A várban megváltott belépőjeggyel a várban található összes kiállítás és program megtekinthető!
A Sümegi vár Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A várhegy tetején álló erődítmény már távolról is könnyedén észrevehető. A vár évek óta otthont ad koncerteknek, színházi előadásoknak, céges csapatépítőknek, filmforgatásoknak. A Sümegi vár története Legrégebbi része, a fellegvár öregtornyának alsó szintje a 13. század második felében épült. Egy évszázaddal később készült el a torony felső szintje és a fellegvár falai. Komolyabb bővítésre a 15. század folyamán került sor, amikor a kis vár előtti fennsíkot erős, magas védőfallal körülvették, megépítették a belső kaputornyot, a palotát, a kápolnát, a külső kaputornyot és a pártázatos, lőréses várfalat. Miután Veszprémet elfoglalták a törökök, a püspökség a sümegi várba menekült és nagyszabású átalakításba kezdett. A vár északi sarkán épült egy emeletes bástya, melyet Köves püspökről neveztek el. Meseszép városka a Balaton fölött: Sümeg alig ismert csodáiba egyből beleszeretsz - Utazás | Femina. A törököknek Sümeg várát nem sikerült bevenni. Hanyatlásnak a Rákóczi szabadságharcot követően indult, amikor 1713-ban felgyújtották és lerombolták.
Csabrendeken, a hegy keleti szélén egy árkokkal védett földvár, a Banyavár sáncainknak maradványai is láthatók.
Kiállítások A kézműves műhelyek, középkori konyha, borozó, fegyverek és a belső várudvarból nyíló kínzókamra igazi középkori hangulatot teremt. A látogatók megtekinthetik a püspöki hálószobát, fogadó- és tanácstermet, várkápolnát, vagy a vár történetét bemutató kiállítótermet. A várfalakról fantasztikus kilátás nyílik, jól belátni az egész erődítményt, és Sümeg városát. A vár aljában található Történelmi Élménypark bemutatja a középkori várak életét, a korabeli harcok menetét és fegyvereit. A hadigép kiállításon a látogatók megismerhetik azokat az eszközöket, amelyekkel a XV. A város története | Sümeg Város. század előtti várakat ostromolták. A gyerekek jókedvét a történelmi játszópark biztosítja. A kocsimúzeum a várkapitány egyedi gyűjteménye, ahol a magasabb társadalmi rangú emberek és a közemberek kocsijait és szekereit is megtekinthetik az érdeklődők, a bejáratnál pedig a lovagokat és fegyvereiket lehet közelebbről megismerni. Állandó programok A vár tövében található Lovagi Arénában egész évben szerdai és szombati napokon, Európa szerte ismert Történelmi Lovasjátékokat rendeznek.
A város fejlődésének és történelmének alakulásában nagy szerepe van a várnak, amely a tatárjárás után, IV. Béla várak építését ösztönző rendelkezéseit követően épült, de a püspökség valamennyi birtoka és uradalma fölött elsősorban a veszprémi és a sümegi várak őrködtek. Gathalóczy Mátyás püspöksége idején 1440-ben Albert király özvegyének, Erzsébetnek a hívei elfoglalták Szigliget várát, majd Sümeget vették ostrom alá. Az Unyomi Miklós várnagy vezetésével védett várat a támadó sereg több ostrom után sem tudta bevenni. Mátyás király halálát követően Veszprém után Sümeg is a trónkövetelő Habsburg Miksa német-római császár kezére jutott. A Kinizsi Pál és Báthori István által vezetett hadaknak köszönhetően a német uralom azonban csak rövid ideig tarthatott, a betolakodókat a Dunántúl egész területéről kiszorították. Hatalmas sziklák közt ősi tengerpart – Két Sümeg környéki, panorámás túrát ajánlunk. Sümeg és Nagyvázsony várát Kinizsi foglalta vissza és juttatta II. Ulászló király hatalma alá. Székesfehérvár 1543. évi eleste és a török terjeszkedés miatt, több Balaton környéki várhoz hasonlóan Sümeg is végvárrá alakult.
A veszprémi püspökség székhelyeként az ellenreformáció egyik fontos dunántúli központja volt, ahová Széchenyi püspök ferences szerzeteseket telepített be 1650 körül. Sümeg fejlődését egy időre megállította a szentgotthárdi csatából visszavonuló török sereg ostroma. Igaz a várat nem tudták bevenni, de elvonulásuk előtt felgyújtották a várost. A tűz a várban is nagy károkat okozott. A város azonban kiheverte a pusztulást és újra fejlődésnek indult. 1700-ban ismét olyan nagy tűzvész pusztított, hogy a püspöki palotán és a Ferences kolostoron kívül mindössze négy kőház maradt meg a városban. 1705-ben Sümeg vára II. Rákóczi Ferenc seregének kezére került és ekkor a Dunántúl legfontosabb erődítményei közé tartozott. A császári seregek azonban Heister Sibert tábornok vezetésével 1709 júliusában visszafoglalták. A kuruc időkben betöltött szerepe miatt az osztrákok 1713 nyarán – nehogy egy újabb felkelésnél a magyarok felhasználhassák – hadgyakorlat ürügyén felgyújtották a vár épületeit és használhatatlanná tették annak két vízgyűjtő medencéjét is.
"…azt kívánom megmutatni, hogyan épül fel most a tudomány…" Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, természettudós, a kémiai elemek róla elnevezett rendszerének kidolgozója 180 éve született. "Az idővel tévesnek bizonyuló hipotézis is jobb, mint a semmilyen. " Dmitrij Ivanovics Mengyelejev 1834. február 8-án született. Értelmiségi családból származott, nagyapja nyomtatta az első szibériai újságot, apja a tobolszki gimnázium igazgatója volt, akinek halála után a család elszegényedett, úgyhogy csak a pétervári tanárképző főiskolát végezhette el. 1857-ben egyetemi oktatónak nevezték ki, két év múlva állami ösztöndíjjal Heidelbergbe küldték, ahol Robert Bunsen német kémikussal dolgozott együtt, a molekulák kohézióját és a spektroszkópot tanulmányozta. Hazatérve a Szentpétervári Egyetem általános kémiai tanszékének vezetője lett, és megírta A kémia alapjai című munkáját. A könyv írása közben Mengyelejev olyan rendszert keresett, amelynek alapján osztályozni tudná az elemeket. Elsőként vette észre, hogy ha a kémiai elemeket növekvő atomsúly szerint rendezzük, a táblázat a fizikai-kémiai jellemzők periodikusságát mutatja.
Dmitrij Ivanovics Mengyelejev Életrajzi adatok Született 1834. február 8. Tobolszk, Orosz Birodalom Elhunyt 1907. február 2.
A Nap nem ismeri a gyávaságot, rendelkezik megfelelően erős pszichológiai alapokkal ahhoz, hogy magára vonzza az Uránusz figyelmét és kivívja tiszteletét. Ez pedig azért jó, mert az Uránusz hajlamos azonnal megsemmisítő csapást mérni bármelyik planéta önkorlátozó kisebbrendűségi érzésére. Az Uránusz sok tekintetben úgy cselekszik, mint a Nap, erőteljes benne az önkifejezési vágya és mindennél jobban keresi a színes kalandokat. Hősiesen és bátran szembe száll az élet különleges nehézségeivel és mindenáron kitart függetlensége mellett, nehogy mások parancsoljanak neki. Ugyanezek a jegyek jellemzik a Napot is. Az elfogulatlanság, a kötetlenség ajándékát egyértelműen csak az Uránusztól kaphatjuk meg, míg a Nap azonnal támadásba lendül, ha nem részesül királyi bánásmódban. Uránuszt egyáltalán nem érdekli, hogy rajongjanak érte, ezzel szemben a mindig figyelemre szomjas Napnak elemi szükséglete, hogy folyamatosan dicsőítsék. Hogyan tudjuk ezt a kivételes konstellációt a legjobban működtetni?