2014-ben Miguel Garzón ecuadori filmrendező csapatával együtt szintén alászállt a mélybe, hogy elkészítsék a Tayos című dokumentumfilmet, hogy fényt derítsenek a titokra, amelyet a délkelet-ecuadori barlangok rejtenek. Három napba telt, amíg Quitoból eljutottak a Tayos barlanghoz, ami az út egyszerű részének bizonyult. Amikor a barlang szájához érkeztek, a felfedezők egy 70 méter mély üreggel találták magukat szemben, ahová csak kötélen lehetett leereszkedni. Ébredés ébredő szívek lélekpatika önismeret önbizalom: Móricz János kutatásai - előadás - Tayos-barlang dokumentált története 2. Kötet - könyvbemutató. Az első leereszkedést követően a barlang üregekbe, nagy csarnokokba és szűk galériákba nyílt, melyek tele voltak hézagokkal és cseppkövekkel. Az egyik leglenyűgözőbb hely az úgynevezett Móricz átjáró, egy nyílás a sziklákban, ami egy hosszúkás ajtóra hasonlít, amely az emberi szem számára úgy tűnik, mintha kifaragták volna. Ez a geológiai képződmény táplálta azoknak a hitét, akik hajlamosak voltak arra gondolni, hogy ezt a helyet az ember, vagy akár más ismeretlen lények keze alkotta. A Tayos barlangba csak hivatalos engedéllyel lehet bejutni, elsősorban a shuar indiánok irányításával.
Munkákhoz folyamatosan támogatókat keresünk. Ha Ön tudásával, szerevéssel, anyagiakkal vagy bármilyen egyéb módon szeretné és tudná munkánkat támogatni, kérem ezt is jelezze az Egyesületben. Ecuadorban Móricz János nyomában indultunk el, megpróbáltuk dokumentálni életútját, elméleteit, felfedezését a Tayos Barlangban. Interjút készítettünk: –Eileen Hall-al, a skót Stan Hall lányával ( /) () – Gerardo Matheus Peña-val, Móricz János ügyvédjével () – Jaime Rodriguez-el, Ecaudor legnépszerűbb ufológusával () – Manuel Palacios-al, Móricz János ecuadori kutatójával (), ( /), aki szintén múlt év őszén járt a Tayos-barlangban az ecuadori Amazonas TV stábjával. A dokumentumfilm, egyelőre csak spanyol nyelven itt megtekinthető. A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története I-II. - Gerardo Pena Matheus - Régikönyvek webáruház. () – Pedro Webster-el, a 2010-es Misión Rahma expedíció tagjával a Tayos Barlangba. Köszönöm szépen!
Móricz leveleiből kiderül, ő mindig azt hangsúlyozta, hogy fellelhetők a magyar és nagyon sok amerikai ősi nyelvben bizonyos azonos szógyökök, esetleg szavak. Soha nem keltette azt a benyomást, mintha "kávéházi csevejbe" lehetne bonyolódni az ottani rokon népekkel! A Táltosok Barlangjában | Tata Város Hivatalos Honlapja. (hozzáteszem: megegyező szavakat mi is találtunk kutatásaink alatt, melyek összegzése folyamatban van, egyet említek most, a NAP ill NAPOS szót. A nap szavunkat ugyanezzel a kiejtéssel és értelemmel az észak-perui moche népnél gyűjtötte a 18., században egy francia nyelvész, Catacaos-i nyelvként rendszerezte, bár Catacaos csak egy kis város most Puira mellett) Napos-nak hívják a shuarok az őrzőket, akik a szent helyük, a Tayos Barlang bizonyos szakaszát őrzik, védik az illetéktelenektől. Ugye ismerjük mi is a napos szót, amikor az iskolákban a tanító néni maga helyett "felügyelőt" és segítőt állít., vagyis megbíz egy gyermeket) De úgy beállítani Móriczot, mint valami dilettáns kalandort - ez tiszteletlenség és hamis képet sugall róla.
Az idő gyorsan telt. Von Däniken meghívott minket vacsorázni, így átmentünk az étterembe. Folytattuk a beszélgetést, ami valójában egyoldalú volt, mert Móricz volt az egyetlen, aki beszélt, amikor Däniken, oda nem illően megkérdezte, hogy mi hiányzott az expedíció második részének a véghezviteléhez. Mint mindig – felelte Móricz – a pénz hiányzik a megszervezéshez. Ha meg tudom oldani – biztosította Däniken – ez csak vándorkonferenciák szervezésének a kérdése, akkor minden probléma megoldódik. Holnap beszélünk erről, mondta Móricz. Meghívtam, hogy jöjjön velünk Cuencába és látogassuk meg Crespi atya múzeumát. Ott ön érdekes dolgokat láthat. Matiné éjjel - nappal délután
Kevéssé ismert, hogy az ecuadori Tayos-barlangot, a világ egyik legrejtélyesebb, parázs vitákat és összeesküvés-elméleteket gerjesztő titokzatos objektumát egy magyar kutató, Móricz János munkássága nyomán ismerhette meg a világ közvéleménye. Ez ragadta meg Varga Zoltánt is, aki a későbbiekben önálló magyar expedíciót tervez Ecuadorba. A tatai geológus elmondta, 1969-ben a nemzetközi média szenzációként számolt be arról, hogy Móricz János egy ősi civilizáció eddig ismeretlen és feltáratlan földalatti birodalmára bukkant Ecuadorban. Az ott élő őslakó shuar indiánok vezették el a magyar kutatót ősi szent helyükre egy titkos barlangbejáraton. A hatalmas Andok-hegység alatt, az amazonasi esőerdő kapujában, ezer kilométereken át húzódó, sok helyütt emberkéz által átalakított barlangrendszer egyik csarnokában Móricznak ismeretlen eredetű tárgyakat, kincseket mutattak a shuarok. Felvetődik a kérdés: miért volt ilyen nagy bizalmuk Móricz János iránt. Mert azonosságot véltek felfedezni a magyar és a shuar nép eredet-mítoszai között.
E misztériumok egyike, amelyet megpróbálok megvilágítani a magyarság eredetének a megismerése, és ennek a keresése hozott engem ide Amerikába, mivel ezen a kontinensen próbáltam lokalizálni azokat a helyeket, amelyeket ő nagyon részletesen leírt és amely a magyar mitológián alapszik. Sokat sikerült meglepő pontossággal beazonosítani, többek között az amerikai földalatti világ helyét és a létezését. Önnek tudnia kell, hogy a földalatti világ létezése a Föld nevű bolygón nem csak földrajzi valóság, hanem történeti, régészeti és mitológiai is. A föld alatti világ ember által épített több ezer kilométernyi alagút- és barlangrendeszerből áll lehetővé téve a Föld mélyében való élést, amelynek köszönhetően az emberiség túlélte történelmének legvégzetesebb időszakait. Az, hogy most mi erről beszélgetünk, annak köszönhető, hogy őseink túl tudták élni a nagy kozmikus kataklizmákat és tragédiákat, ellenkező esetben nem létezhetnénk és az emberiség kihalt volna. Most még nincs itt az ideje, hogy elmagyarázzam Önnek a lét értelmét, az építmény szisztémáját és a földalatti világ létezésének a miértjét, csupán azt közlöm Önnel, hogy felfedeztem, és hogy Amerikában, pontosabban ebben az országban található egy lejárat, amelyet megtaláltam és megvizsgáltam. "
Kezdőlap régészet Gerardo Pena Matheus A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története I-II. Ajánlja ismerőseinek is! (0 vélemény) Kiadó: Móricz János Kulturális Egyesület Kiadás éve: 2013 ISBN: 9789630870320 Kötés típusa: ragasztott papír Terjedelem: 486 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 21. 00cm, Magasság: 30. 00cm Kategória: Történelem Gerardo Pena Matheus - A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története I-II. Gerardo Pena Matheus további könyvei A szerző összes könyve 30% Hűségpont: Majális Kiadás éve: 1975 Antikvár könyv 900 Ft 630 Ft Kosárba Valaki jár a fák hegyén Kiadás éve: 1997 4 000 Ft 2 800 Ft akár 50% Hogyan öltem meg a pajtásomat Kiadás éve: 1981 Antikvár könyvek 450 Ft-tól akár 40% Színes üvegablakok Kiadás éve: 1987 Antikvár könyvek 540 Ft-tól Az Ön ajánlója Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat. Értékelje a könyvet: Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...
Empire State Building Település Manhattan Cím Manhattan Építési adatok Építés éve 1930–1931 Megnyitás 1931. május 1. Építési stílus art déco építészet Építész(ek) Shreve, Lamb and Harmon Hasznosítása Felhasználási terület irodák Tulajdonos Empire State Realty Trust Alapadatok Tszf. magasság 457, 5 m Magassága 444 460 m Tető magassága 381 m Alapterület 208 879, 0 m² Egyéb jellemzők Emeletek száma 102 Elhelyezkedése Empire State Building Pozíció Manhattan térképén é. sz. 40° 44′ 54″, ny. h. 73° 59′ 07″ Koordináták: é. 73° 59′ 07″ Empire State Building weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Empire State Building témájú médiaállományokat. Az Empire State Building New York város 102 emeletes, 381 méter magas épülete és egyik jelképe, 42 évig volt az USA legmagasabb épülete. Az épület New York Manhattan kerületében a 34. utca és az Ötödik sugárút sarkán magasodik. Nevét New York állam becenevéből (Empire State) kapta. Története [ szerkesztés] A toronyházat John Jacob Raskob Wall Street -i pénzügyi szakember építtette, miután kapcsolatait latba vetve előteremtett az építkezésre 41 millió dollárt a nagy gazdasági világválság idején.
Építészet Empire State Building építkezés fotó Az Empire State Building New York város egyik jelképe. A 102 emeletes, 381 méter magas épület rekordidő, alig több mint egy év alatt készült el, és 1931. május 1-jén adták át. A munkálatok a telek megszerzése után, 1930. január 22-én kezdődtek el. Az építkezésen 3400 munkás dolgozott, főként európai bevándorlók és mohawk indiánok, hogy a torony hamarabb elkészüljön, mint a 42. utcában épülő Chrysler Building. Az Empire State Building építése és maga a munkások különleges munkája, szinte mágnesként vonzotta a fotósokat. Ezért láthatunk ma ennyi csodálatos fotót. Képek: A cikk még nem ért véget, lapozz a következő oldalra! Következő oldal: 1 2
Az ókori világ 7 csodáját sokan ismerik, az iskolai tananyagnak is része volt, és máig számtalan utalásban jön vissza a történetük. Van azonban a modern világnak is 7 építészeti csodája, amelyeket a mi világunk építészete hozott létre. Az American Society of Civil Engineers pedig összeállította ezek listáját. Panama-csatorna A Panama-csatorna az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő átjáró, amely lehetővé tette, hogy a hajósoknak útjuk során ne kelljen megkerülniük a kontinenst, illetve ne kelljen szárazföldi szakaszokat is beiktatni a szállításba. Ezzel a hajóutak lényegesen rövidebbekké és biztonságosabbakká is váltak. Az 1914-re elkészült csatornarendszert számos mesterséges tó, csatornarendszer és zsilipek alkotják. Szörnyű rekordot döntött a kivitelezés során meghalt munkások számával, ami több, min 27. 000 ember. Építése hatalmas vállalkozásokat vitt csődbe, sőt innen ered a nyerészkedő és korrupt hozzáállás elnevezése: a panamázás is. Empire State Building A 381 méter magasságú Empire State Building New York egyik nevezetessége és egyben jelképe is.
1952-ben került az antenna a torony tetejére. Fotók: Wahington Post::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: /
Évente rendeznek versenyt, hogy ki tud a leggyorsabban felfutni a 86. emeletre; a felső szintek különleges, színes megvilágítása programszerűen változik. 1971-ig, a World Trade Center átadásáig a világ legmagasabb épületeként tartották nyilván.
Érdekes volt? Akkor kérünk egy nagy LIKE-ot! Utólag könnyű okosnak lenni...