Az irodapark minden épülete nagy egybefüggő és hatékony irodaterületeket kínál, kimagasló színvonalú, zöld, ergonomikus munkakörnyezettel. A komplexum azon helyi és nemzetközi cégeknek nyújt ideális iroda megoldást, melyek a legmagasabb minőséget keresik és arra törekednek, hogy alkalmazottaiknak kényelmes, fenntartható és barátságos munkakörnyezetet biztosítsanak. Váci greens e épület 2019. Az épületek szintterületei oly módon kerültek kialakításra, hogy a lehető leghatékonyabb irodai elrendezést biztosítsák, ugyanakkor számos lehetőséget kínálnak arra is, hogy ideális szintelosztást valósíthassanak meg több bérlős megoldás esetén. Ennek köszönhetően kisebb alapterületen, alacsonyabb költségek mellett is megfelelő irodára találhatnak a Váci Greens bérlői. A Váci Greens tervezése és kialakítása a legjobb építészeti design-t ötvözi a legmodernebb és a lehető legmagasabb fokú környezettudatos építési technológiákkal. A projekt fejlesztője, az ATENOR a kezdetektől a feladatának tekinti, hogy felelősséget vállaljon a környezetért, ezért kizárólag fenntartható épületeket hoz létre, melyek a BREEAM Excellent minősítésben részesülnek.
van helyben. A mélygarázsban bérelhető parkolók, ingyenes kerékpártárolók, öltözők-zuhanyozók, bérelhető raktárak, elektromos autótöltők is rendelkezésre állnak. A jövő irodaházai. A Váci Greensek valóban "zöld" irodaházak! Modern, világos, jól kihasználható terek, igen gazdaságos üzemeltetés, és sök zöld terület teszi élhetőbbé, kellemesebbé a Váci úti irodafolyosón megépült új irodaháznegyedet. Az ENSI kivitelezésében megvalósult négy irodatömb Váci Greens "B" épület - 24. 500 m2 - Átadás, 2016 Váci Greens "D" épület - 15. 600 m2 - Átadás, 2017 Váci Greens "E" épület - 23. 500 m2 - Átadás, 2020 Váci Greens "F" épület - 25. A funkcionalizmus csillogása – Váci Greens. 100 m2 - Átadás, 2020 Az épülettömbök 7 szintesek, földszint + 6 emelet, - 3 szinten mélygarázsok A négy irodaház összesen 88. 700 m2, amelynek a gépészeti kivitelezését az ENSI-re bízta az Atenor. Az ENSI egy fiatalos csapattal, a Megrendelő megelégedésére, sikeresen zárta a projektet, és egy újabb felkérést kapott már az Atenortól! Az irodaházak néhány fontos épületgépészeti jellemzője Hűtőgerendás hűtési rendszer (jelenleg ez biztosítja a legmagasabb komfortérzetet) Egyedileg szabályozott, radiátoros fűtés Talajvíz és csapadékvíz hasznosítása szürkevíz rendszerben (WC-k öblítése) Alacsony vízfelhasználású szaniterek beépítése 1.
A kiharapások ugyanakkor súlyt is adnak az átjárónak; könnyítik, szabdalják a 80 méteres épülettömböt és az épület használóinak orientációját segítve jól megkülönböztethető építészeti jegyekkel adják meg az épületek karakterét. Váci Greens A épület. 5/15 Bár a Breeam Excellent minősítésű épületek belső tereit jellemzően a bérlők rendezték be saját igényeik szerint, a homlokzati bemetszéseknek köszönhetően a hét irodatéri szint minden emeletére terasz kerülhetett. A belsőket a TIBA Építész Stúdió hatékony, fentartható gépészeti rendszerekkel, épületszerkezetekkel és alapvető technikai megoldásokat rögzítő fit-out-ja alapján tervezték, amelyek jó bevilágítása és szinte intim tereket adó teraszai a belsőépítészek számára is lehetőséget adtak változatos irodák kialakítására, így láthatunk a szokványos egylégterű irodák mellett nappaliszerű, otthonos tereket, de így köszönhet vissza a Szabadság híd pillére is. Az építészeti tervezés során egyforma hangsúlyt helyeztek a projekt pénzügyi eredményességére, az épületet használó emberek szükségleteire, valamint a fenntarthatóságot támogató alkalmazott műszaki megoldásokra – ebben az épületben is teljesül tehát a fenntarthatóság alapelvének tekintett people-planet-profit hármas.
2021. szeptember 4. | | Olvasási idő kb. 5 perc Mi marad a festészetből a festészeten túl? A Magyar Nemzeti Galériában megnyílt Gerhard Richter-kiállításnak többféle értelemben is ez a központi kérdése. Korunk egyik legjelentősebb élő képzőművésze ugyanis a múlt évben bejelentette, hogy lezártnak tekinti festészeti életművét – képei pedig mindig is azt a kérdést feszegették, pontosan mi is az a festmény, és ugyanazt jelenti-e ez a fogalom, mint amit, mondjuk, Tiziano korában jelentett. Gerhard Richter, a festő - | Jegy.hu. Richter világa bámulatosan sokszínű olyankor is, amikor monokróm, olyankor is, amikor színekben, textúrákban és egymásra kent rétegekben tobzódik. Csepelyi Adrienn szubjektív ajánlója. – Van az úgy, hogy az embernek dolga akad egy-egy műalkotással. Ugyanaz a szám ismétlődik újra meg újra, ahová megy. Ugyanabba a versbe botlik mindenféle helyeken – gondolom, sokan ismerik ezt a jelenséget. Én néhány hét alatt másodszor kerülök szembe Gerhard Richter 2014-ben festett Birkenau-ciklusával, amely életem egyik legfelkavaróbb művészi élményét adta nekem Berlinben.
Angyali üdvözlet Tiziano után címmel a nagy velencei mester letűnt festészetét próbálta visszahozni a saját jelenébe. Rendkívül expresszív megfogalmazású, megint csak elmosódott, de a figurákat még elég jól láttató képpel indul a sorozat. Ha közelről megnézzük, jól látszik, hogy a művész spaklival, ronggyal, ujjal kente szét a festéket, rendkívül finoman. Az utolsó festmény már teljesen alakok nélküli, inkább a téma illúziója, absztrahált változata maradt meg a vásznon. Az Ablakrács című kép, az Ablak-sorozat egyik darabja, a budapesti Ludwig Múzeum tulajdona. Richter műveinek sorában szerepet kapnak az üvegek is; a kiállításon több is látható belőlük, némelyik tónusos, nagyméretű tükör. 2007-ben a kölni dóm déli kereszthajójába tervezett hatalmas üvegablakot, amely több mint huszonhárom méter magas. A kiállításon találkozhatunk igazi hiperrealista képekkel is. Ilyen például a Betty című 1977-ben festett alkotás. Itt már teljes mértékben jelen van a személyesség és az intimitás, nincs szerepe a tünékenységnek.
Magyarul a kortárs magasművészet élvezhetetlen a teljesen más értékekkel bíró "átlag befogadó" számára, de a társadalom hagyományos polgári ízlést hordozó, múzeumba járó rétegei is kifejezett szkepszissel figyelik a kortárs trendeket. A magunk részéről kiüresedettnek, tét nélkülinek és öncélúnak érezzük Richter bemutatott képeit. Nem az avantgárd stílus jelenti a problémát, sokkal inkább a tartalom önfeledt elvesztése és a forma infantilis istenítése kifogásolható (sajnos a címszereplő újabb képei nem hordozzák már a valóság azon finom lenyomatát, amit korábbi műveiben fellelhetünk). Richterről alkotott szubjektív véleményünknél azonban sokkal fontosabb, hogy maga a film korunk fontos jelenségét dokumentálja. Egy történeti éra gondolkodásmódját közvetlenül láthatjuk és hallhatjuk a festőnk alkotótevékenységét megörökítő snittek és a vele készült interjúk során. Kristálytiszta formában kerül a közönség elé az az alkotói folyamat és szerzői látásmód, amit a mai közönség nagy része figyelmen kívül hagy vagy megvet, a sokat emlegetett elefántcsonttoronyba zárkózott kör pedig ünnepel és kizárólagos érvényűnek tart.