§ (3) bek. ]. Bérszámfejtés, bér, társadalombiztosítás, munkaügy - TILEA Tanácsadó Kft.. Ennek egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet jelentősége. Például, ilyenkor egy nap szabadság nem feltétlenül a napi munkaidővel egyező idejű távollétet jelent. A kérdésben helyesen szerepel, hogy a bérpótlékok alapja is a munkavállaló egy órára eső alapbére, ám ezt minden hónapban egységesen, a 174-es osztószámmal kell kiszámítani [Mt. Ebből eredően a rendkívüli munkaidőre járó alapbér és bérpótlék számítása különböző osztószámok alapján, a kérdésben […]
A Munka törvénykönyve rögzíti, hogy a rendkívüli munkavégzés időszakára a munkavállalónak jár az időarányos munkabére és a túlóra pótlék is. A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a rendkívüli munkavégzés, vagyis a túlóra után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Tehát értelemszerűen a rendkívüli munkavégzés időszakára a dolgozónknak jár az időarányos munkabére és a túlóra pótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Itt figyelembe kell tehát vennünk azt is, hogy mennyi a dolgozónk szerződés szerinti, napi tényleges munkaideje. NE FELEJTSÜK EL Magának a bérpótlék 1 órára eső egységdíjának számítását a 174-es osztószámmal kell megállapítanunk. Mindemellett legyünk figyelemmel arra is, hogy részmunkaidős vagy az általánostól eltérő teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a 174-es osztószám arányos részével kell számolnunk.
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a rendkívüli munkavégzés, vagyis a túlóra után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Tehát értelemszerűen a rendkívüli munkavégzés időszakára a dolgozónknak jár az időarányos munkabére és a túlóra pótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Itt figyelembe kell tehát vennünk azt is, hogy mennyi a dolgozónk szerződés szerinti, napi tényleges munkaideje. NE FELEJTSÜK EL, hogy magának a bérpótlék 1 órára eső egységdíjának számítását a 174-es osztószámmal kell megállapítanunk. Mindemellett legyünk figyelemmel arra is, hogy részmunkaidős vagy az általánostól eltérő teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a 174-es osztószám arányos részével kell számolnunk. Tehát, ha például a dolgozónk munkaideje 4 óra, akkor (174 / 8) * 4 = 87 lesz ez az osztószám. A munkavállalónknak 50% mértékű túlóra pótlék jár: a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, b) a munkaidőkereten felül vagy c) az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.
Az egyik előválasztási botrány DK-s főszereplőjének ügye, az Alba Autómosó Kft. története pikáns fordulatot vett. Sztriptízbárt is üzemeltet a Ráczné Földi Judithoz, a Demokratikus Koalíció (DK) székesfehérvári jelöltjéhez köthető offshore hátterű cég – írja a Blikk arról, hogy a Fejér megye székhelyén található "műintézményt" az előválasztási botrány középpontjába került Alba Autómosó Kft. üzemelteti. A lap szerint az Amigo Bár és Night Club így hirdeti magát: A klubról a Blikk kiemeli: a belváros egyik nyugodt sétáló utcájában várja a vendégeket este tíz és hajnali 5 óra között, s oda potom ezer forintért lehet jegyet váltani a bejutáshoz. A bár saját leírása alapján körülbelül 30 főt tud fogadni, készpénzzel nem lehet fizetni, illetve a dohányzást sem tolerálják. A helyi önkormányzat nyilvántartása szerint a bár jelenleg is nyitva tart, alapterülete 100 négyzetméter. A lap hiába kereste Ráczné Földi Juditot, megkeresésükre nem reagált. Az ellenzéki előválasztás már lezárult első fordulójának kellős közepén az offshore-ügy kipattanásáról a Népszava is beszámolt, mint ahogy a botrány zárónapi fejleményeiről.
Kívülről mindenesetre marad a rossz érzés, ha esetleg nem hihetünk a saját szemünknek, azaz a szlovák cégregiszternek, akkor is érthetetlen, hogy a DK miért támadja a papírokat bemutató újságot, vagy miért szólítja fel a dokumentumok alapján véleményt formáló ellenzéki pártokat, hiszen ők csak arra kérdeznek rá, ami bizonyított. Ha pedig tényleg valamilyen hiba történt, akkor miért beszél a DK magas lóról, illetve Ráczné Földi Judit miért nem emlékezett a saját szerepére?
Tiborcz István a Magyar Távirati Iroda szerint nem közszereplő, feltehetően ezért fordulhatott elő az is, hogy neve nem bukkant fel abban a sajtóközleményben, melyet az állami hírügynökség közölt egy aukcióról, ahol a miniszterelnök lánya és veje – ez utóbbi Tiborcz – milliókért vásárolt festményeket. Mint arról a Budapest Beacon is beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel (képünkön balról a második) és férje, Tiborcz István (képünkön balról a harmadik) közel hétmillió forintért vett meg két festményt a Kieselbach Galéria hétfői árverésén. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) országgyűlési képviselőnője, Bangóné Borbély Ildikó közleményben szeretett volna reagálni a házaspár festményvásárlására, ezért felkereste a Magyar Távirati Irodát (MTI). Bangóné abbéli meggyőződésének szeretett volna hangot adni az állami hírügynökségen keresztül, miszerint vagyonosodási vizsgálatnak kellene indulnia "a gyanús körülmények között milliárdossá lett Tiborcz István ellen". A politikus az egész történetet ügyesen összekapcsolta az alacsony fizetésekkel: "Felháborítónak tartjuk, hogy az Orbán-kormány csak nyomorúságos fizetést ad az embereknek, miközben a közpénzekbe nyúlkáló miniszterelnök veje hétmillió forintot költött két festmény megvásárlására" – hangsúlyozta az ellenzéki képviselőnő.