetlen, de az élőlények számára mostohának tűnő körülmények ellenére 1932-ben már több mint 200 itt élő fajt jegyeztek fel a tudósok (ebből 40 növény). Mára ez a szám megduplázódott, a kutatások szerint majdnem 500 különböző faj él a barlang falai között. Duna-Dráva Nemzeti Park A Dunát és a Drávát övező – még ma is érintetlen – ártéri erdők és mocsarak megőrzésére jött létre a Duna-Dráva Nemzeti Park.
A tájegység jellemző állata a vöröshasú unka, a levelibéka és egy igazi ritkaság a jégkorszakból itt maradt elevenszülő gyík. A szikes tavak több fajnak, így a csörgő récének, a gulipánnak, az aranylilének és a rétisasnak is otthont adnak. Fotó © Zsák Judit Őrségi Nemzeti Park A 2002-ben létesített Őrségi Nemzeti Park az Őrségen túl magában foglalja a a Vendvidéket és a Rába szabályozatlan völgyét. A változatos domborzati terep négy jól elkülöníthető részre osztható. A rétek, erdők, lápok és vízpartok élővilága más és más. A Vendvidék rétjei május környékén tarka virágforgataggal fogadják az idelátogatókat, a tájat a réti kakukkszegfű, a harangvirág és a boglárka teszi színpompássá. A dombok közti rétek lakója a a kockásliliom, a szibériai nőszirom, a a lápi tarkalepke, a tűzlepke és a haris. Az Őrség eredetileg erdős táj volt, még ma is Magyarország leggazdagabb erdős területe. A bükkösök, erdei-fenyvesek, jegenye-fenyves-lucosok oltalmat nyújtó árnya alatt él a madársisak, a kakasmandikó.
Kiskunsági Nemzeti Park Az 1975-ben megalakult nemzetipark-igazgatóság működési területe közel 515 km², az igazgatóság központja Kecskemét. A park változatosságát mozaikos felépítésének köszönheti, területei különböző táj- és élőhelytípusokat jelenítenek meg. A Duna menti síkság nagy kiterjedésű területei – a Felső-Kiskunsági puszta, a Felső-Kiskunsági tavak és Miklapuszta – természeti értékeinek védelmére 1975-ben alakították ki a Kiskunsági Nemzeti Parkot. A Duna–Tisza köze legnagyobb földrajzi tájegysége a Homokhátság, a Kiskunság és a nemzeti park legkarakteresebb tája. Területrészei közé tartozik többek között a Bugac, amely a nemzeti park talán legismertebb területe. A Felső-Kiskunsági puszta felszínét tágas rétek, legelők uralják. A szikes pusztákon költő madárfajok közül a fokozottan védett túzok érdemel különleges figyelmet. A Solti-lapályon, Szabadszállás és Akasztó között a Felső-Kiskunsági tavak Magyarország legnagyobb kiterjedésű szikes tórendszere. A Ramsari Egyezmény védelme alatt is álló terület fontos állomása a madárvonulásoknak.
Ennek része hazánk legnagyobb erdős ártere, a gímszarvas- és vaddisznóállományáról világszerte híres Gemenc. Fontos a madárrezervátum is, hiszen itt él a fokozottan védett rétisas, a kerecsensólyom és a fekete gólya. A meredek folyópartokat partifecskecsaládok népesítik be, az árterek a fehér gólya vadászterületei. Az 1996-ban létrejött Duna-Dráva Nemzeti Park a Dél-Dunántúlon három tájvédelmi körzetet és 22 önálló természetvédelmi területet foglal magában. Duna-Ipoly Nemzeti Park A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedi arculatát a változatos felszíni formáknak köszönheti, hiszen a folyóvölgyek mellett a hegyek és a síkság is bejárható. Az 1997-ben alapított, kb. 60 000 hektár területű Duna-Ipoly Nemzeti Park Budapesttől északra, a Pilis és a Börzsöny hegység mentén, a Duna és az Ipoly folyó között helyezkedik el. Az üledékes eredetű Pilis a Dunazug-hegység legkiemelkedőbb része, átlagos magassága eléri a 700 métert. A mészkőből és dolomitból felépülő hegység remek terep a barlangképződésre. Így talán érthető, hogy a nemzeti park majdnem 200 barlangjának többségére miért a Pilis-hegységben bukkanhatunk.
Ez volt az első téglából épült evangélikus istenháza a Tiszántúlon a törökök kiűzését követően. 1773-ban bővítették két oldalszárnnyal, 40 méter magas tornya - ahol három harang található - 1783-ban épülhetett meg. Egy idő után azonban a kistemplom a bővítés ellenére sem tudta kiszolgálni a növekvő közösség igényeit. Békéscsaba - Programok, rendezvények, fesztiválok (2022. április 7., csütörtök után). Ezért megvásárolták a templomukkal szemközti telkeket, és 1807-ben kezdték el építeni a Nagytemplomot, amelynek ltárépítményét öt szekérrel hozták Pestről és egy hónapig tartott, míg összeszerelték, méretes orgonájának és remek akusztikájának köszönhetően rendszeresek itt a komolyzenei hangversenyek is. Munkácsy Emlékház A nagy festő, Munkácsy Mihály árvaként került a városba nyolc évesen, itt volt asztalosinas, portréfestő, fellépett színészként, és mint sikeres művész, Párizsból is ide tért vissza nászútján. Egykori lakóhelyén a születésének 150. évfordulóján megnyitott a Munkácsy Emlékház, ahol 21 műve mellett a 19. század közepének eredetiben megőrzött vidéki polgári miliőjét is megkapjuk élményként.
Szeretne megjelenni ebben a találati listában? TÖLTSE fel online, és küldje be programját! A nevezéshez, előzetes regisztrációhoz, bejelentkezéshez, asztalfoglaláshoz, szállásfoglaláshoz, ajánlatkéréshez, jegyvásárláshoz, közvetlen információkéréshez, kapcsolatfelvételhez szükséges elérhetőségeket régebbi és új megjelenéseihez is megrendelheti. Bővebb információért keresse szerkesztőség ünket!
A csatorna partján húzódó szoborsétány alkotásai a városhoz kötődő híres személyek emlékét őrzik. Békéscsaba legszebb műemléképületei közé tartozik a XIX. században emelt Fiume Hotel, a Jókai Színház vagy a Városháza, amelynek homlokzatát Ybl Miklós tervezte. Békéscsaba jelképe Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az Evangélikus Nagytemplom és az 1745-ben épült műemlék jellegű Evangélikus Kistemplom. Mindenképpen érdemes ellátogatni a helyi szlovákság hagyományait bemutató Szlovák Tájházba is. A városcentrum képét az előbbiekkel együtt meghatározó Római Katolikus Plébániatemplom, a magyar téglagótika egyik legjelentősebb építménye, építése 1910-ben fejeződött be. FÜRDŐKULTÚRA Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő Békéscsabán a városközpont közelében, jól megközelíthetően helyezkedik el az Árpád sor és az Élővíz-csatorna között. Békéscsaba látnivalók programok telepitese. Az Élővíz-csatorna melletti fekvés különleges természeti határt alkot, remek lehetőség a természeti környezet kialakítására. A város szívében 1922-ben létesült Árpád Fürdő az elmúlt évek korszerűsítéseinek köszönhetően 10 medencéjével, gyógy- és wellness szolgáltatásaival teljesen megújulva várja vendégeit.
Kiemelt látnivalók Békéscsabán Ha Békéscsabán jár, ezeket mindenképpen látnia kell – a város legfontosabb történelmi, közösségi vagy épp művészeti lokációi - védjegyek, melyeket vétek volna kihagyni. A csabaiak ajánlásával. Szállást keres? Elegáns hotel, komfortos panzió, vagy épp családias hangulatú apartman – bármelyik is legyen a kedvence, Békéscsabán egyre bővülő kínálat várja Önt minden szállástípusból. Békés látnivalók, amit mindenképpen érdemes megnézni Békés és környékén. Érdemes előre foglalnia, mert a rendkívül színes programkínálat – főleg a Csabai Nyár, a Kolbászfesztivál vagy épp az adventi vásár időszaka alatt - sok turistát vonz Békéscsabára. Irodánk címe 5600 Békéscsaba, Szent István tér 8. Nyitvatartás hétfőtől péntekig: 8:00-16:00 szombat: zárva vasárnap: zárva Telefonszámunk +36 (66) 441-261 Jegyértékesítés Vásárolja meg személyesen belépőjegyét! Nem csak helyi, de fővárosi vagy egyéb országon belüli rendezvények jegyei és bérletei is elérhetőek nálunk. Tovább #visitbekescsaba A legújabb fotók instagram oldalunkról.
A csatorna partján húzódó szoborsétány alkotásai a városhoz kötődő híres személyek emlékét őrzik. align=right Békéscsaba legszebb műemléképületei közé tartozik a XIX. században emelt Fiume Hotel, a Jókai Színház vagy a Városháza, amelynek homlokzatát Ybl Miklós tervezte. Békéscsaba jelképe Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az Evangélikus Nagytemplom és az 1745-ben épült műemlék jellegű Evangélikus Kistemplom. Mindenképpen érdemes ellátogatni a helyi szlovákság hagyományait bemutató Szlovák Tájházba is. A városcentrum képét az előbbiekkel együtt meghatározó Római Katolikus Plébániatemplom, a magyar téglagótika egyik legjelentősebb építménye, építése 1910-ben fejeződött be. Békéscsaba látnivalók programok 2020. FÜRDŐKULTÚRA Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő Békéscsabán a városközpont közelében, jól megközelíthetően helyezkedik el az Árpád sor és az Élővíz-csatorna között. Az Élővíz-csatorna melletti fekvés különleges természeti határt alkot, remek lehetőség a természeti környezet kialakítására. A város szívében 1922-ben létesült Árpád Fürdő az elmúlt évek korszerűsítéseinek köszönhetően 10 medencéjével, gyógy- és wellness szolgáltatásaival teljesen megújulva várja vendégeit.
Nincs messze innen Szeged sem, a természetbarátok számára pedig kihagyhatatlan a Fehér-tó madárparadicsom a.